Semmis az árfolyamrés: Valóban jön a fordulat?

A Kúria ítéletet hozott a Kásler Árpád vs. OTP ügyben, és kimondta, semmis az árfolyamrés, azaz a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, a bankok csak a Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazhatják átváltáskor. A döntés sokakat érint, és komoly hatással lehet egy új devizahiteles mentőcsomagra, ugyanakkor kérdés, hogy mekkora segítséget jelent a bajban lévő devizahiteleseknek.

Ma hozta meg az ítéletet a Kúria a Kásler Árpád által indított, és már az Európai Bíróságot is megjárt perben, melyben arról kellett dönteni, hogy a bank tisztességesen járt-e el akkor, amikor árfolyamrést alkalmazott, azaz a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon, a folyósítást viszont vételi árfolyamon számolta ki. Folytatás

Devizahiteles perek: megéri kivárni?

A devizahiteles mentőcsomagok helyét egyre inkább a perek veszik át, a kormány és az adósok is jogegységi döntésre várnak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk, a perek nagyon eltérő tartalmúak és célúak lehetnek, ráadásul egy ilyen döntés sem fogja garantálni az adós számára kedvező ítéletet. Annak, aki most fontolgatja a per indítását, érdemes lehet pár hónapot várni.

Az elmúlt hetekben-hónapokban a kormány egyre inkább a jogi megoldás felé mozdult el a devizahiteles ügyben, amit az is jelez, hogy november elseje után csak egy még általuk is átmenetinek tartott árfolyamgát-bővítést fogadtak el. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, a perek egyáltalán nem jelentenek garanciát a sikerre. Jelenleg mintegy 2600-2800 peres ügy van folyamatban, de egyelőre 10 alatti azon eljárások száma, mely a bank számára kedvezőtlen módon zárult, olyan ítélet pedig még nem született, mely a devizahiteles szerződés semmisségét jelentette volna ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mivel hazánkban nincs precedensjog, az egyes bíróságok hasonló ügyekben akár egymásnak ellentmondó ítéleteket hozhatnak.

Folytatás

Fordulat a hitelezésben? Ez történt a héten – 2013.07.13.

Tovább gyűrűzik a devizahiteles per, mindenki az ítélet következményeit találgatja, a Bírósági Végrehajtói Kamara szerint most  végrehajtások felfüggesztése is kérhető. Mindeközben némi élénkülés tapasztalható a lakáshitelezésben, több hónapja folyamatosan nőnek a kihelyezett összegek. A piaci fordulat először a panellakások esetében következhet be. Esetükben kicsi, de folyamatos áremelkedés figyelhető meg. A válság a barkácsáruházakat is megviseli, a héten csődbe ment a német Praktiker, de ez egyelőre nem érinti a hazai áruházakat.

Leállíthatók a végrehajtások?

A múlt héten a Kúria kompromisszumos döntést hozott a devizahiteles perben. A szerződés nem semmis, de az árfolyamrésre vonatkozó rész hiányos, így ezt javítani kell, és rögzíteni kell az árfolyamrés maximális rátáját. A banknak az ezen a rátán felül beszedett pénzt vissza kell utalni az adósnak. Mivel egyedi szerződésekrő van szó, várhatóan perek sora kezdődhet a többi szerződés vonatkozó részének tisztázására és a visszautalandó összeg meghatározására. Folytatás

Devizahiteles per: ez lett volna a megváltás?

Sok devizahiteles érezheti úgy, hogy a Kúria tegnapi ítélethozatalával a maradék reménye is szertefoszlott arra vonatkozóan, hogy adósságát belátható időn belül rendezze. Ebben igazuk is van, meg nem is. Annak esélye valószínűleg tényleg elszállt, hogy a szerződés semmissé nyilvánításával ki lehessen szállni az ügyből, de nagy valószínűséggel az nem is hozott volna számukra komoly áttörést. Viszont még talán sohasem kerültünk olyan közel ahhoz, hogy az egész devizahiteles kérdés érzelmi síkra terelődjön, mint most. Ennek azonban komoly veszélyei lehetnek.

Tegnap a Kúria ítéletet hozott abban az OTP ellen indított perben, amelynek középpontjában az árfolyamrés, azaz az adóst terhelő, deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbség volt. A felperes azzal az indokkal kívánta érvényteleníteni a szerződést, hogy az árfolyamrés olyan költség, amelyet fel kellett volna tüntetni a szerződésben. A bíróság döntése értelmében a szerződés nem semmis, bár a bank maximum 1 százalékos árfolyamrést alkalmazhatott volna, így a jogtalanul beszedett összeget vissza kell téríteni a felperes részére. Folytatás

PSZÁF: Nem volt cél a bírói kar befolyásolása

A héten nagy vihart kavart a Pénzügyi Felügyeletek Állami Felügyeletének Kúriának címzett levele, amelyben többek között a devizahiteles perek várható hatásairól írtak. A PSZÁF most kiadott közleménye szerint nem volt céljuk a független bírói kar befolyásolja, csak a Kúria által feltett szakmai kérdésekre küldték meg válaszukat.

A szervezet honlapján megjelent közleményben a PSZÁF sajnálatosnak nevezte, hogy levelét a média félreértelmezte, és azt a független bírói kar befolyásolásának tekintette. Mint írják, a Felügyeletet a Kúria kereste meg abból a célból, hogy bizonyos kérdésekben adjon szakmai véleményt a devizahiteles perekkel foglalkozó bíráknak. A Felügyelet ezen kúriai megkeresés alapján, és nem belső indítékból fogalmazta meg szakmai álláspontját a feltett kérdésekben. Folytatás

Devizahiteles perek: Az adós mindenképp rosszul jár?

Nyilvánosságra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Kúria közötti, devizahiteles perekre vonatkozó levelezés. A felügyeleti szerv szerint a különböző, hitelesek által indított pereknek össztársadalmi hatásai lehetnek, mivel a szerződések tömeges megsemmisítése veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ráadásul nagy valószínűség szerint az adósra is további terhek hárulnának. Egy ilyen helyzetben mind a perek indítói, mind a bíróságok részéről megfontoltságra lesz szükség.

Egyre nagyobb azon devizahitelesek száma, akik a megoldást perek indításában, és a hitelszerződések semmissé tételében látják. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy azt sem lehet tudni, mi lenne egy nyertes per következménye. Olyannyira nem, hogy a PSZÁF és a Kúria levelezésében is három, egymástól jelentősen eltérő alternatíva szerepel. Folytatás

Telekszomszédok „belátási” pere

per, szomszéd, felperes, háztulajdonos, ingatlan, elsőfokú ítéletAmi kívülállónak telekszomszédok közötti „fülemüle”-pernek látszik, az az érintetteknek mindennapos bosszúság, és akár vagyonuk kézzel fogható értékcsökkenését is jelentheti. Még bosszantóbb, ha a per véget nem érő jogi tortúrává válik, amelynek költsége már-már vetekszik a felperes által elszenvedett kárral.

Télen, lombhullás után jól látható közeli szomszédságunkban egy volt önkormányzati telek, amire úgy építettek nagy lakóházat, hogy a talajt legalább egy méterrel föltöltötték. Így a szomszédos üres telek szinte gödörbe került. Ki lesz az az őrült, aki így megveszi a szomszédos telket? Több éve nincs is érdeklődő.
Folytatás