Önkéntes lenne a magáncsőd

Ősszel tárgyalhatja a Parlament a magáncsődről szóló törvénytervezetet. Sajtóértesülések szerint a csődvédelem önkéntes lenne, vagyis az adósnak magának kell jelentkeznie, ha élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelől egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. Folytatás

Vihar előtti csend – Ez történt a héten 2013.08.17.

Tovább folytatódott az ingatlanárak csökkenése, és a támogatott lakáshitelek kamatainak mérséklődése. Némi pozitív elmozdulás megfigyelhető meg hitelezés terén, az átütő fordulatra azonban valószínűleg még várni kell. A devizahiteleseknek jó hír, hogy már készül az újabb mentőcsomag terve, és jövő évtől akár a magáncsőd is bevezetésre kerülhet. Ennek ellenére nem érdemes felfüggeszteni a törlesztést az állami segítségben bízva, hiszen az új csomagok részletei egyelőre nem ismertek. Ez történt a héten:

Ennyire még sosem volt olcsó lakáshitel

A kedvezményes lakáshitelek kamatai soha nem látott mélységbe estek az elmúlt hetekben. Az állampapír referenciahozamainak csökkenése miatt a törlesztés első öt évében már 6-7 százalék körüli fix kamaton lehet törleszteni, amit a futamidő fennmaradó éveiben piaci kamatozás követ. Ezzel párhuzamosan tovább estek az ingatlanárak is, az FHB lakásárindexe például már több mint négy éve mérsékelt, de folyamatos csökkenést mutat. A kedvező feltételek miatt ugyan érzékelhető a hitelek iránti érdeklődés növekedése, igazán komoly áttörésre rövidtávon még nem lehet számítani. Folytatás

Jön a családi csődvédelem?

Akár már holnap tárgyalhat a kormány a családi csődvédelem bevezetéséről a Magyar Nemzet információi szerint. Ez a készülő devizahiteles mentőcsomagot egészítené ki, és várhatóan azok vehetnék igénybe, akik nem jelzáloghitelt vettek fel devizában.

Már évek óta tervben van a magáncsőd valamilyen formájának bevezetése, amely most úgy tűnik, hogy családi csődvédelem formájában valósulhat meg, és a sajtóban megjelent információk szerint már a szerdai kormányülésen tárgyalhat erről a kormány. Várhatóan azokra vonatkozna a csődvédelem, akik nem tudnak részt venni a készülő mentőcsomagban, vagyis nem jelzáloghitel miatt kerültek nehéz helyzetbe. Folytatás

Elhúzódó adósmentés jöhet? – Ez történt a héten

A héten újabb fejezettel bővül a devizahiteles mentőcsomagok története. A kormány bejelentette, hogy a devizahitelek fokozatos kivezetését tervezi, amelyről tárgyalásokat kezdenek a bankokkal. További részletek nem ismertek, de valószínűleg lekerültek a napirendről a legradikálisabb megoldások, és inkább egy több évre elhúzódó program várható.

Devizahiteles csomag: elhúzódó válságkezelés jön?

Szerdán tárgyalt a múlt héten beharangozott újabb mentőcsomagról a kormány, túl sok információ azonban nem került nyilvánosságra. A találkozó után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a kormány célja a devizahitelek fokozatos kivezetése, amelynek megvalósításáról tárgyalásokat kezdeményeznek a bankokkal. A bejelentés megnyugtatólag hatott a piacokra, hiszen nagy valószínűség szerint lekerültek a napirendről azok a radikális megoldások, amelyek a múlt héten kerültek szóba. Folytatás

Folytatódó árfolyamgát, romló lakhatási körülmények – Ez történt a héten

Az elmúlt hét nagyobbrészt az adósmentő intézkedésekről, azon belül is az árfolyamgátról szólt. A korábbi hírekkel ellentétben mégis meghosszabbították a jelentkezés határidejét, egészen 2017-ig. A különböző kormányzati beavatkozások ellenére százezrek lakhatása van továbbra is veszélyben, legtöbbször nem is hitel, hanem rezsihátralék következtében. Ezen segíthetne egy átfogó lakásfelújtási program is, de a kormány szerint erre legkorábban négy év múlva nyílik majd lehetőség.

Tovább tart az árfolyamgát

Bár legutóbbi hírösszefoglalónkban még arról írtunk, hogy az árfolyamgát megszűnésével lezárul egy korszak és az adósmentésnek talán egy új fázisába érkezünk, máris ennek ellenkezője történik. A kormány pénteken váratlanul bejelentette, hogy mégis meghosszabbítják a jelentkezés határidejét, egészen 2017 júniusáig. A módosítást hétfőn már el is fogadta az Országgyűlés. Talán a nagy sietség az oka annak, hogy hiba került a gépezetbe: A módosítás értelmében akik ezek után élnek a lehetőséggel, 5 évig törleszthetnek rögzített árfolyamon, míg a korábban jelentkezőknek legkésőbb 2017 júniusáig van erre lehetőség, vagyis sokaknál csak négy évig lehet alacsonyabb a törlesztőjük. Folytatás

Lezárul egy korszak?

Hiába nőtt a nem fizető hitelesek aránya, a kormány nem tervezi újabb mentőcsomagok bevezetését, vagy az árfolyamgát meghosszabbítását. Hosszabb távon a magáncsőd intézménye jelenthet megoldást az adódok számára.  A Nemzeti Bank stabilitási jelentése szerint azonban már a következő hónapokban döntés jöhet a magáncsődről. Mindeközben az ingatlanpiacon továbbra sincs érdemi változás, csak a nyaralók esetében, és néhány vidéki térségben tapasztalható némi élénkülés.

Tovább nő a nem fizető hitelesek aránya

Az eddigi beavatkozások ellenére tovább nőtt a nem fizető hitelesek aránya. A devizahitelesek esetében a 90 napon túli tartozásokkal rendelkezők aránya 18,9-ről 20,2 százalékra emelkedett, vagyis minden ötödik hiteles ebbe a körbe tartozik. Folytatás

Máris döntés lesz a magáncsődről?

Már a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés a magáncsőd bevezetéséről. Bár a múlt héten még úgy nyilatkozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hogy idén már biztos nem kerül bevezetésre a magáncsőd, a KDNP elkészítette az erről szóló tervezetet.

Bár sokáig úgy tűnt, hogy a magáncsőd bevezetése még hosszas előkészítést igényel, a Nemzeti Bank szerint már akár az Országgyűlés nyári szünete előtt döntés születhet a témában. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy csak a jövő év elejétől lépjen hatályba a törvény.

Az intézkedés fontosságát egyébként egy a közelmúltban megjelent adat is alátámasztja. Az MNB adatai alapján már a devizaalapú lakáshitelesek többsége fizetési hátralékkal rendelkezik, és már ugyanannyi a 90 napon túli tartozások aránya, mint a 90 napon belülieké. Ennek ellenére a közelmúltban elhangzott a kormány részéről, hogy nem várható újabb mentőcsomag, és az árfolyamgát meghosszabbítására sem lehet számítani. Folytatás

Kinek jó a magáncsőd?

A lakosság nagy része segítene a bajbajutott devizahiteleseken, de csak akkor, ha az intézkedések nem veszélyeztetik a pénzügyi rendszer stabilitását, mutatta ki egy a Lakásfókusz által a közelmúltban végzett felmérés. A lehetséges megoldások egyike a magáncsőd, amely az elmúlt hetekben ismét előtérbe került, és amellett, hogy több civil szervezet és a kisebbik kormánypárt is bevezetné, a lakosság nagy része is támogatja. Az intézkedés azonban csak azoknak jelenthet segítséget, akik még rendelkeznek valamilyen tartalékkal, sok rászoruló azonban nem tudna élni ezzel a lehetőséggel.

A csőd és a csődeljárás fogalmával legtöbbször a vállalkozások kapcsán találkozhatunk. A csődvédelem során a cég átmenetileg elkerüli a felszámolást, és a rendelkezésre álló türelmi idő alatt egy a bíróság által kinevezett vagyonfelügyelő segítségével meg kell egyezni a hitelezőkkel a tartozások rendezéséről, és a vállalkozás kiadásainak racionalizálásáról. A magáncsőd lényegében egy hasonló eljárást jelent magánszemélyekre alkalmazva. Folytatás