Hőszigetelés hatékonyan: Építs zöld tetőt!

A hazánkban szép számmal megtalálható lapostetők alkalmasak lehetnek zöld felületek kialakítására. A talaj- és növénytakaró jó szigetelő, és a csapadék eloszlására, levegőminőségre is jótékony hatással van. A költségek miatt ma még sokan ódzkodnak a megvalósítástól, de a ráfordított összegek megtérülhetnek a jobb szigetelés következtében, ráadásul a zöldtető jelentősen növelheti az ingatlan értékét.

Bár növényeket már évezredek óta használ az emberiség otthonának szebbé, kellemesebbé tétele érdekében, a mai értelemben vett zöldtetők a hatvanas-hetvenes években jelentek meg az építészetben. Európában különösen Németországban vált népszerűvé ez a megoldás, ahol becslések szerint már a tetőfelületek 10 százaléka növénnyel borított. Magyarországon csak az elmúlt évtizedben kezdtek elterjedni a zöldtetők, 2004-ben mintegy 1 millió négyzetméternyi tető volt ily módon kialakítva. Folytatás

Így hűtsük lakásunkat!

Bár az elmúlt napok időjárása inkább őszi mintsem kora nyári hangulatot hozott, pár héten belül beköszönthet a kánikula. A nyári hőségben otthonunk is felmelegszik, ami sok kellemetlenséget és álmatlan éjszakát okozhat. Akkor is lehet enyhíteni a hőséget, ha nem akarunk költséges és nem túl környezetbarát légkondicionálót beszerezni. Érdemes már most felkészülni.

Az, hogy mennyire melegszik át a lakás nyáron, részben már az építéskor eldől, hiszen nem mindegy, hogy milyen építőanyagokat használunk, és milyen falvastagságot alkalmazunk. Nem véletlenül marad kellemesen hűvös a régi, vastag falú régi épületekben. Természetesen akkor sincs veszve a remény, ha otthonunk nem egy régi parasztházban lett kialakítva. Folytatás

Jöhet az átfogó lakásfelújítási program! Négy év múlva…

Minél közelebb kerülünk 2014 tavaszához, annál intenzívebb a pártok egymásra licitálása. Miután az ellenzéki oldalon felmerült a lakások felújításának és energetikai korszerűsítésének kérdése, a kormánynak is lépnie kellett. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint egy több mint 2 millió családi ház korszerűsítését lehetővé tevő, EU-s finanszírozású program kezdődik. 2017-ben.

A probléma megoldása tehát a következő kormányra, sőt, még inkább az azt követőre marad. Holott mind ingatlanos, mind pénzügyes körökben egyre többen hangoztatják, hogy az egyik legsürgetőbb kérdés a hazai ingatlanállomány megújítása, és energetikai korszerűsítése lenne. Folytatás

Valódi rezsicsökkentést!

Az elmúlt hónapokban a rezsicsökkenéstől volt hangos a sajtó, a háztartások növekvő kiadásait azonban sok esetben nem is a magas energiaárak, hanem az elavult épületek és korszerűtlen fűtési rendszerek okozzák. Energetikai szakemberek szerint egy felújítással nagyságrendekkel több pénz takarítható meg, mint a jelenlegi kormányzati intézkedésekkel, ráadásul ez az államnak is több hasznot hozna. Kérdés, hogy a családoknak honnan lenne forrása a szükséges felújításokra.

Sokan és sokféleképpen kritizálták a kormány már-már unalomig szajkózott rezsicsökkentési programját. Elhangzott, hogy igazságtalan, hiszen ugyanúgy vonatkozik a nagycsaládosokra, mint az úszómedencéiket fűtőkre, hogy a szolgáltató cégektől való elvonás a karbantartások elmaradását eredményezi, illetve hogy elbocsájtások lehetnek a szektorban. De nem szabad megfeledkezni az energiatudatosságról sem: sokan úgy gondolják, hogy a rezsicsökkentés eleve rossz üzenetet közvetít, mivel a fizetendő összegek egyszerű csökkentése nem sarkall takarékoskodásra, a tudatosabb energiafogyasztásra. Folytatás

Most aztán jól jönne a szigetelés!

energiamegtakarítás, hőszigetelő, hőveszteség, építőanyagokEbben az igen hideg időben házunk is megérdemelné a felöltöztetést, de a régebbi, mára már elavultnak mondható szigetelést a fűtési számla vastagsága, és a saját komfortérzetünk miatt is megfontolandó vastagabbra cserélni. Ha az elhatározás megszületett, akkor érdemes pár szakkifejezéssel tisztában lenni, valamint szakember segítségét kérni a felújításhoz.

Éjszaka csikorgó hideg, de nappal sem jellemző a 0 foknál „melegebb” időjárás mostanában Magyarországon, így ha valaha is feltette magának azt a kérdés, hogy milyen jól védi otthonát az időjárási elemektől, akkor az elmúlt napokban biztosan megtette. Ennek megfelelően a tennivalók képzeletbeli listája jócskán átalakul a következő időszakban, de legkésőbb tavasszal annak érdekében, hogy a következő téli szezonban már ne legyen olyan fagyos a mosolyunk.
Folytatás

Kapunk hideget és meleget

lakáskorszerűsítés, fűtésszámla, hőszigetelő, hővisszaverőA lakáskorszerűsítés mostanában a többség számára egyet jelent a nyílászáró-cserével. A cél, az egyre jobban elfutó fűtésszámla féken tartása.  Erre ösztönöznek az ablakokon és ajtókon keresztül kiszökő hőről közölt sokkoló adatokat is. Jobban jár azonban az, aki a tél előtt sem felejti el, hogy nem csupán a benn lévő hőt kell védenie, különben olyan megoldást választhat, amely majd nyáron üt vissza. Ráadásul korábban nem tapasztalt penészedéssel, sőt télen szén-monoxid-veszéllyel is meg kell majd küzdenie.

A hőszigetelő ablakok terén csúcstechnológia született, az 1800-as évek második felében: a gerébtokos ablak.  A századforduló előtt a tökéletességig fejlesztették ezt a technikát – a csavarokkal összekapcsolt befelé nyíló ablakokat – és spalettával majd redőnnyel kombinálva, olyan hatékony nyílászáró született, amely a hő kinn és benntartásában egyaránt többet tudott, mint egy sor későbbi gyártmány. Akkoriban természetes volt, hogy több generációra terveztek, s olyan gondosan válogatott alapanyagot használtak, amely akár száz évig is kitartott. Sőt a századforduló előtti utcaképet védő építészek – mérések alapján – esküsznek arra, hogy a kettős üvegezésű, hagyományos ablakok még a mai energiatakarékossági elvárásokat is teljesíthetik, némi átalakítás, felújítás után.

Folytatás

Mennyit ér a szigetelés?

felmérés, szigetelés, energia, nyílászárócsereA magyarországi házak harmada pazarolja az energiát, de mit jelent mindez forintosítva, és mennyit lehet spórolni a felújítással? Egyáltalán megéri-e belevágni ebbe, akár hitelből is? Ennek jártunk utána.

Egy közelmúltban közzétett felmérés megerősítette azt, amit eddig is lehetett sejteni: Magyarországon a családi házak egyharmada energiapazarlónak számít. A helyzet a nyugati megyékben ennél kicsit jobb, a keletiekben viszont még kedvezőtlenebb. A Fenntartható Otthon névre hallgató szervezet több száz ingatlant vizsgált át az elmúlt hónapokban, és kiderült, hogy az „A+” fokozottan energiatakarékos minősítéstől az „I” rossz kategóriáig terjedő tízes skálán a vizsgált családi házak 9 százaléka a „H” gyenge, 24 százaléka pedig a „G” átlagos alatti minősítést ért el. Mindez azt mutatja, hogy a családi házak harmada kimondottan korszerűtlen mind szigetelési, mind épületgépészeti szempontból. A legtöbb felmért ingatlan „F” energetikai besorolást kapott, míg a legjobb „A” kategóriába alig egy-két százalék tartozott.

Folytatás