Így adózz az ingatlan után – Öröklés, ajándékozás

Az öröklés, ajándékozás után is kell illetéket fizetni az újdonsült lakástulajdonosnak, ami sokszor okozhat fejtörést az családban. Szerencsére idén januártól sokat egyszerűsödtek az erre vonatkozó szabályok, a nem egyenesági rokonoknak továbbra is számolni kell ezzel a teherrel. Érdemes átgondolni, hogy például testvérek között hogyan történik ingatlan átadása, hiszen adózás szempontjából nem mindegy, hogy öröklés, ajándékozás, vagy éppen adásvétel révén kerül hozzánk egy lakás.

Öröklés

Az öröklésnek korábban meglehetősen összetett szabályai voltak, a rokoni kapcsolattól és a megszerzett ingatlan értékétől függő, sávos adókulccsal. Minél távolabbi rokon örökölt, annál magasabb volt az adó mértéke. 2013. január 1-től ezek a szabályok jelentősen leegyszerűsödtek, bár ebből adódóan a fizetendő adó mértéke bizonyos esetben magasabbá vált a korábbinál.

Jelenleg öröklés esetén két adókulccsal lehet találkozni. Az általános illetékérték 18 százalék, de amennyiben az örökölt vagyontárgy lakástulajdon, vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet), akkor csak az előbbi felével, 9 százalékkal kell számolni.

Nem kell azonban örökösödési illetéket fizetnie a házastársaknak, és az egyenesági rokonoknak sem. Utóbbi kategóriába tartoznak az édes- és nevelt gyermekek, a szülők és nevelőszülők.
Ha tehát valaki testvére, vagy éppen nagybátyja után örököl ingatlant, 9 százalékos adót kell fizetni, de ugyanez az adókulcs érvényes távolabbi rokonok esetében is.

Mi történik, ha lemondunk az örökségről? Ha lemondunk az örökségről, természetesen nem kell megfizetni utána az illetéket sem. Ha azonban a lemondás valamilyen ellenérték fejében történik, ez után az összeg után be kell fizetni az adót. Annak, aki ezt az ellenértéket kifizeti, 4 százalékos, visszterhes vagyonszerzés utáni illetéket kell megfizetnie.

Ajándékozás

Az ajándékozásra az örökléshez hasonló szabályok vonatkoznak. Ebben az esetben is 18 százalékos adókulccsal kell számolni a legtöbb esetben, lakástulajdon, illetve ehhez kapcsolódó vagyoni jog megszerzését azonban 9 százalékos adó terheli. A házastársak és az egyenesági rokonok itt is mentesülnek az illetékfizetés alól. Ezt sokan ki is használják, és még életükben elajándékozzák gyermekeiknek ingatlanukat. Így megelőzhető a későbbi hagyatéki tárgyalással járó hercehurca, illetve az örökösök közötti esetleges vita is elkerülhető.

Ajándékozzunk vagy eladjunk?

Több családban felmerülhet a kérdés, hogy ha nem egyenesági rokonok között történne ingatlan átruházása, ajándékozással, vagy adásvétellel történő átruházás jár kisebb illetékköltséggel. Míg az adásvétel esetén az új tulajdonosnak 4 százalékos illetéket kell befizetniük, addig ajándékozás esetében 9 százalékkal kell számolni. Részben ez volt az oka annak, hogy korábban a piaci érték felénél alacsonyabb összegű adásvételi szerződések esetében is ajándékozási illetéket kellett alkalmazni. Ez a kitétel is megszűnt 2013. január 1-jétől, mivel az ilyen esetek jellemzően amúgy is egyenesági rokonok között valósultak meg, ráadásul a szabály gyakorlati alkalmazása is nehézkes volt. Ez is abba az irányba mutat, hogy akkor is az adásvétellel jár jobban az új tulajdonos, ha amúgy csak családon belüli – de nem egyenesági rokonok közötti – ingatlanátruházás történik.

Előző cikkünk: Tovább stagnál az ingatlanpiac

További bejegyzések:
Obamának sincs jobb ötlete az árfolyamgátnál?
Hogyan veheti el az állam az ingatlanunkat?
Így adózz az ingatlan után – Illeték lakásvásárlás után
Így hűtsük lakásunkat
Jöhet az átfogó lakásfelújítási program. Négy év múlva…

18 hozzászólás a(z) “Így adózz az ingatlan után – Öröklés, ajándékozás” bejegyzéshez

  1. Én kérdezni szeretnék.
    Oldalági ajándékozásnál is kell illetéket fizetni, ?és ha igen akkor van rá esetleg valami lehetőség illetékmentességet kérni a NAV-tól
    T.DSné

    • Kedves Devecseri Sándorné!
      Igen, az oldalági ajándékozás esetében is kell ajándékozási illetéket fizetni. Az illeték meghatározása után elvileg szociális okokra hivatkozva lehet mentességet, kedvezményt, vagy legalább részletfizetési lehetőséget kérni, de az, hogy ezt meg is kapják-e, arról a NAV fog dönteni.
      Lakásfókusz

  2. Szeretném megkérdezni, hogy 32 év tényleges együttélés esetén van e örökösödési joga az élettársnak, ha az elhunytnak van egyenesági örököse /gyermeke/? Köszönöm válaszát.

  3. Ha Nagymamámtól vásárolok ingatlant adásvételi szerződéssel, nem kell illetéket fizetnem? Hogyan kell igazolni az egyenes ági rokonságot? Ha hagyatékra kerül sor, megtámadhatják az örökösök az adásvételi szerződésemet?

    • Elvileg igen, illetékmentes. Az hagyaték során valószínűleg nem támadható ez meg, mivel az ingatlan már az Ön tulajdonában van, amit a Nagyszülő saját akaratából értékesített. Ettől függetlenül érdemes jogász tanácsát is kikérni a konkrét ügyben.

    • Jelzáloggal terhelt ingatlant csak a hitelintézet jóváhagyásával lehet elidegeníteni, ez az ajándékozásra is vonatkozik, és az új tulajdonos is érintett lesz a hitelügyletben. Mindenképp érdemes mind a hitelintézettel, mind ügyvéddel konzultálni a következményeket illetően.

  4. Anyukám ajándékozási szerződéssel örökölt egy ingatlant. A papa után már 1997 ben megörökölte a felét, ebben az évben pedig a másik felét. Azt szeretném kérdezni hogy ha eladja az ingatlant hány százalék adót kell fizetni utána, és az egészre kell-e vagy csak a felére, Számít-e esetleg hogy a vétel árat lakásvásárlásra fordítja?

  5. Kedves Szakértő!

    Feleségem tavaly kapott ajándékba egy lakást a nagyszüleitől, melyet most el szeretnénk adni, és egy másikat venni. Milyen mértékű adóra kell számítanunk, és egyáltalán kell e, ha veszünk egy másik lakást?
    pl.: jelenlegi értéke 17M, új lakás érték 13M.

  6. T.Szakértő Úr !
    Egyenesági rokonnak való ingatlan ajándékozás illetékmentes és nincs bejelentési kötelezettség sem.
    Kérdezném : ettől függetlenül az ilyen ajándékozásnál is kötelező hivatalos közjegyzői okirat, vagy elég az egyszerú egymás közti ajándékozási szerződés ?
    Köszönöm a válaszát
    Üdvözlettel
    Kovács István

  7. Kedves Szakértő!

    Édesanyám 2013 december végén halt meg, ingatlan, és személyautó a hagyaték.
    Jelenlegi Párommal, kapcsolatunkból született kiskorú gyerekemre egy személyben átruházhatom a teljes hagyatékot?
    Előző házasságomból is van 3 gyermek.
    Ez nem lehet probléma?
    Közjegyzői határozat elég ehhez?
    Hogyan kell elindítani az ügyet?

    Köszönöm előre is a válaszát?
    Tisztelettel.. K. Jenő

  8. T. Szakértő!

    Pécsen van egy kedves ismerősöm, aki nekem ajándékozná kis házát, majd megöröklöm tőle (haszonélvező marad amíg él). De inkább hétvégi háznak mondanám, fürdőszoba sincs, sem gáz bevezetve. Ha ezzel már ingatlantulajdonossá válok, nem igényelhetek lakástámogatást az államtól?? Mert saját lakásom (Budapesten élek) nincs, tehát jól jön a hétvégi kis ház valamikor, de ezzel mégis hátrányba kerülök? Vagy igényelhetek, mert 1. nem derül ki 2. nem összkomfortos a lakás.

    • Kedves Gábor!
      A jelenlegi szabályok szerint amennyiben van saját lakástulajdon, lakásépítési támogatást (szocpolt) nem lehet igényelni. Ha jól értem a kérdéses ingatlan nem üdülő, hanem lakóingatlan, így mindenképp figyelembe kell venni. A tulajdonosváltást nem lehet eltitkolni, hiszen az a tulajdoni lapon bejegyzésre kerül.

      Két kivétel van a fenti szabály alól: Ha az ingatlan több mint 2 éve került öröklés/ajándékozás révén, és azon más személynek van haszonélvezeti joga, vagy ha az adott ingatlant értékesíti, és az ebből származó bevételt az új lakás vásárlására fordítja.

      Más a helyzet az állami kamattámogatás esetében, ugyanis ezt akkor is igénybe lehet venni, ha már van lakástulajdon. Ez 5 évre biztosít kedvezményes kamatozást a piaci hitellel szemben, igaz, a jelenlegi kamatszintek mellett nincs jelentős különbség a támogatott és a piaci hitelek között.

      Üdvözlettel
      Lakásfókusz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.