Magánlakást rászoruloknak – szociális lakásügynökség lenne a megoldás?

A Habitat for Humanty és a Városkutatás Kft. dolgozta ki a Szociális Lakásügynökség (SZOL) koncepcióját, amelynek lényege, hogy az önkormányzati bérlakások alacsony számát magántulajdonú ingatlanok bevonásával kompenzálja.  A SZOL nagy segítséget jelentene annak a mintegy 1,5 millió embernek, aki ma lakhatási szegénységben él Magyarországon. A program jelenleg a tervezés fázisában tart, és a fő feladat a megfelelő támogatási rendszer és szabályozási környezet kialakítása. Szekér Andrást, a Habitat for Humanity országos igazgatóját kérdeztük a koncepció részleteiről.

Lakásfókusz: Mielőtt rátérnénk a Szociális Lakásügynökségre, röviden be tudná mutatni, hogy mik a Habitat for Humanity szervezet céljai és főbb tevékenységei?

Szekér András: A Habitat fo Humanity az Egyesült Államokban jött létre azzal a céllal, hogy olcsó lakásokat alakítson ki rászoruló családok részére. A szervezet ma már 90 országban van jelen, és ennek megfelelően tevékenységi köre is kiszélesedett. A lakásfelújítási programjaink mellett különböző pénzügyi, energiahatékonysági képzések tartása, és lakáspolitikai érdekérvényesítés is megjelent a profilunkban. Folytatás

Kevesebb bérlakás, növekvő igény

Magyarországon európai összehasonlításban is rendkívül magas a magántulajdonban lévő lakások aránya, és elenyésző az önkormányzati bérlakások száma. Bár a növekvő lakhatási költségek és a devizahitelek bedőlése miatt egyre nagyobb lenne az igény rájuk, a rendszerváltás óta eltelt időszak éppen a bérlakásrendszer leépítéséről szólt. A válság egyik hozadéka lehet, hogy a figyelem ismét a szociális bérlakásokra terelődik.

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogy európai viszonylatban rendkívül magas Magyarországon a saját tulajdonú lakások aránya. Míg Németországban csak a lakosság 53 százaléka él saját ingatlanában, hazánkban ez a szám 90 százalék. Az önkormányzati bérlakások aránya mindössze 3 százalék annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nőttek  a lakhatás költségei, és mára a társadalmi egyenlőtlenségek egyik fő tényezőjévé vált. Az elmúlt húsz év lakástámogatási rendszere is elsősorban a tulajdonszerzést támogatta, a szociális célok viszont csak korlátozottan érvényesíthetők a magántulajdon ilyen magas aránya mellett. Folytatás