Nincs önerő? A britek megoldják!

A lakáshitelekkel kapcsolatban visszatérő probléma, hogy sokan nem képesek az önrész felmutatására, így még a legkedvezőbb kamatozású kölcsönöket sem tudják igénybe venni. Ez a jelenség nem csak nálunk, az Egyesült Királyságban is gondot okoz, emiatt sokan kiszorulnak az ingatlanpiacról. A brit kormány idén új támogatási rendszert dolgozott ki ennek orvoslására, azonban a csomag kockázatokkal is járhat.

Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, a bankok ma már legalább 25-30 százalékos önerő felmutatását kérik lakáshitel felvételekor, ez pedig sok családot eleve elzár annak lehetőségétől, hogy kölcsönt vegyen fel lakásvásárláshoz. Természetesen ez nem magyar sajátosság, a britek is hasonló problémától szenvednek. A kormány új lakástámogatási rendszer legújabb, Help tu Buy Scheme (HBS) nevű eleme ezen próbál segíteni. Folytatás

Mit kell tudni a kamattámogatásról?

A hitelválság 2008-as kitörését követően drasztikusan visszaesett a lakáshitelezés, ami egyben a lakáspiac beszűkülését is magával hozta. A növekedés első jelei csak most, négy év elteltével kezdenek mutatkozni, amiben komoly szerepe lehet a kamattámogatott lakáshiteleknek és a kamatok utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenésének. A kamattámogatásra azért is érdemes odafigyelni, mert a szocpol mellett lényegében ez az egyetlen otthonteremtést segítő állami szubvenció. De mit lehet tudni a kedvezményes hitelekről?

A hitel igénylésének első lépése az önrész előteremtése. Míg a válság előtt még nagyon kicsi önrész esetén is adtak a bankok hitelt, ma már joggal óvatosabbak a pénzintézetek. A hiteligényléshez legalább 25-30 százalék saját erőt kell felmutatni, vagyis valószínűleg még a legolcsóbb lakások esetében is legalább 2-3 milliós kezdőtőkére lesz szükség. Ez sajnos ma sok családnak áthidalhatatlan korlátot jelent, ugyanakkor látni kell, hogy ez az adóst is védi a túlvállalás ellen, hiszen csökkenti annak kockázatát, hogy a hitelt nem tudja majd visszafizetni, ami a lakása elvesztésével is járhat. Folytatás

Újabb mentőcsomag a láthatáron – Ez történt a héten 2013.07.20.

A kormány újabb mentőcsomag ötletét dobta fel a héten, amelynek keretében akár a már meglévő szerződéseket is felül lehetne vizsgálni. A csomag központ eleme az árfolyamváltozás, mint az ügyféltől független tényező lenne. Jövő évtől több változás is érintheti az ingatlantulajdonosokat: egy tervezet szerint módosulna a szomszédjog, és a szennyvízszippantás szabályai is szigorodnának.

Magára talált az építőipar?

Az év első öt hónapjában 7,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, májusban pedig a 11,5 százalékot is elérte a bővülés. A bíztató számok ellenére azonban korántsem ilyen fényes az ágazat helyzete. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly rendkívül rossz évet zárt a szektor, és a már lekötött szerződések alapján a közeljövőben sem várható érdemi növekedés. Az építőipar válságát jelzi az is, hogy tavaly ebből a szektorból került ki a legtöbb bedőlt vállalkozás. Folytatás

Szezonalitás vagy növekedés? – Bíztató lakáshitelezési adatok

Az elmúlt hónapok katasztrofális eredményei után némi optimizmusra ad okot, hogy több hónapja növekszik a lakáshitel-igénylések száma. Ebben valószínűleg közrejátszik a jegybanki alapkamat – és ezzel együtt a hitelkamatok – csökkenése, valamint a kamattámogatott hitelek növekvő népszerűsége. A válság vége a bíztató jelek ellenére még valószínűleg messze van, pedig a hitelezés beindulása a lakáspiac életre keltése, és a devizahitelesek helyzetének javítása miatt is fontos lenne.

Rendkívül alacsony szinten volt a lakáshitelezés a tavalyi évben, de a legfrissebb statisztikai adatok szerint talán van némi elmozdulás. Tavasszal már az előző év értékeihez képest is bővülés volt tapasztalható a kihelyezett lakáshitel-összegek terén, és a hitelpiac szereplői a nyári hónapokra további növekedést prognosztizálnak. Folytatás

Januárig kell várni a szocpolemelésre?

Már januártól életbe léphet a népesedési program több eleme, így többek között a szocpolösszegek emelése – hangzott el tegnap a köztévé híradójában. Soltész Miklós államtitkár szerint nagyon fontos, hogy az eddigi intézkedések –  mint a gyes visszaállítása, családi adókedvezmény, félszocpol – mind a családok támogatását és a gyermekvállalást szolgálták.

Sajnos az az interjúból nem derült ki, hogy milyen félszocpolra gondolt az államtitkár, hiszen ennek esetleges újbóli bevezetéséről elvileg csak most szombaton tárgyalt a kormány. A jelenlegi szabályok szerint csak új lakás vásárlására és építésre vehető fel a támogatás, legalább két gyermek megléte vagy vállalása esetén. Folytatás

Jön a kibővített szocpol? – Ez történt a héten 2013.06.29.

Továbbra sincs döntés a nagy sajtóvisszhangot kiváltó devizahiteles perben, ugyanis a Kúria július 4-re napolta el az ülést. Eközben a kormány újabb hangulatjavító intézkedéseket jelentett be, várhatóan a nyáron véglegesítik a szocpolbővítést is tartalmazó demográfiai intézkedéseket, nem biztos azonban, hogy valóban bevezetésre kerül-e a használt lakásokra felhasználható félszocpol. A támogatott lakáshitelek kamata viszont tovább csökken, és családi házhoz is viszonylag olcsón lehet jutni.

Devizahiteles per: döntés elnapolva

Kedden kezdte el tárgyalni a Kúria az egyik bank és devizahiteles ügyfele közötti ügyet. Az adós azért indította a pert a bank ellen, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A pert rendkívül nagy sajtóvisszhang kíséri, a múlt héten pedig nyilvánosságra került a Kúria és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti levelezés, amelyben a PSZÁF arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerződések tömeges semmissé nyilvánításának komoly hatásai lehetnek. A kúria végül elnapolta a tárgyalást, döntés július 4-én várható. Folytatás

Használt lakásra kéne a szocpol

A szocpolt igénylők 80 százaléka használt lakásra költené a támogatást – ha lenne rá lehetőség. A Lakásfókusz által készített online felmérés szerint a megkérdezettek fele használt lakást vásárolna, 30 százaléka pedig a már meglévő ingatlanát bővítené. Csak minden ötödik válaszadó venne vagy építene új lakást. A jelenlegi szocpol szabályok viszont csak utóbbit teszik lehetővé, és elképzelhető hogy a tervezett módosítások után sem vezetnék be a félszocpolt.

A kormány szombaton tárgyal arról a demográfiai intézkedéscsomagról, amelynek célja egy a mainál rugalmasabb családtámogatási rendszer kialakítása. Várhatóan a csomag részeként kerülne elfogadásra a már márciusban beharangozott szocpolbővítés is, amely akár a támogatási összegek megduplázásával is járhat. A tavasszal nyilvánosságra került tervezetben szerepelt a használt lakásokra felhasználható félszocpol ismételt bevezetése is, de sajtóértesülések szerint ez most mégis lekerült a napirendről. Folytatás

100 lakásos passzívház Angyalföldön

Lerakták annak a 100 lakásos passzívháznak az alapkövét, amelyet a XIII. kerület építtet önkormányzati bérlakásnak. A városrész által meghirdetett bérlakásprogram következő állomásaként felhúzott épület olyan egyedi technikai megoldásokat tartalmaz, amellyel alacsony szinten tarthatók a fűtési költségek.

Az előzetes becslések szerint évente (!) mindössze 15 ezer forint  lesz a fűtési költsége egy 50 négyzetméteres lakásnak abban a társasházban, amelynek ma tették le az alapkövét a Főváros XIII. kerületében. A passzívház lényege, hogy az épületet egy jó hőszigetelésű burok veszi körül, ami se ki, se be nem engedi a hőt. Az egyetlen hátrány, hogy a technológia miatt a szellőztetést csak gépekkel lehet megoldani. A fűtéshez szükséges energiát talajszondás hőszivattyúval nyerik, vagyis a rendszer teljesen mértékben megújuló energián alapszik. Folytatás

Mit kell tudni a lakástakarékról?

Egy friss felmérés szerint a fiatalok egyre tovább és egyre nagyobb arányban maradnak a szülői házban. Az előtakarékosság segíthet nekik lakáscéljuk megvalósításában, de az így összegyűjtött pénz felújításra, bővítésre is fordítható, a betéti kamatok csökkenésével pedig az LTP már akár befektetésnek is jó lehet. A döntés előtt azonban érdemes végignézni a különböző ajánlatokat, mivel pénzintézettől, a befizetés összegétől, és főképp a futamidőtől függően nagyon eltérő hozamokkal találkozhatunk.

A TÁRKI által készített 2012-es Társadalmi Riport rámutatott arra, hogy a Magyarországon a 20-39 éves korosztály egyre növekvő arányban él a szülőkkel. Míg 1990-ben mindössze 21 százalékuk élt a szülői házban, addig 2011-ben ez az arány már 39 százalék volt. Természetesen az okok sokrétűek – elhúzódó tanulás, gyerekvállalás idősebb korban – de az anyagi lehetőségek mindenképp sokat nyomnak a latban. A lakáshitelezés továbbra is takarékon van, szociális bérlakás nehezen található, és a legtöbb fiatalnak nincs elegendő jövedelme ahhoz, hogy belevágjon egy lakásvásárlási projektbe. Azoknak, akiknek van munkája, de továbbra is otthon él, érdemes elgondolkodni azon, hogy havonta félretegyenek bizonyos összeget a későbbi lakáscélokra. Erre kínálnak jó lehetőséget a lakástakarékok. De mielőtt belevágnánk, érdemes megnézni, hogy mi is ezeknek a lényege. Folytatás

Jöhet az átfogó lakásfelújítási program! Négy év múlva…

Minél közelebb kerülünk 2014 tavaszához, annál intenzívebb a pártok egymásra licitálása. Miután az ellenzéki oldalon felmerült a lakások felújításának és energetikai korszerűsítésének kérdése, a kormánynak is lépnie kellett. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint egy több mint 2 millió családi ház korszerűsítését lehetővé tevő, EU-s finanszírozású program kezdődik. 2017-ben.

A probléma megoldása tehát a következő kormányra, sőt, még inkább az azt követőre marad. Holott mind ingatlanos, mind pénzügyes körökben egyre többen hangoztatják, hogy az egyik legsürgetőbb kérdés a hazai ingatlanállomány megújítása, és energetikai korszerűsítése lenne. Folytatás