Okoslakás megoldások a CES-en: feltalálók, akiknek „elmentek otthonról”

CES, érintőképernyők, digitális, intelligens, LCDÁttekintve az év legnagyobb informatikai szakkiállításának, a Las Vegas CES-nek a kínálatát a lakásfelszerelések témakörében, elmondhatjuk: érdemes lenne néhány barátnőt, vagy feleséget felhajtaniuk azoknak a kockáknak, akik mindezeket kitalálták. De már az is elég lehet, ha egyszer kipróbálják „a jövő termékeit”.

2013-ban a lakásokba szánt intelligens berendezések is sokkal erőteljesebben vannak jelen a vegasi seregszemlén, mint korábban. A meghatározó trendeket persze bárki kitalálhatja: érintőképernyők ezerszámra, minden mindennel kommunikál, a netet elérhetjük a legképtelenebb élethelyzetekben, mobilról vezérelhetjük lakásban töltött életünk minden apró részletét. Totális kontroll, önkontroll nélkül. Csak nehogy lemerüljön az elem, és bent ragadjunk a hangvezérelt ajtó mögött az érintésmentes (ennélfogva antibakteriális) klotyóban…

Aki nem digitális zombi, vagy élt valaha normális életet normális lakásban, annak szemet szúrhat, hogy számos ötlet egyszerűen életképtelen a mindennapokban, legyen bármilyen ötletes, látványos, szexi. Néhány példa:

Sütők, tűzhelyek, hűtők internetes integrációval, érintőképernyővel, leltárnyilvántartással. Aki főzött már valaha, az tudja, hogy ilyenkor nagy általánosságban jelentős mocsok keletkezik. Kinek van ízlése olajos, ragadós felületen tabletként böngészni a saját munkapultját, vagy azt kockáztatni, hogy a koppanó edény, esetleg a vágódeszka nélkül szeletelt vajon átcsusszanó kés felsértse a milliós képernyőt? A fejlesztők ígérete szerint főzés közben tudjuk nyomon követni a receptet, és ha kell, rendelni az összetevőket. Na de ki az, aki a receptet főzés közben nézi, és közben rendel hozzá hagymát meg bazsalikomot, és nem jóval előtte? Ahhoz meg elég egy bármilyen tablet, mert akkor még nem vagyunk feltétlenül a konyhában, csak a kanapén. A szuper leltározó kamrák komoly hátulütője, hogy ha nem digitális boltból, hanem a sarki nénitől vesz az ember 6 barackot, akkor azt egyenként kell felvinni a készletnyilvántartásba… normááális? Persze már megvan a válasz, hogy a kamerák érzékelik és felismerik a termékeket, csak nehogy úgy járjunk mint a hangvezérelt GPS-ekkel; aki már próbálta, az el tudja képzelni…

 CES, érintőképernyők, digitális, intelligens, LCDA másik nagy truváj idén a mobiltelefonos távvezérlés totális térnyerése. Mi másra vágyna az ember, mint egy olyan hűtőszekrényre, ahol minden polcon más a hőmérséklet, amiket ő állíthat be a telefonján két meeting között, ha unalmas az FMCG key account által előadott prezi a kúhármas píenel riportról. Parasztvakítás, semmi más. Akinek pénze van, hogy ilyet akarjon, annak pont ideje nem lesz hogy használja. Vagy egy hét után leszokik róla, hogy a jégsalátát elválassza a Heinekentől és a tegnap esti maradék sushitól. A gyártók letölthető frissítéseket is ígérnek, láttunk olyan mosógépet, amihez újabb és újabb programokat lehet letölteni, speciálisan gyerekruhához, vagy kímélő öblítéshez. Most komolyan: van aki a 40 fokos színes programon kívül használ bármi mást manapság?

Az intelligens lakásokban már eddig is vezérelhető volt a hőmérséklet, a páratartalom, a lámpák programozása, a távollét idején az energia-megtakarítás, és a hazatérés előtt a felfűtés vagy az árnyékolás. A durvulás azonban ment tovább. Egy cég azt ígéri, hogy szobanövényeinket is távfigyeli szenzorai segítségével, és mobilon tájékoztat minket állapotukról, szólva, ha vizet igényelnek. Az ára… nos, valószínűleg bármilyen kedves néni a környékről sokkal olcsóbb ennél, és az a tudat is örömet kelthet bennünk, hogy valakinek megélhetést biztosítunk, nem a szilíciumvölgybe vándorol a pénzünk.

Az idei legdurvább túlkapás egyébként tényleg az, hogy mindenhova LCD képernyőt raktak a tervezők, de igazából soha semmi olyan nincs ezekkel kapcsolatban, ami valóban figyelemreméltó lenne, vagy egy sima tablettel ne lehetne megcsinálni egyébként. Ki akar netezni a hűtőn? Ki az aki nem bír elmenni az íróasztaláig, ha fel akar írni valamit a bevásárlólistára? A felhő úgy tűnik köddé alakult, és belepte a szakemberek agyát.

Persze kár lenne minden ötletet és prototípust lesöpörni az asztalról, hiszen a kényelmünket szolgálják. Ugyanakkor a praktikum mellett néha egészségügyi szempontok is felmerülhetnek: itt vannak például a kábel nélkül, indukciósan, vagy távsugárzott árammal működő készülékek. Egy mobil vagy egy elektromos fogkefe esetén az ember még nem is ijed meg attól, ha az áram drót nélkül halad, bár lehetnek fenntartásai a legóvatosabbnak így is. Ám ha egy legalább 250wattos robotgép kapja az áramot egy mágneses mezőből, akkor azért mindenkinek beugrik egy óriási tumor, vagy egy mutáns torokgyík képe. Tényleg megéri a kábelek nélkülözése azt, hogy esetleg egy tudatlan terhesanya kockáztatja születő gyermeke épségét, mikor egész nap mágneses mezőben főzőcskél?

Lennének azért ötleteink, hogy a látványos zsákutcák helyett valóban hasznos irányokba menjenek a fejlesztések:

1.    Az oké, hogy a mosogatógép már mobilról indítható, de ki rakja be a mocskos tálat a kacsasült után? Naná, hogy mi, emberek. De miért nincs még mindig tabletta adagoló a gépekhez? Annál nincs undorítóbb, mikor az ember zsíros kézzel kell kutasson a következő tablettáért, ekkor óhatatlanul is összekoszolva a többi tablettát a dobozban. Viszont ha előtte kezet mos, akkor még vizes lesz a keze, mikor belenyúl, és akkor elkezdődik a pezsgés a tabletták között. És utána is kell a kézmosás, hiszen a mosogatógép tabletta erős reagens, még oldódó csomagolásban is. Ki segít nekünk, hogy két kézmosás nélkül ússzuk meg a mosogatógép telerakását és beindítását?

2.    A sütők ma már eléggé intelligensek, általában pittyegnek, ha kész a süti. Ugye ön, kedves olvasó járt már úgy, hogy a fülsüketítő sípolás a legrosszabb pillanatban kezdődött, és nem maradt abba egészen addig, míg nem mászott le kedveséről, vagy nem jutott ki a vécéről? Jó lenne olyan sütő, ami érti is, amikor odaüvöltünk neki, hogy „Hallottaaam, kussoljál máááár!!!”.

3.    Az okos mosógép indítható távolról, szól nekünk, hogy ne felejtsünk el kiteregetni, és menedzseli a vízmennyiséget is a ruhák súlya szerint… de melyik szól, ha zsepi marad a farmer farzsebében? És ha a fehér cicanadrágban bennemarad a piros tanga levételkor?

Van itt még fejlesztenivaló drága barátaim, csak néha beszéljetek valódi emberekkel a valódi problémáikról! Nem netezgetni akarunk a mikró előtt, hanem azt szeretnénk, hogy figyelmeztessen, ha a durranós májat védőfedél nélkül raktuk be…

Persze ne legyünk elbizakodottak és fennhéjázóak, mi magunk is tisztában vagyunk vele, hogy igenis van piackutatás, és nem csak öncélú a fejlesztők aktivitása. Miért van mégis ennyi használhatatlan futurisztikus prototípus? Tekintsünk ezekre a bemutatott termékekre inkább úgy, mint a divatbemutatók ruhakölteményeire: azokat sem mindennapi hordásra tervezték, hanem szélsőséges megoldásokkal testesítik meg egy időszak trendjeit, várható jellegzetességeit. A kütyüfesztivál is inkább az irányvonalakat mutatja be, nem feltétlenül fognak visszaköszönni ezek a termékek egy az egyben a mindennapokban, de jó nézegetni őket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.