Bérbe adja lakását? Ha nem vigyáz, milliós bírságot is kaphat!

Lassan lecseng a nyárvégi hullám az albérleti piacon, ennek ellenére nem késő átnézni, hogyan kell a lakáskiadás után adót fizetni. Természetesen sokan inkább nem jelentik be, hogy ingatlanukat bérbe adták, a lebukás azonban egyszerűbb, mint gondolnánk. Ez azt jelenti, hogy nem csak a szerződés nélküli albérlő, hanem maga a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben van.

Még ma is sokan szerződés nélkül adják bérbe lakásukat, pedig ezzel komoly kockázatot is vállalnak. Vitás kérdésben például az albérlő kezében ott az ütőkártya: bármikor feljelenthet az adóhatóságnál. Ugyanakkor nem csak az albérlő jelenthet veszélyt, gyakran sértődött szomszédok jelentenek – akár csak túlbuzgóságból, akár például a hangoskodó bérlők megbosszulásaként. Az adóhatóság is egyszerűen tudja ellenőrizni a szerződés meglétét, elég csak egy-egy hirdetésre jelentkezni, vagy szimplán az ingatlan-nyilvántartásban megnézni az elvileg állandó lakó nélküli lakásokat. A lebukás pedig nem olcsó mulatság, akár milliós bírságra is számíthatnak a lakástulajdonosok, ráadásul sokszor egy alapos vagyonosodási vizsgálatot is elrendelnek ellenük. Ha el akarja kerülni az ilyen eseteket, célszerű szerződést kötni a bérlővel, ha pedig ezt korábban elmulasztotta, akár önellenőrzést is tarthat, így az elmaradt adóforintokat utólag befizetheti úgy, hogy csak a késedelmi kamattal kell számolnia, büntetéssel nem. Folytatás

Cafeteria lakáshitelre: Itt a végleges rendelet!

Bár csak nemrég jelent meg a részletes szabályozás a munkavállalóknak nyújtható, lakáshitel-törlesztésre fordítható adómentes juttatással kapcsolatban, már most igen komoly érdeklődés mutatkozik az új típusú cafeteria iránt – legalábbis munkavállalói oldalról. Kérdés, hogy vajon hány munkaadó tud, illetve akar majd így segíteni alkalmazottain.

Bár már január 1-je óta érvényben van a cafeteria-szabályzat azon módosítása, mely lehetővé teszi adómentes juttatás nyújtását a munkavállalóknak, számos részkérdés azonban csak pár hete került meghatározásra. Ennek ellenére már most nagy az érdeklődés a juttatás iránt, ami öt év alatt összesen öt millió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez. Folytatás

Mennyi az annyi? Avagy hogy mérjük az alapterületet?

Az ingatlanhirdetéseket böngészve gyakran találkozhatunk kreatív megoldásokkal, ha a lakásméret megadásáról van szó. Az erkély vagy a lodzsa például gyakran kritikus pontnak számít, de van, aki a falak alapterületét is alapul veszi, de még olyanra is volt példa, hogy a lépcsőház tulajdoni hányadnak megfelelő része is becsúszott a lakás alapterületébe. Bár az ilyen jellegű turpisságok nagy eséllyel előbb-utóbb kiderülnek, nem árt, ha körültekintően járunk el, és adott esetben mi magunk is átszámoljuk, mennyi is az annyi.

Okozhat meglepetéseket a jóhiszemű vásárlónak, ha összehasonlítja az ingatlan hirdetésben szereplő alapterületét a tulajdoni lapon szereplővel, és pláne, ha azt a maga fizikai valójában akkurátusan le is méri. Persze nem mindig a vásárló megrövidítése a cél, sokszor több évtizedes adminisztrációs hibák állnak az eltérés hátterében, vagy egy rossz mérési módszer okozza a hibát. Ettől függetlenül az sem ritka, hogy valóban a tulaj akarja megnövelni az eladásra kínált teret. Folytatás

Itt a panel reneszánsza?

Bár a panellakások megítélése nem a legjobb Magyarországon, több közép-európai országban is úgy tűnik, elindult az ilyen lakások felértékelődése. Egy nemrégiben publikált felmérés szerint például a csehek 40 százaléka úgy gondolja, a panel ideális lakóhely lehet. De vajon valóban ilyen rózsás a helyzet?

Szűk terek, hangos szomszédok, magas fűtésszámla, és rosszul szigetelő ablakok; hosszan lehet sorolni a panellakások hátrányait. Mégsem lehet megkerülni ezt az épülettípust, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években Európa-szerte (bár különösen a keleti blokkban) építették őket a tömeges lakásigény kielégítésére. Magyarországon közel 800 ezer panellakás található, ahol a lakosság ötöde él, de Csehországban például minden harmadik, Prágában pedig minden második embernek a „panelák” az otthona. Folytatás

Jövedelemarányos törlesztés: Jó lesz nekünk?

Győztes devizahiteles per, közelgő jogegységi döntés, őszre ígért mentőcsomag. Új fejezethez érkezett a devizahiteles mentőcsomagok többéves története, kérdés, hogy végre pontot is teszünk-e a sztori végére. Az új intézkedésekből még ugyan nem sokat lehet tudni, az MNB stabilitási jelentésében mindenesetre utalás van a jövedelemarányos törlesztés bevezetésére. De ez vajon segítséget, vagy a hitelezés befagyasztását jelenti majd?

A választásokkal mérséklődött a kormányra nehezedő nyomás, lehet, hogy éppen ez jelent majd előrelépést a pár hónapja megrekedt, politikai értelemben (is) rendkívül érzékeny devizahiteles kérdésben. A Kúria rövidesen meghozhatja régen várt jogegységi határozatát, és már egy újabb kormányzati mentőcsomagot is meglebegtettek az illetékesek. Az MNB stabilitási jelentésében is utalás van a jövedelemarányos törlesztésre, mint lehetséges mentőcsomagra, melyet akár már az idén is bevezethetnek. Folytatás

Semmis az árfolyamrés: Valóban jön a fordulat?

A Kúria ítéletet hozott a Kásler Árpád vs. OTP ügyben, és kimondta, semmis az árfolyamrés, azaz a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, a bankok csak a Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazhatják átváltáskor. A döntés sokakat érint, és komoly hatással lehet egy új devizahiteles mentőcsomagra, ugyanakkor kérdés, hogy mekkora segítséget jelent a bajban lévő devizahiteleseknek.

Ma hozta meg az ítéletet a Kúria a Kásler Árpád által indított, és már az Európai Bíróságot is megjárt perben, melyben arról kellett dönteni, hogy a bank tisztességesen járt-e el akkor, amikor árfolyamrést alkalmazott, azaz a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon, a folyósítást viszont vételi árfolyamon számolta ki. Folytatás

Fogy a magyar! És egyedül él…

Gyakran megfogalmazott vélemény a hazai lakáspiaccal, lakásépítéssel kapcsolatos cikkek kommentjei között, hogy elöregedő társadalomban, egyre kevesebben vagyunk, így valójában nincs is szükség új lakások építésére, az ingatlanpiac eleve zsugorodásra van ítélve. De vajon jó ez a következtetés? Hiszen miközben egyre kevesebben vagyunk, egyre többen élünk egyedül.

A Német Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé a legfrissebb, háztartások méretére vonatkozó adatokat. Az eredmények első hallásra meglepőek: Németországban az egyszemélyes háztartások aránya már megközelítette a 40 százalékot, a nagyobb családok pedig már ritka kivételnek számítanak: öten például mindössze a lakások 4,8 százalékában élnek együtt. Az egyszemélyes háztartások aránya különösen a nagyvárosokban kiemelkedő, Berlinben például a háztarások 54,3 százalékában (!) egyedül élnek. Folytatás

Home staging: ráncfelvarrás a lakásnak

Több nyugat-európai országban is új szereplő érkezett az ingatlanközvetítői piacra. Egyre többen veszik igénybe az úgynevezett home staging szolgáltatást, melynek keretében az eladó ingatlanok egy alapos ráncfelvarráson esnek keresztül. A cél: minél gyorsabban és minél jobb áron túladni a lakáson.

Lehet, hogy hamarosan újabb fogalommal bővül az ingatlanos szakma szókészlete, igaz, magyar megfelelője egyelőre nincs a szolgáltatásnak. Nyugat-Európában mindenesetre egyre népszerűbb a home staging, ami lényegében az eladni kívánt ingatlan kipofozását jelenti. Folytatás

Választási téma a lakhatás?

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők 35 százaléka döntene egy párt mellett az alapján, hogy milyen lakáspolitikát folytatnak. Ez arra enged következtetni, hogy a jövőre esedékes parlamenti választásokon kiemelt kérdés lehet az otthonteremtés. De mi a helyzet nálunk? A héten választunk, de a lakhatással kapcsolatos témák mintha még a szokásosnál is kevésbé jelennének meg.

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők több, mint harmada az alapján választana magának pártot, hogy az milyen lakáspolitikát folytat. Ez egy most közzétett felmérésből derül ki, melyet a Generation Rent, azaz a privát bérlakásszektorban érintettek érdekvédelmi szervezete készített. A kutatás rámutatott, hogy ezek az ingadozó szavazók akár érdemben is befolyásolhatják a jövőre esedékes választások eredményeit – a szigetországban a magyarnál jóval magasabb a bérlakásokban élők aránya – ezért nagy valószínűséggel a pártok kiemelt kampánytémává emelhetik az otthonteremtéssel kapcsolatos kérdéseket. Folytatás

Mire figyeljünk lakásvásárláskor?

Egy új lakásba vásárlása mindig nagy izgalommal jár, legyen szó az első saját otthonról, vagy éppen a bővülő család miatt történő költözésről. Mielőtt rászánnánk magunkat erre a lépésre, nem árt alaposan körülnézni a piacon, hiszen egy lakás vásárlása hosszú évekre meghatározza életünket, és ha mellényúlunk, csak nehezen, és akár nagy veszteségek árán korrigálhatjuk a hibás döntést.

Az új lakás vásárlása komoly kihívások elé állíthat minket, és sokszor rengeteg ajánlatot kell átnéznünk, számos lakást kell felkeresnünk, mire végre megtaláljuk az igazit. Egy idő után a sok kudarcélmény hatására azonban hajalmosak vagyunk lejjebb adni az igényeinkből, és akár egy olyan ingatlanra is rábólintani, melyről később kiderül, mégsem volt olyan jó vétel. Az ilyen kompromisszumokat érdemes elkerülni, hiszen ha meggondoljuk, nem csak egy újabb lakás kereséssel, költözéssel járó tortúrát kell magunkra vállalni, de azzal a kockázattal is számolnunk kell, hogy az ingatlanon csak nehezen és esetleg áron alul tudunk túladni. Folytatás