Mennyi az annyi? Avagy hogy mérjük az alapterületet?

Az ingatlanhirdetéseket böngészve gyakran találkozhatunk kreatív megoldásokkal, ha a lakásméret megadásáról van szó. Az erkély vagy a lodzsa például gyakran kritikus pontnak számít, de van, aki a falak alapterületét is alapul veszi, de még olyanra is volt példa, hogy a lépcsőház tulajdoni hányadnak megfelelő része is becsúszott a lakás alapterületébe. Bár az ilyen jellegű turpisságok nagy eséllyel előbb-utóbb kiderülnek, nem árt, ha körültekintően járunk el, és adott esetben mi magunk is átszámoljuk, mennyi is az annyi.

Okozhat meglepetéseket a jóhiszemű vásárlónak, ha összehasonlítja az ingatlan hirdetésben szereplő alapterületét a tulajdoni lapon szereplővel, és pláne, ha azt a maga fizikai valójában akkurátusan le is méri. Persze nem mindig a vásárló megrövidítése a cél, sokszor több évtizedes adminisztrációs hibák állnak az eltérés hátterében, vagy egy rossz mérési módszer okozza a hibát. Ettől függetlenül az sem ritka, hogy valóban a tulaj akarja megnövelni az eladásra kínált teret. Folytatás

Mire figyeljünk lakásvásárláskor?

Egy új lakásba vásárlása mindig nagy izgalommal jár, legyen szó az első saját otthonról, vagy éppen a bővülő család miatt történő költözésről. Mielőtt rászánnánk magunkat erre a lépésre, nem árt alaposan körülnézni a piacon, hiszen egy lakás vásárlása hosszú évekre meghatározza életünket, és ha mellényúlunk, csak nehezen, és akár nagy veszteségek árán korrigálhatjuk a hibás döntést.

Az új lakás vásárlása komoly kihívások elé állíthat minket, és sokszor rengeteg ajánlatot kell átnéznünk, számos lakást kell felkeresnünk, mire végre megtaláljuk az igazit. Egy idő után a sok kudarcélmény hatására azonban hajalmosak vagyunk lejjebb adni az igényeinkből, és akár egy olyan ingatlanra is rábólintani, melyről később kiderül, mégsem volt olyan jó vétel. Az ilyen kompromisszumokat érdemes elkerülni, hiszen ha meggondoljuk, nem csak egy újabb lakás kereséssel, költözéssel járó tortúrát kell magunkra vállalni, de azzal a kockázattal is számolnunk kell, hogy az ingatlanon csak nehezen és esetleg áron alul tudunk túladni. Folytatás

Vegyünk, vagy béreljünk?

Gyakori kérdés, mi magunk is többször foglalkoztunk már ezzel, de érdemes újra elővenni, ha változnak a körülmények. Látni fogjuk, nincsen az örök kérdésre pontos, határozott válasz, hiszen minden a paraméterektől függ, de azt be tudjuk mutatni, hogy most inkább a vásárlás előnyei kezdenek kidomborodni. A trend mindenképpen megállapítható!

Valójában olyan sok a tényező, hogy szinte lehetetlen dönteni. Más a helyzet, ha már megvan a pénzünk, vagy ha még nincsen meg. Előbbinél a döntés úgy merül fel, hogy elköltsük lakásra meglevő pénzünket, vagy béreljünk és fektessük be a pénzt. Utóbbinál úgy, hogy vegyünk-e fel hitelt, vagy béreljünk lakást és próbáljunk kuporgatni? Folytatás

Használt lakásra kéne a szocpol

A szocpolt igénylők 80 százaléka használt lakásra költené a támogatást – ha lenne rá lehetőség. A Lakásfókusz által készített online felmérés szerint a megkérdezettek fele használt lakást vásárolna, 30 százaléka pedig a már meglévő ingatlanát bővítené. Csak minden ötödik válaszadó venne vagy építene új lakást. A jelenlegi szocpol szabályok viszont csak utóbbit teszik lehetővé, és elképzelhető hogy a tervezett módosítások után sem vezetnék be a félszocpolt.

A kormány szombaton tárgyal arról a demográfiai intézkedéscsomagról, amelynek célja egy a mainál rugalmasabb családtámogatási rendszer kialakítása. Várhatóan a csomag részeként kerülne elfogadásra a már márciusban beharangozott szocpolbővítés is, amely akár a támogatási összegek megduplázásával is járhat. A tavasszal nyilvánosságra került tervezetben szerepelt a használt lakásokra felhasználható félszocpol ismételt bevezetése is, de sajtóértesülések szerint ez most mégis lekerült a napirendről. Folytatás

Mit kell tudni a lakástakarékról?

Egy friss felmérés szerint a fiatalok egyre tovább és egyre nagyobb arányban maradnak a szülői házban. Az előtakarékosság segíthet nekik lakáscéljuk megvalósításában, de az így összegyűjtött pénz felújításra, bővítésre is fordítható, a betéti kamatok csökkenésével pedig az LTP már akár befektetésnek is jó lehet. A döntés előtt azonban érdemes végignézni a különböző ajánlatokat, mivel pénzintézettől, a befizetés összegétől, és főképp a futamidőtől függően nagyon eltérő hozamokkal találkozhatunk.

A TÁRKI által készített 2012-es Társadalmi Riport rámutatott arra, hogy a Magyarországon a 20-39 éves korosztály egyre növekvő arányban él a szülőkkel. Míg 1990-ben mindössze 21 százalékuk élt a szülői házban, addig 2011-ben ez az arány már 39 százalék volt. Természetesen az okok sokrétűek – elhúzódó tanulás, gyerekvállalás idősebb korban – de az anyagi lehetőségek mindenképp sokat nyomnak a latban. A lakáshitelezés továbbra is takarékon van, szociális bérlakás nehezen található, és a legtöbb fiatalnak nincs elegendő jövedelme ahhoz, hogy belevágjon egy lakásvásárlási projektbe. Azoknak, akiknek van munkája, de továbbra is otthon él, érdemes elgondolkodni azon, hogy havonta félretegyenek bizonyos összeget a későbbi lakáscélokra. Erre kínálnak jó lehetőséget a lakástakarékok. De mielőtt belevágnánk, érdemes megnézni, hogy mi is ezeknek a lényege. Folytatás

Így adózz az ingatlan után – Illeték lakásvásárlás után

A lakásvásárláskor a vételár mellett számos olyan költség jelentkezik, amellyel első körben sokan nem számolnak, holott komoly pluszkiadást is jelenthet. Ilyen a megvásárolt ingatlan után fizetendő illeték is, amely sokszázezres tétel is lehet. Az lakással kapcsolatos adózással foglalkozó sorozatunk következő elemeként a vásárláskor megfizetendő illetéket vizsgáljuk meg.

Mi az illeték alapja? Az illetéket a lakás vásárlójának kell megfizetni az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után. Abban az esetben, ha a megszerzett ingatlanon haszonélvezeti jog van, akkor annak forgalmi értéke mérséklődik. Az, hogy a haszonélvezet mennyivel csökkenti az ingatlan forgalmi értékét, elsősorban a haszonélvező életkorától függ. Ez leggyakrabban hozzátartozók közötti ingatlan-adásvétel esetében merülhet fel. Folytatás

Irány a Balaton! Élénkül a nyaralópiac

A válság kitörése óta nem sokat lehetett hallani a nyaralók piacáról, vagy ha mégis, akkor általában negatív megközelítésben. Ez nem is meglepő, hiszen mostanában a szokásosnál is kevesebbnek adatik meg, hogy üdülőház vásárlására vállalkozzon, akinek pedig már volt, az ezeknek az ingatlanoknak az értékesítésével próbált plusz bevételhez jutni, például a lakáshitel törlesztéséhez. A legfrissebb adatok viszont mintha némi élénkülést mutatnának.

Az elmúlt években a visszaeső kereslet következtében jelentős kínálat halmozódott fel a nyaralók piacán, ami természetesen az árak nagymértékű visszaesésével járt. Egyre másra jelentek meg a sajtóban a jutányos áron beszerezhető üdülőkről és a vevők rendkívüli alkupozíciójáról a hírek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy most egyre többen érdeklődnek a közvetítőknél a vízpartokhoz közeli ingatlanokra. Bár nagy a nagy kínálatnak köszönhetően továbbra is jó alkupozícióban van a vásárló, nagyon nagy árengedményre nem lehet számítani. Ingatlanos szakértők szerint általában 10-15 százalékkal lehet olcsóbb árakat kicsikarni a tárgyalások során. Folytatás

Lakáshitelek: piaci körkép

Felmérésünkben a legnagyobb hazai bankok lakásvásárláshoz nyújtott hiteleit vettük górcső alá. Arra voltunk kíváncsiak, milyen kamatokkal kell annak számolnia, akik hitelből szeretnének ingatlant vásárolni.

Az új rendelkezés értelmében a lakáshiteleket úgynevezett referenciakamathoz kell kötni, ami Magyarországon jellemzően a bankközi piacon kialakuló úgynevezett BUBOR-kamat. Ennek mértékét a Magyar Nemzeti Bank honlapján tudjuk megtekinteni. A 3 havi BUBOR kamat jelenleg 6,28%, ehhez teszik még hozzá a bankok az úgynevezett kamatfelárat, ami fedezi a hasznukat és a nemteljesítő hitelek miatti kárukat is.

Folytatás

Családi ház: venni, vagy építeni?

 családi ház, ingatlanok, ingatlanárakA saját házra vágyó családok komoly dilemmában vannak, amikor választani kell az ingatlan építése és a vásárlás között. Az építés mellett szól, hogy a saját igényeink szerint alakíthatjuk ki az ingatlant, a megfelelő szobaszámmal és mérettel, a kívánt fűtéstípussal és nyílászárókkal. Az egész ház a mi ízlésünket és elvárásainkat fogj tükrözni és a felhasznált anyagok minőségében is biztosak lehetünk. Ha nem szimpatizálunk az étkező melletti mellékhelységgel, egy saját ház esetén ezt ki tudjuk védeni, míg egy vásárolt háznál ez egy adottság, amivel mindvégig együtt kell élnünk.

Ezen túl a kilencvenes évek közepe előtt épült ingatlanok nagy része szerkezeti, gépészeti és energetikai szempontból sok kívánnivalót hagynak maguk után, egy teljes körű felújítás költsége néha megközelítheti az építés költségeit is, különösen, ha például a radiátoros rendszert padlófűtésre, vagy valami hasonló fűtési rendszerre szeretnénk cserélni.

Folytatás

Ingatlanvétel: spóroljunk milliókat!

 lakás, ingatlan, lakásvásárlás, ingatlankínálatKönnyen előnyünkre lehet fordítani azt az amúgy szomorú tényt, hogy a magyar ingatlanpiac még a kormányzati beavatkozási kísérletek ellenére is tetszhalott-közeli állapotban van. Ha komoly az elhatározásunk, és rendelkezésünkre áll az ingatlan megvásárlásához szükséges összegnek legalább egy része, kiváló alkupozícióba kerülhetünk, és akár milliókat is lefaraghatunk a kiszemelt lakás, ház, telek, garázs árából.

Persze tévedés lenne azt hinni, hogy az alkudozás mindig eredményes lehet. Sőt! A lanyha ingatlanpiaci kereslethez bizonyos értelemben hasonló kínálat társul: a meghirdetett ingatlanok nagy részénél az eladó számára egyáltalán nem sürgős a tranzakció lebonyolítása, így jelentős összeget biztosan nem fog engedni az árból.

Folytatás