Devizahiteles perek: Az adós mindenképp rosszul jár?

Nyilvánosságra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Kúria közötti, devizahiteles perekre vonatkozó levelezés. A felügyeleti szerv szerint a különböző, hitelesek által indított pereknek össztársadalmi hatásai lehetnek, mivel a szerződések tömeges megsemmisítése veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ráadásul nagy valószínűség szerint az adósra is további terhek hárulnának. Egy ilyen helyzetben mind a perek indítói, mind a bíróságok részéről megfontoltságra lesz szükség.

Egyre nagyobb azon devizahitelesek száma, akik a megoldást perek indításában, és a hitelszerződések semmissé tételében látják. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy azt sem lehet tudni, mi lenne egy nyertes per következménye. Olyannyira nem, hogy a PSZÁF és a Kúria levelezésében is három, egymástól jelentősen eltérő alternatíva szerepel.

1)    Az első lényegében a hitel forintosítását jelentené, mivel a forintban felvett hitelösszeg és annak jegybanki alapkamatának visszafizetését írná elő. Ahogy a PSZÁF rámutat, egy átlagos, 7 milliós összegű hitel esetében az adósnak további 4,6 milliót kellene fizetnie a magasabb forintkamatok miatt, ugyanakkor ennek befizetése utána a bank fennmaradó tartozást nem követelhet tovább, azt veszteségként kell elkönyvelnie, ami a teljes bankszektornak mintegy 1700 milliárdos plusz kiadást jelentene.

2)    A második opció szerint az eredeti forintösszeget jelenlegi árfolyamán devizára átváltva, az adott devizanemre vonatkozó hivatalos kamattal kellene visszafizetni. Ennek az opciónak a megvalósulása nem valószínű, mivel az az abszurd helyzet állna elő, hogy kevesebb pénzt kellene visszafizetni, mint amennyi korábban hitelezésre került, ráadásul a bankszektor számára kezelhetetlen, 3800 milliárd forintos veszteség hárulna. A PSZÁF elnöke szerint egy ilyen döntésnek össztársadalmi hatásai lehetnek, mivel a hitelszerződések tömeges megsemmisítése esetén a bankrendszer olyan veszteségeket könyvelne el, ami komolyan veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását, a bankbetétek biztonságát, és szélsőséges esetben akár államcsődhöz is vezethet.

3)    A harmadik opció szerint csak a perekben megtámadott, eladási és vételi árfolyam számolására vonatkozó részeket érvénytelenítenék, és az erre vonatkozó költségeket kellene megtéríteni a bankoknak. Ezzel a döntéssel az ügyfelek visszakapnának ugyan valamennyi pénzt, de a devizahitelek törlesztőrészletei érdemben nem változnának, és a teljes szerződések sem lennének érvénytelenítve.

A most nyilvánosságra került levelezésben egyébként több újdonság is szerepel: Ez az első alkalom, hogy a devizahiteles perekkel kapcsolatban egy állami szerv véleményt nyilvánít, másrészt a válaszokból jól nyomon követhető, hogy mi vezetett a devizahitelek elterjedéséhez és a jelenlegi helyzet kialakulásához. A dokumentumból kiolvasható a felügyelet, és az állam felelőssége, ráadásul ezt a PSZÁF nem is rejti a véka alá. Rögtön a válaszhoz csatolt melléklet első pontjában kimondja, hogy az ilyen típusú hitelek térnyerésében nagy szerepet játszott a szigorú szabályozás hiánya, és az, hogy az amúgy sem túl erősen megfogalmazott aggodalmak nem kaptak kellő szabályozási figyelmet.

A felügyelet rámutatott, hogy bár a 2000-es évek elején még forinterősödést és közelgő euróbevezetést vártak, valójában az árfolyamváltozásnak sem a mértéke, sem az iránya nem jósolható meg. Mivel a bankok többnyire ún. swap-ügyletekkel, azaz külföldi bankokkal történő devizacserével szerezték a hitelhez szükséges frankot és eurót, az árfolyamkockázat őket is fenyegette, ezt a kockázatot azonban teljes mértékben az ügyfelekre hárították. Ezt az érvényben lévő szabályozás szerint megtehették, sőt, a felügyelet szerint indokolt is volt a „betét-visszafizetés védelmének érdekében”. A szabályozás hiányosságát, és így az állam felelősségét jelzi az is, hogy Magyarországgal ellentétben, számos országban – így Romániában, Szerbiában és Lengyelországban – történtek intézkedések a devizahitelekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére.

A levelezés egyik tanulsága az, hogy a devizahitelezés problémája nem írható kizárólagosan a bankok rossz hitelpolitikája, vagy a felelőtlen hitelfelvétel számlájára, mivel azt a nem megfelelő szabályozás tette lehetővé, így az állam felelőssége sem mellékes. A másik tanulság az, hogy a szerződések esetleges semmissé nyilvánítása esetén a bankszektorra valószínűleg óriási teher hárulna, de maguknak az adósoknak is komoly fizetési kötelezettségei lennének. A kiutat a perek indításában látó adósok viszont sokszor úgy vágnak bele egy ügybe, hogy nem tudják – és nem is tudhatják – hogy mi következik a perek lezárását követően.

Előző cikkünk: Határ a csillagos ég – van kereslet a hazai luxusingatlanokra

További bejegyzések:

Magánlakás rászorulóknak
Mit kell tudni a lakástakarékról?
Erkélyből oázist
Hogyan veheti el az állam az ingatlanunkat?

Egy hozzászólás a(z) “Devizahiteles perek: Az adós mindenképp rosszul jár?” bejegyzéshez

  1. Nem igazán értem!! Az első pont- forintositás eredeti árfolyamon+ kamat fizetése.Ez miért nem jó? Nem elég a Bankoknak ennyi nyereség???

    A második lépés.-eredeti összeg mai árfolyamon való átszámítása+ a CHF. banki kamata,ami 0,25% -nem tudom pontosan de kb.Akkor miért fizetnénk kevesebbet? hát minden chf.a felvetthez képest 60-100 ft.-al nőtt. Ami azt jelenti,hogy 5 milliós adóság 7,5 millióra nőtt+ a kamat.Ez sem jó??

    Harmadik verzió- a perekben megtámadott vételi és eladási árfolyamot tekintenének semmisnek.
    Ezt egy egyszerű parasztember aki kapával a kezében élte le az életét de megvan a 8 általánosa megtudná oldani!!! Minden hónapban ” kitől vesz a bank” és kinek ad el? Nem akkor vett, amikor egyben odaadta a ft.-ot a hitelfelvevőnek? És képesek voltak ezt minden hónapban ráterhelni a szerencsétlen adósra..Börtön járna ezeknek a gazembereknek.!!! Azok a családok, akik tönkrementek, elvesztették a lakásukat nem tellett már kenyérre sem,a halálba menekültek.Azokkal mi lesz??Hogy államcsőd? meg ilyesmi,és nem szabad az igazságot erőltettni,mert baj lesz.Kit érdekel??

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.