Mi lesz veled panellakás?

A panellakások a köztudatban szorosan összefonódtak a szocialista lakásépítéssel, holott egyáltalán nem ez a kor szülte ezt az építés módot. Míg a hetvenes években – az akkori színvonalhoz képest – kiemelkedően jó lakáskörülményeket nyújtott a panel, addig az elmúlt évtizedekben mind minősége, mind megítélése jelentősen romlott. A lakások mennyisége, illetve lakáspiacon betöltött szerepe miatt azonban nem lehet szó nélkül elmenni a probléma mellett. De vajon a felújítási programokkal el lehet hozni a panelok reneszánszát?

A panel, azaz az előre gyártott vasbeton elemekből készülő épület a hetvenes-nyolcvanas évek meghatározó építési technológiája volt, és még ma is a hazai lakáspiac egyik meghatározó szegmensét képezi. Magyarországon mintegy félmillió panellakás van, melyek a lakásállomány 12 százalékát teszik ki, és megközelítőleg 1,2 millió ember él ilyen épületekben. Komárom-Esztergom megyében a lakások 25 százaléka panel, de Budapesten is minden ötödik ilyen módon épült. Fontos tisztázni, hogy a lakótelep nem feltétlenül jelent panelbeépítést, hiszen vannak más építési módszerrel épült lakótelepek is, de az esetek nagy részében a két fogalom valóban fedi egymást.

Az első német panel lakótelep Berlinben – még emberi léptékűnek épült

A közhiedelemmel ellentétben a panellakás egyáltalán nem a szocialista tervgazdaság találmánya. Az első ilyen épületek – talán elsőre meglepő módon – Amerikában, egy New York-i kertvárosban készültek, de a módszer később megjelent Nagy-Britanniában és Franciaországban is. Németországban már a húszas években felépültek az első panel lakótelepek a világháborút követő lakáshiányt orvosolandó, de ezek még többnyire két-háromemeletes épületek voltak, és korántsem emlékeztettek a később elterjedt toronyházakhoz. Az első nagyméretű panelépületek a második világháborút követően épültek, ugyancsak az égető lakáshiány miatt. A svájci építész, Le Corbusier négy francia városban és Berlinben építette fel ezek prototípusát (Unité D’Habitation) amely egyrészt egy sor olyan újítást tartalmazott– világos terek, balkonok – amellyel jelentősen növelte a lakások komfortfokozatát, másrészt az előre legyártott elemeknek köszönhetően olcsón és tömegesen lehetett később ezeket az épületeket kialakítani.

A panel lakótelepek ezt követően rohamosan elterjedtek Nyugat-Európában – tipikus építési mód például a francia nagyvárosok külvárosi részein – de igazán tömegessé a szocialista blokk országaiban váltak. A hetvenes években kezdett kettéválni a panellakások sorsa a kontinens két oldalán. Nyugaton ekkorra elindult e városrészek hanyatlása, ami a tehetősebbek elköltözésével és alacsonyabb státuszú társadalmi csoportok beköltözésével járt. Ezzel szemben keleten, köztük hazánkban éppen ekkora tehető a panelépítések csúcspontja.

Magyarországon az első panelépületek az újonnan felépített Dunaújvárosban, és az ötvenes években kialakított, első budapesti lakótelepeken készültek, de ekkor még inkább a téglaépítés dominált. Az 1961-ben meghirdetett 15 éves lakásépítési terv viszont már olyan célszámokat tartalmazott, amelyek nem lettek volna teljesíthetőek hagyományos módszerekkel, ezért új házgyárak kezdték meg a termelést. A lakáshiányt ekkor már nem a háború, hanem a születésszám emelkedése, illetve az iparosítás, és ehhez kapcsolódóan a vidéki népesség tömeges városba költözése okozta.

A panelházak a kor színvonalához – főleg az akkori vidéki lakáskörülményekhez képest – komoly előrelépést jelentettek a lakók számára. A fő probléma azonban éppen a tömeges építésből eredt. A mennyiségi célok teljesítése a legtöbb esetben a minőség rovására ment, így a lakótelepi lakások gyorsan elöregedtek. Ez különösen a hetvenes években épített lakótelepekre érvényes, mivel a nyolcvanas években kialakított épületek már valamivel jobb színvonalon készültek.

A rendszerváltás után a lakótelepek minőségénél csak a presztízsük csökkent gyorsabban. Lényegében egy a nyugat-európaihoz hasonló folyamat kezdődött el, vagyis aki tehette elköltözött családi házba vagy újonnan épített társasházakba, és helyükre alacsonyabb státuszú népesség költözött. Abban, hogy ez a folyamat viszonylag lassan játszódik le, szerepet játszik a magyar lakáspiac hagyományos mozdíthatatlansága, vagyis az, hogy az emberek sokkal nehezebben költöznek el saját tulajdonú ingatlanjaikból, mint nyugaton a bérlakásokból. A folyamatot az is árnyalja, hogy az egyes lakótelepek között nagy különbség lehet, így vannak népszerűbb, és kevésbé preferált városrészek is.

Gazdagrét még ma is népszerű

Hogy mi a gond a panellakásokkal? A leggyakrabban megfogalmazott kritika a személytelen élettér, a kis lakásméret, a nehezen alakítható alaprajz, a rossz szigetelés, és a távfűtés következtében magas fenntartási költségek. Ehhez járul hozzá, hogy 20-30 évente bármilyen lakástípus esetében szüksége van átfogó felújításra, ez pedig különösen érvényes akkor, ha az épület eleve alacsony színvonalon lett kialakítva.

Ugyanakkor vannak előnyei is a paneloknak. Ezek közül a legnagyobb kétségkívül az ár. Mivel ma ezek a legolcsóbb lakások, ez az a típus, amivel egy fiatalok legkönnyebben beléphetnek a lakáspiacra, a család növekedésével vagy az anyagi források növekedésével pedig később tovább tud lépni. A panellakás ma a legmobilabb ingatlantípus, így akár befektetési céllal is el lehet gondolkodni a vásárláson.

A panellakást lehet szeretni vagy nem szeretni, azonban számarányuk, a lakáspiacon betöltött szerepük miatt nem lehet elmenni mellettük. Ahhoz viszont, hogy a panelok továbbra is be tudják tölteni szerepüket, és ne erősödjenek fel a nyugaton jellemző, és már hazánkban is megjelenő szegregációs folyamatok, komoly felújítási programokra lesz szükség. Természetesen számos felújítási, rehabilitációs program megvalósult már – gondoljunk csak a panelprogramra – azonban ezek még korántsem tudták megoldani a teljes panelállomány problémáit. Ráadásul nem biztos, hogy elég az épületek egyszerű minőségi felújítása. Ahhoz, hogy valóban áttörés legyen ezen a téren, valószínűleg a panelok megítélésén is javítani kell. Külföldi példák azt mutatják, hogy ez nem lehetetlen feladat, ugyanakkor rendkívül sok munkát – és természetesen pénzt igényel.

Előző cikkünk: Fával fűt? Most készüljön a télre!

További bejegyzések:
Szezonalitás vagy növekedés? – Bíztató lakáshitelezési adatok
Amerika már építkezik
Fordulat a panelpiacon?
Hőszigetelés hatékonyan: Építs zöld tetőt!
Használt lakásra kéne a szocpol

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.