Jövedelemarányos törlesztés: Jó lesz nekünk?

Győztes devizahiteles per, közelgő jogegységi döntés, őszre ígért mentőcsomag. Új fejezethez érkezett a devizahiteles mentőcsomagok többéves története, kérdés, hogy végre pontot is teszünk-e a sztori végére. Az új intézkedésekből még ugyan nem sokat lehet tudni, az MNB stabilitási jelentésében mindenesetre utalás van a jövedelemarányos törlesztés bevezetésére. De ez vajon segítséget, vagy a hitelezés befagyasztását jelenti majd?

A választásokkal mérséklődött a kormányra nehezedő nyomás, lehet, hogy éppen ez jelent majd előrelépést a pár hónapja megrekedt, politikai értelemben (is) rendkívül érzékeny devizahiteles kérdésben. A Kúria rövidesen meghozhatja régen várt jogegységi határozatát, és már egy újabb kormányzati mentőcsomagot is meglebegtettek az illetékesek. Az MNB stabilitási jelentésében is utalás van a jövedelemarányos törlesztésre, mint lehetséges mentőcsomagra, melyet akár már az idén is bevezethetnek. Folytatás

Fontos hét a devizahitelesek előtt

Mozgalmas hét elé néznek a devizahitelesek, ugyanis az Alkotmánybíróság akár már ma állást foglalhat a kormány által benyújtott kérdésekről, szerdán pedig nyilvánosságra hozzák Luxembourgban a főtanácsnok véleményét a Kásler-per kapcsán.

Akár már ma is nyilvánosságra hozhatja az Alkotmánybíroság állásfoglalását a devizahiteles kérdésben a Magyar Nemzet információi szerint. A kormány még novemberben kereste meg a bírói testületet azzal, hogy állapítsa meg, alaptörvénybe ütközik-e az egyoldalú kamat-emelés, az árfolyam-rés megállapítása, illetve az, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítják a bankok. Folytatás

Gyengélkedő forint: jól jön az árfolyamgát?

Az elmúlt napok eseményei újabb mélységekbe lökték a forintot. Egy euróért jelenleg már 314, a svájci frankért 257 forintot kell fizetni. Ez természetesen tovább emeli a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészleteket. Ilyenkor jöhet jól az árfolyamgát.

Az elmúlt napok árfolyamgyengülése, valamint az oly nagyon várt, átfogó devizahiteles mentőcsomag elmaradása ismét az árfolyamgátra irányíthatja a figyelmet. A 2012 áprilisában bevezetett konstrukciónak ugyanis éppen az a lényege, hogy egy öt éves, átmeneti időszakra mentesíti az adósokat az árfolyamváltozásból származó kockázatok alól. Bár a jelentkezés határidejét többször módosították, majd el is törölték, a vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, és máig is csak a jogosultaknak mintegy 40 százaléka vette igénybe az árfolyamgátat. Folytatás

A valóban rászorulóknak kell segíteni!

A magyarok többsége elsősorban egy olyan mentőcsomagot támogatna, amely a leginkább rászorulóknak segítene, ugyanakkor az ezzel járó terheket megosztaná minden szereplő, az állam, a bank és az adós között – derül ki a Bankmonitor.hu által készített felmérésből.

A Bankmonitor.hu ma megjelent kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan ítéli meg a lakosság az eddigi mentőcsomagokat, illetve hogy milyen típusú segítséget támogatna a jövőben. A válaszokból kiderül, az eddigi intézkedéseket kevésbé tartja sikeresnek a többség, mégpedig azért nem, mert azok sok esetben nem tudtak választ adni a legnehezebb helyzetben lévő adósok problémáira. Folytatás

Devizahiteles perek: megéri kivárni?

A devizahiteles mentőcsomagok helyét egyre inkább a perek veszik át, a kormány és az adósok is jogegységi döntésre várnak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk, a perek nagyon eltérő tartalmúak és célúak lehetnek, ráadásul egy ilyen döntés sem fogja garantálni az adós számára kedvező ítéletet. Annak, aki most fontolgatja a per indítását, érdemes lehet pár hónapot várni.

Az elmúlt hetekben-hónapokban a kormány egyre inkább a jogi megoldás felé mozdult el a devizahiteles ügyben, amit az is jelez, hogy november elseje után csak egy még általuk is átmenetinek tartott árfolyamgát-bővítést fogadtak el. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, a perek egyáltalán nem jelentenek garanciát a sikerre. Jelenleg mintegy 2600-2800 peres ügy van folyamatban, de egyelőre 10 alatti azon eljárások száma, mely a bank számára kedvezőtlen módon zárult, olyan ítélet pedig még nem született, mely a devizahiteles szerződés semmisségét jelentette volna ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mivel hazánkban nincs precedensjog, az egyes bíróságok hasonló ügyekben akár egymásnak ellentmondó ítéleteket hozhatnak.

Folytatás

Árfolyamgát: Hitelelengedéssel komoly segítség lehet

Hétfőn benyújtották, kedden pedig már el is fogadták a devizahiteles mentőcsomag legújabb elemét, mely nem más, mint az árfolyamgát kiterjesztése a 90 napon túli tartozást halmozókra. Ők azonban csak akkor vehetik igénybe az állami kezességvállalást, ha a bank enged tartozásukból. Sokan az árfolyamrögzítést már eddig is látszatintézkedésnek tartották, holott van, akinek tényleg megéri csatlakozni. Utánanéztünk, hogy egy átlagos svájci frank alapú hitel esetében mennyit lehet megtakarítani a konstrukció segítségével.

Első látásra nem sok újdonságot hozott a még a kormány által is átmenetinek tartott új devizahiteles mentőcsomag, mely lényegében az árfolyamgát igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését jelenti. A módosítás értelmében ezentúl a 90 napon túli, de 180 napot nem meghaladó tartozást felhalmozók, valamint a 20 millió forintnál magasabb hitelösszeget felvevők is igényelhetik a rögzített árfolyamon való törlesztést. A konstrukció részleteihez nem is igen nyúlt a kormány, az egyetlen lényeges módosítás, hogy a legalább három hónapja tartozók esetében a gyűjtőszámlához kapcsolódó állami kezesség csak akkor igényelhető, ha a bankok elengedik az ügyfelek adósságának egy részét úgy, hogy a tartozás legfeljebb az fedezetül szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka legyen. Az intézkedés célja ezzel, hogy a bankokat a hitel részbeni elengedésére ösztönözzék, és elősegítsék a nem teljesítő hitelek arányának csökkenését. Folytatás

Elkészült a Fidesz javaslata: marad az árfolyamgát

Bár Varga Mihály a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy a jogi helyzet rendezetlensége miatt csúszhat a devizahiteles mentőcsomag, most a Fidesz mégis benyújtott egy javaslatot. Ennek tartalma azonban arra utal, hogy továbbra sincsenek konkrét elképzelések a helyzet hosszabb távú kezelésére.

Mert mit is tartalmaz a mostani tervezet? Lényegében a már működő árfolyamgát kiterjesztését néhány olyan adósra, akik eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. A módosítás értelmében például igénybe vehetnék a rögzített törlesztést azok, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, és azok is, akik 20 millió forintot meghaladó hitelt vettek fel. Az árfolyamgát konstrukciójához tehát nem nyúlnak, holott eddig sem volt túl népszerű megoldás az adósok körében, a jogosultak kevesebb, mint fele vette eddig igénybe. Folytatás

Bankszövetség lesöpörve, jöhet a kormány csomagja

A novemberi határidő előtt, már pénteken benyújtotta a bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormány részére. Ahogy arra számítani lehetett, nem is kellett sokat várni a válaszra: Varga Mihály szerint a terv nem felel meg az elvárásoknak, így saját csomagot dolgoznak ki.

Győzött a papírforma, már ma délelőtt kiderült, hogy a kormány nem tartja megfelelőnek a bankok által a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott javaslatait. Az, hogy a csomagot pénteken nyújtották be, hétfőn reggel pedig már a válasz is megszületett, arra utal, hogy a kormány tagjai nem sokat gondolkoztak a válaszon. Varga Mihály nem is igen mélyedt el a részletekben, nem tudjuk például, hogy konkrétan mik voltak a javaslatok, milyen számok szerepeltek a tervezetben és kiket érintett volna, de azt sem, hogy mik voltak a hibái a javaslatoknak. Az elutasítás indoklása eddig kimerült abban, hogy a bankok nem módosították szerződéseiket az ügyfelekkel, és nem vezették át a kúria döntéseit. A baj ezzel az, hogy az összes szerződés egyedi felülvizsgálatát akkor sem lehetett volna novemberig lezavarni, ha a bankok teljesen konstruktívan állnak a kérdéshez. Erre egyébként korábban a bankszövetség is felhívta a figyelmet, és a szerződések felülvizsgálatát csak jogszabályi módosítás mellett tartották kivitelezhetőnek. A kúria döntésére azért nem érdemes hivatkozni, mert az egy konkrét szerződéshez köthető, ráadásul a döntés arra nem terjed ki, hogy hogyan kell a banknak és az ügyfélnek elszámolnia, vagyis az ügy még korántsem zárult le. Folytatás

Most már tényleg jön a mentőcsomag?

November végén, vagy december elején születhet meg a jelzálogalapú devizahitelezés megoldásáról szóló törvény a kormány legújabb bejelentése szerint. A nyilatkozatokból úgy tűnik, a kormány nem igen számol a bakszövetség november 1-ig benyújtandó javaslataival. Bár továbbra sincsenek részletes információk a tervekről, néhány “alapelvet” ismét megosztottak a közvéleménnyel.

November 1-jén jár le az a bankoknak adott határidő, ameddig benyújthatják a kormánynak a devizahiteles kérdés megoldására tett javaslataikat. A Magyar Nemzet már lényegében tényként kezeli, hogy bármi is lesz ennek a tartalma, azt a kormány nem fogja elfogadni, és saját megoldásait terjeszti a kormány az Országgyűlés elé, amit az nagy valószínűséggel meg is fog szavazni. Kérdés, hogy ha előre borítékolható ez a folyamat, akkor miért kellett hónapokig húzni az időt az különböző egyeztetésekkel, miért nem lehetett ezt már akár a nyáron meglépni. Folytatás

Fordulat: A bankszövetség az adósok segítségét kéri – Ez történt a héten

A bankoknak kiadott ultimátum óta, elcsendesedett a devizahitelekkel kapcsolatos vita, egyedül a Bankszövetség kommunikál a kormány és az adósok felé, egyben konzultációt kezdeményezett az hiteleseket képviselő civil szervezetekkel. Egyre többen csatlakoznak az Eszközkezelőhöz, indul a fűtési szezon. Ez történt a héten:

Elindulhat a párbeszéd?

A Rogán Antal által kiadott ultimátum óta, ahogy arra számítani lehetett, valóban elcsendesedett a devizahiteles mentőcsomag körüli vita, a kormányoldalnak elvileg nem kell megszólalnia az általuk szabott határidőig, november 1-ig. A bankszövetség azonban továbbra is kommunikál. Patai Mihály például kijelentette, a kormánynak is meg kell hajolnia  realitások előtt, több száz ezer egyedi szerződést nem lehet másfél hónap alatt módosítani úgy, hogy az minden érdekelt fél számára megfelelő legyen, hiszen ha ez lehetséges lenne, akkor azt már rég megtették volna. A kormány részvétele tehát elengedhetetlen a helyzet megoldása érdekében. Folytatás