Veszélyes vizeken: védelmi tippek otthonra

Aki nem ártéren lakik, azt is érhetik kellemetlen meglepetések a tavaszi olvadáskor, vagy a hosszú esős időszakban, amilyen az elmúlt napokban köszöntött ránk. Ezzel még nincs vége, sokszor a levonuló ár idején is követhetünk el baklövéseket.

Három irányból jöhet a víz ingatlanunkra, felülről, oldalról, alulról. Mindegyik ellen más és más a védekezés hatékony módja. Néha pedig nincs más teendő: együtt kell élni a vízzel, mert azzal okozhatjuk a nagyobb gondot, ha nem látjuk be, hogy nem tudjuk teljesen kívül tartani.

Eső felülről: ez a leggyakoribb, ennek megfelelően a védekezés módja is általában ismert. Egyfelől tetőt építünk a házra, és ahhoz jó áteresztésű és megfelelő kapacitású esőcsatornát rögzítünk. Néhány évente érdemes ellenőrizni, hogy megőrizte-e a csatorna a folyásirányát, tehát a hó nem nyomta-e el egyik másik rögzítést, illetve nem akadt-e el benne faág, falevél, madárfészek, kövér macska. Sokszor a teljesen frissen átadott házaknál az okozza az első kellemetlenséget, hogy a cserepek rögzítésénél és rések szigetelésénél alkalmazott vakolat darabkái, illetve az itt-ott felejtett egyéb paszták hordalékai az első esőnél megrekednek az ereszcsatornában, és az alig pár hónapos ház falát végigfolyatja egy könnyebb zápor is. Esővel kapcsolatban fontos továbbá, hogy a földben is megfelelően el legyen vezetve: kerten kívül, lehetőleg mások ingatlanát nem veszélyeztetve.

Közismert szabály, hogy a szennyvízcsatornába tilos bekötni az esővíz-elvezetést. Gondoljunk arra is, hogy kisebb sziklakerteket, talajrögzítés nélküli rézsűket a legnagyobb könnyedséggel visz el egy kétnapos eső. A nagy tolóajtós teraszoknál pedig érdemes rendszeresen eltolni a havat a teraszról, hogy ne folyjon alá a nyílászáróknak, mert annak mentén be tud jutni a szobába, a falakba, vagy a szigetelés hibáin át a födémen keresztül egy szinttel lejjebb is. Már tervezéskor gondolni kell a különösen veszélyeztetett részek vízelvezetésére, amilyen a garázs- és pincelejárók, angolablakok, világítóablakok, hátsóbejáratok, télikertek. Akár automatizált szivattyús átemelést is érdemes beépíteni. lehet, hogy 3 évente egyszer lesz csak rá szükség, de akkor jó szolgálatot tesz, és azonnal meg is térül. Gondoljunk bele, hogy ha egy körülbelül 30 négyzetméteres garázslejáróra eső csapadék teljes egészében a pincében köt ki, akkor mi mindenünk veszhet kárba!

Árvíz oldalról: az árvízi védekezés összetett feladat, legkevesebbet az egyedi lakástulajdonos tehet. Egy medréből kilépő folyót ingatlanon belül már semmi sem állít meg, ehhez fix, vagy alkalmi telepítésű védművek kellenek, illetve megelőzés, vagy jól kiépített gyors reagálású zsákozás. A belügyminisztériumban és a katasztrófavédelemben, de még a régiós vízgazdálkodási szervezeteknél is megfelelően előkészített tervek vannak ilyen esetekre. Ezekben akár arra is van iránymutatás, hogy ha szükséges, akkor – az ártereken túl – kinek a telkét áldozzák fel a víz szétterítésére, és más területek megvédésére. Ilyen területeket kerüljük ingatlanvásárláskor, vagy tervezzünk jól védhető, ártűrő házat, talpazaton, kiemeléssel, arra is készülve, hogy autónkat hol tároljuk majd pár utcával odébb, és oda hogy jutunk majd el.

Belvíz alulról: Sokszor csak azzal szembesül az ember, hogy kicsit puhább a talaj, magasabb a talajvíz, fonnyadnak a növények, magasabb a fúrt kútban a vízállás, esetleg a vízóra akna alján megjelenik a víz. A belvíz alattomos, még ha nem is látszik mindenhol, akkor is tud kárt okozni, és nem kell hogy óriási, napokon vagy heteken át sem kiszáradó tócsákat lásson az ember. Ilyenkor olyan, mintha egy szivacson élnénk, és a házak ezt nagyon rosszul viselik, és könnyen kárt tehetünk bennük.

A leggyakoribb hiba, hogy a beszivárgó vizet elővigyázatlanul kiszivattyúzzák az elárasztott pincéből, vagy más felszín alatti helységből. Ilyenkor azonban az épületen kívüli vizes talaj oldalnyomása többszörösen haladhatja meg a száraz talaját, és be tudja nyomni egy pince oldalfalát. Nem beszélve arról, hogy az apró hajszálrepedéseken a szivárgás felgyorsul, ez tágítja a repedéseket, és még gyorsabban táplálja újra a pincét. Ezért a vízügyi szakemberek általában azt javasolják, hogy az esőzésből betörő vizet szivattyúzzuk ki, de az alulról és oldalról jövő vizet inkább hagyjuk helyben, akármennyire fáj is látni az elárasztott házat. Ez a fizika törvénye, ki kell egyenlíteni a nyomást.

A kerti medencék esetében is ez a legfontosabb, hogy ne alakuljon ki olyan felhajtóerő, amit nem bír az építmény. Ha üres a medence, és a talajvíz alulról és oldalról nyomni kezdi, akkor akár ki is tudja emelni a helyéről, vagy behorpasztja, megrepeszti. Ezért sem érdemes télire leereszteni a vizet, hiszen az egy természetesen ellenerőt tud kifejteni oldalnyomás ellen. Inkább a fagyása ellen védekezzünk dilatációs elemekkel.

Fontos, hogy áradás és belvíz után a fúrt kutak, vagy akár a kisebb helyi közművek esetén győződjünk meg arról, hogy a víz minősége helyreállt, és ismét fogyaszthatja-e ember, vagy akár házi- és haszonállat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.