Itt a panel reneszánsza?

Bár a panellakások megítélése nem a legjobb Magyarországon, több közép-európai országban is úgy tűnik, elindult az ilyen lakások felértékelődése. Egy nemrégiben publikált felmérés szerint például a csehek 40 százaléka úgy gondolja, a panel ideális lakóhely lehet. De vajon valóban ilyen rózsás a helyzet?

Szűk terek, hangos szomszédok, magas fűtésszámla, és rosszul szigetelő ablakok; hosszan lehet sorolni a panellakások hátrányait. Mégsem lehet megkerülni ezt az épülettípust, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években Európa-szerte (bár különösen a keleti blokkban) építették őket a tömeges lakásigény kielégítésére. Magyarországon közel 800 ezer panellakás található, ahol a lakosság ötöde él, de Csehországban például minden harmadik, Prágában pedig minden második embernek a „panelák” az otthona. Folytatás

Panel és garázs lehet az év slágere?

Budapest az egyik legolcsóbb európai nagyváros, ha ingatlanárakról van szó. Igaz, ez csak az árak abszolút összehasonlítására érvényes, ha azt nézzük, hogy mennyit kell egy helyi lakosnak dolgozni, hogy egy lakás boldog tulajdonosa legyen, már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az ilyen piacok kiváló lehetőséget biztosítnak a befektetési céllal vásárlóknak. Szakértők szerint az év slágere a panel és a garázs lehet.

Egy közelmúltban készült felmérés rámutatott, a budapesti ingatlanok európai viszonylatban is kifejezetten olcsónak számítanak. Nem csak a nyugat-európai városokban, de Pozsonyban, Prágában, sőt, még Bukarestben is magasabb belvárosi átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk. Ennek ellenére még sem tapasztalható kezelhetetlen roham az ingatlanközvetítőknél. Ennek oka, hogy Budapest csak az árak tekintetében versenyképes, ha megnézzük, hogy egy helyi lakosnak mennyit kell dolgozni egy lakás megvásárlásához, már jóval kedvezőtlenebb képet kapunk. Míg idehaza átlagkereset mellett egy 60 négyzetméteres lakásért 6,36 évet kell dolgozni, addig Ljubljanában 5,16-ot, Berlinben pedig mindössze 3,53 évet. Folytatás

Piacképes a panellakás?

A panellakások felépülésükkor sokak számára komoly javulást hoztak a lakhatási körülményeket tekintve, az azóta eltelt évtizedekben azonban minőségükkel együtt imázsuk is megkopott, és a hazai ingatlanpiac mostohagyerekeivé váltak. A legfrissebb előrejelzések azt mutatják, hogy a jövőben nőhet a kereslet az olcsóbb ingatlanok iránt, ami a panellakások árának emelkedését is magával hozhatja. De vajon megalapozott az optimizmus? Déry Attilát, az Otthon Centrum vezető elemzőjét kérdeztük a szegmens piaci helyzetéről.

Lakásfókusz: Mekkora arányt képviselnek a panelok a hazai ingatlankínálatban?

Déry Attila: A KSH összes piaci tranzakciót tartalmazó statisztikái alapján a panellakások részaránya 2007-től folyamatosan 10-13 százalék körül alakult az eladásokban. Bár más besorolások alapján ez az arány akár 15-21 százalék is lehet, a részarány stagnálásához nem fér kétség. Az, hogy a panellakások a folyamatosan zsugorodó piacon is megőrizték korábbi részesedésüket, azt mutatja, hogy népszerűségük nem változott az elmúlt években, és ezt az Otthon Centrum eladásaiból számolt statisztikák is alátámasztják. Folytatás

Mi lesz veled panellakás?

A panellakások a köztudatban szorosan összefonódtak a szocialista lakásépítéssel, holott egyáltalán nem ez a kor szülte ezt az építés módot. Míg a hetvenes években – az akkori színvonalhoz képest – kiemelkedően jó lakáskörülményeket nyújtott a panel, addig az elmúlt évtizedekben mind minősége, mind megítélése jelentősen romlott. A lakások mennyisége, illetve lakáspiacon betöltött szerepe miatt azonban nem lehet szó nélkül elmenni a probléma mellett. De vajon a felújítási programokkal el lehet hozni a panelok reneszánszát?

A panel, azaz az előre gyártott vasbeton elemekből készülő épület a hetvenes-nyolcvanas évek meghatározó építési technológiája volt, és még ma is a hazai lakáspiac egyik meghatározó szegmensét képezi. Magyarországon mintegy félmillió panellakás van, melyek a lakásállomány 12 százalékát teszik ki, és megközelítőleg 1,2 millió ember él ilyen épületekben. Komárom-Esztergom megyében a lakások 25 százaléka panel, de Budapesten is minden ötödik ilyen módon épült. Fontos tisztázni, hogy a lakótelep nem feltétlenül jelent panelbeépítést, hiszen vannak más építési módszerrel épült lakótelepek is, de az esetek nagy részében a két fogalom valóban fedi egymást. Folytatás

Íme, a legdrágább lakótelepek!

lakótelep, lakás, panel, négyzetméterárMagyarországon a lakások ötöde lakótelepi, azonban a „panelkörzetek” között akár háromszoros különbségek is lehetnek az ár tekintetében. Blogbejegyzésünkben körbejárjuk, hogy mely lakótelepek a legkedveltebbek, és hol lehet a legkönnyebben és leggyorsabban értékesíteni a lakásokat.

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a lakás adásvételekből a lakótelepi lakások: míg 2008-ban csupán minden ötödik eladott lakás volt „panel”, addig ez az arány 2011 végére már 25 százalékra nőtt. A nagyobb városokban természetszerűen még magasabb – 35 százalék – az ipari technológiával épült lakások részesedése a forgalomból. A lakótelepi lakások népszerűsödésének növekedése egyértelműen a vevők erősödő árérzékenységének köszönhető, lakótelep és lakótelep között azonban óriásiak az árkülönbségek, sőt, vannak olyan városok, ahol drágábbak a panelek a hagyományos lakásoknál. Az OTP Lakótelep Értéktérképének segítségével megmutatjuk, hogy hol a legdrágábbak a lakótelepi lakások, és miért.

Folytatás