Így adózz az ingatlan után – Hitelelengedés

Tegnap járt le a személyi jövedelemadó bevallásának határideje magánszemélyek számára. Ahogy arról már írtunk, az összevont adóalap részét képezi az ingatlaneladásból illetve bérbeadásából származó jövedelem is. Van azonban egy olyan közvetve ingatlanból származó „bevétel” is, amelyre sokan nem is gondolnak, és kellemetlen meglepetésként éri őket, amikor kiderül, sokkal több a fizetendő adó, mint amire számítottunk.

Ez a kvázi bevétel nem más, mint az adósságelengedés. Bármennyire is meglepő, az, ha valaki engedményt kap adóssága után, jövedelemnek számít. Adószakértői oldalról logikusnak is tűnik az érvelés: Például a lakásvásárlásra felvett hitel nem jövedelem, hiszen azt vissza kell fizetni a banknak. Ha azonban ennek az összegnek egy részét elengedik, lényegében a tulajdonunkká válik, így adót is kell utána fizetni.

Nézzünk egy példát: A bank a jelzáloggal terhelt ingatlan eladása, és az abból befolyt összeg törlesztésre fordítása esetén elengedi az adósság fennmaradó részét. Tegyük fel, hogy az adósság 15 millió, és az ingatlant 11 millióért sikerül eladni. Ebben az esetben 4 millió forintnyi elengedett összeg a jövedelem, ami – ha más forrásból származó jövedelmet nem veszünk figyelembe – máris 640 ezer forintnyi befizetendő adót jelent a 16 százalékos adókulccsal számolva.

De hasonló eljárásra kell annak is számítania, aki az árfolyamgátba lép be. Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, a konstrukcióval valóban lehet spórolni, de a megtakarítás után a jelenlegi szabályok szerint adózni is kell. Ha például a kamatra jutó árfolyamkülönbség elengedésével megtakarítunk 300 ezer forintot, az ezután fizetendő adó 48 ezer lesz.

Vannak azért kivételek az szja törvény szerint: Amennyiben az elengedett adósság jelzálogalapú devizahitelből adódott, és az adózó és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregség nyugdíjminimum kétszeresét (ez jelenleg összesen 57 ezer Ft/fő), akkor az adósság elengedése adómentes jövedelemnek minősül.

A bennünk felmerülő kérdés nem is az, hogy adózási szempontból jogos-e a hitelelengedés utáni adó, sokkal inkább az, hogy van-e értelme. Egyrészt nehezen elképzelhető, hogy egy anyagilag padlón lévő családnak arra van forrása, hogy százezreket teremtsen elő adóra, másrészt ezt az összeget valószínűleg jobb célokra is fel tudná használni valaki, aki épp elveszítette otthonát, és minden megtakarítását. A fentiekben számolt 640 ezer forint például elegendő lenne fél évig az albérleti díj fizetésére. Amikor a kormány milliárdokat költ el különböző adósmentő csomagokra, akkor lehet, hogy egy egyszerű adómentesség, vagy adókulcs-csökkentés is komoly segítséget jelentene a bajba jutottaknak, ugyanakkor nem járna komoly állami kiadással. Az árfolyamgátat mindössze a jogosultak harmada veszi igénybe. Bár a lakosságban lévő szkepticizmust nem biztos, hogy feloldaná, de talán ösztönzőleg hatna a belépésre, a konstrukcióval nyert összeg adómentessége.

Idén januártól történtek is pozitív lépések ebben a kérdésben. Már 114 ezer forint lehet a maximális egy főre jutó jövedelem az adómentességhez, így várhatóan az eddigieknél jóval többen élhetnek majd ezzel a lehetőséggel a jövő évi adóbevalláskor. De talán érdemes lenne elgondolkodni teljes adómentességen, mivel az adósság elengedése a több milliós értékek miatt még a magasabb jövedelműek számára is indokolatlanul nagy terhet jelent. A kérdés azért is fontos lehet, mert különböző adósmentő csomagok kifutásával a jövőben várhatóan megnő a bankok és az adósok közötti egyedi megállapodások száma, és a tervezett magáncsőd is tartalmaz adósságelengedést, így még többen lesznek érintettek a témában.

Előző cikkünk: Máris döntés lesz a magáncsődről?

További bejegyzések:
Irány a Balaton! Élénkül a nyaralópiac
Amerikai vs. hagyományos – Milyen konyhát válasszunk?
Így adózz az ingatlan után – SZJA
Mi kellene a lakáshitelezés beindításához?
Valódi rezsicsökkentést!
Szocpol gyerek nélkül – Tudnivalók a megelőlegezett lakástámogatásról
NET: Kinek jár?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.