Választási téma a lakhatás?

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők 35 százaléka döntene egy párt mellett az alapján, hogy milyen lakáspolitikát folytatnak. Ez arra enged következtetni, hogy a jövőre esedékes parlamenti választásokon kiemelt kérdés lehet az otthonteremtés. De mi a helyzet nálunk? A héten választunk, de a lakhatással kapcsolatos témák mintha még a szokásosnál is kevésbé jelennének meg.

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők több, mint harmada az alapján választana magának pártot, hogy az milyen lakáspolitikát folytat. Ez egy most közzétett felmérésből derül ki, melyet a Generation Rent, azaz a privát bérlakásszektorban érintettek érdekvédelmi szervezete készített. A kutatás rámutatott, hogy ezek az ingadozó szavazók akár érdemben is befolyásolhatják a jövőre esedékes választások eredményeit – a szigetországban a magyarnál jóval magasabb a bérlakásokban élők aránya – ezért nagy valószínűséggel a pártok kiemelt kampánytémává emelhetik az otthonteremtéssel kapcsolatos kérdéseket. Folytatás

Nincs még itt a félszocpol…

A napokban több helyen is megjelent az az információ, miszerint március 1-től bevezetésre került a használt lakás vásárlására is felhasználható félszocpol. A hír sajnos nem igaz, valószínűleg egy korábban megjelent törvénymódosítást értettek félre a témával foglalkozó újságírók.

A napokban több helyen is megjelent a hír, miszerint a hónap elejétől már igénybe lehet venni a használt lakás vásárlására felhasználható félszocpolt, még a Kossuth rádión is hallható volt egy összeállítás, melyben a támogatás ingatlanpiacra gyakorolt pozitív hatásairól volt szó. Csalódniuk kell azonban azoknak, akik a szocpol kibővítésére vártak, ugyanis ezek a változások nem léptek életbe. Folytatás

Küszöbön a félszocpol bevezetése?

A megkérdezettek többsége, 57 százaléka használt lakás vásárlására, kisebbik része a már meglévő otthonának átalakítására használná a félszocpolt, ha kibővítenék a vissza nem térítendő állami támogatások rendszerét – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ több mint 1000 fő megkérdezésével készült friss felméréséből. A Lakásfókusz kormányközeli forrásokból úgy értesült, hamarosan újra bevezethetik a félszocpolt, ám a bejelentés pontos idejéről még nincsenek információink. Lassan egy éve járta be először a sajtót a hír, hogy a használt lakások vásárlását és átalakítását is támogatná az állam.

Inkább használt lakást vásárolnának a vissza nem térítendő állami támogatásból, semmint a már meglévő otthonukat alakítanák át a megkérdezettek, ha az immár egy éve jóváhagyott minisztériumi előterjesztésnek megfelelően újra bevezetnék a félszocpolt – ez derül a Lakásfókusz Elemzési Központ reprezentatív online felméréséből, amelyet 1000 fő megkérdezésével készített. A válaszadók 57 százaléka vásárolna használt lakást, 43 százaléka pedig az átalakítás mellett döntene. Folytatás

2014: Mi várható a lakáspiacon?

Bár régóta várjuk, nem valószínű, hogy radikális fordulat jön a hazai ingatlanpiacon, szakértők szerint továbbra is a kivárás, és a lassú növekedés lesz jellemző az új esztendőben. De vajon mit hoznak a választások?

Az elmúlt éveket az lakáspiac fokozatos zsugorodása jellemezte, és bár a vásárlás feltételei egyre kedvezőbbé váltak, a várva várt fordulat eddig nem következett be. Az új lakások építése lényegében leállt, és a használt lakások eladása is alacsony szinten maradt. Az egyik nagy ingatlanközvetítő becslése szerint tavaly mintegy 84 ezer eladás történt, de a válság előtt ez a szám még 150 ezer körül alakult. Pedig a körülményekre nem lehet panasz. Az árak a padlón vannak, és a kamatok is minden korábbinál alacsonyabbak: egy 10 millió forintos lakáshitelt már 6-7 százalékos THM mellett is fel lehet venni, így lényegében már alig van különbség a piaci és a kamattámogatott hitel között. Folytatás

Előtörnek a lakástakarékok?

A devizahitelek bedőlése, és általában a hitelekkel szembeni bizalomvesztés következtében a magyarok egyre inkább a biztonságosabb megtakarítási formák felé fordulnak. A változás nyertesei a lakástakarékok lehetnek, ahol az általunk befizetett összegek mellé még állami támogatás is kapcsolódik. Az rendszer sikerességét jelzi, hogy újabb szereplő is megjelent a lakástakarékok piacán.

Hiába az egyre alacsonyabbá váló hitelkamatok, a lakáshitelezés nem mozdul ki mélypontjáról. A problémát nagy valószínűséggel nem is a magasak kamatok jelentik, sokkal inkább az, hogy a lakásvásárláson gondolkodók már eleve el vannak adósodva, vagy egyszerűen félnek egy hosszú lejáratú hitel felvételétől. Ez a folyamat alaposan átrendezte a lakásfinanszírozás piacát. A változások nyertesei a lakástakarék-pénztárak lehetnek. Folytatás

Szocpol helyett „ingyenhitel”?

Varga Mihály egy tegnapi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, megfontolandónak tartaná az MNB által indított Növekedési Hitelprogram lakossági kiterjesztését, ahol a kölcsönt lakásépítésre lehetne felhasználni. Kacsa, jól irányzott kampányfogás, vagy éppen valós segítség lesz vajon az elejtett félmondatból?

A nemzetgazdasági miniszter szerint örvendetes lenne, ha az építőipart a magánerős építkezések hajtanák, és ennek érdekében megfontolandó lenne a korábban indult hitelprogram kiszélesítése oly módon, hogy azt nem csak a vállalkozások, hanem magánemberek is igénybe vehessék. A példaként felhozott program nem más, mint az NHP, melynek keretében rendkívül alacsony, 2,5 százalékos kamat mellett igényelhető hitel, amihez ráadásul semmilyen más banki költség nem kapcsolódhat. Bár a miniszter ma már sietve ki is jelentette, csak magánvéleményt fogalmazott meg, a bogarat mégis beleültette a lakáspiac szereplőinek fülébe. Folytatás

Lakáspiac: nincs új a nap alatt

Tovább esik az ingatlanpiac, az építések mellett az eladott ingatlanok száma, és átlagára is tovább csökkent az év első felében. Egyre kevesebbet kell dolgoznunk egy lakás megszerzéséért és a hitelek is kedvezőbbé válnak, mégsem indul be a kereslet: a bizonytalan gazdasági helyzet és az állami támogatások visszavágása többet nyom a latba.

A KSH múlt héten adta ki a negyedéves lakásépítésekre vonatkozó adatokat, melyek az ingatlanszektor további lejtmenetéről tanúskodtak. Nem ez volt azonban az egyetlen most publikált információ: október végén jelent meg az idei év első félévére vonatkozó lakásárindex is, mely az árak mellett az értékesített ingatlanok számát is összesíti. Folytatás

Olcsó lakás rászorulóknak? Még várni kell…

A napokban felröppent a hír, hogy a kormány egy rendeletmódosítással lehetővé tenné, hogy a jövőben bárki kérvényezhessen szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Mint kiderült, a helyzet azért korántsem ilyen rózsás.

A héten változott a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló kormányrendelet. A módosított szabályok értelmében a NET Zrt. tulajdonában lévő tartalékingatlanok listáját minden hónapban közzé kéne tenni az Eszközkezelő, valamint az illetékes Önkormányzat honlapján. A meghirdetett ingatlanokra jelentkeznek azok, akik a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősülnek, vagy nincs hol lakniuk. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap. A jelentkezők között előnyt éveznének az eszközkezelő már meglévő bérlői, a családosok és az adott településen élők. Folytatás

Egyre kevesebb a lakástámogatás

Bár továbbra is pang az ingatlanpiac, és az érintettek akár komolyabb állami beavatkozást is elképzelhetőnek tartanának a szektor élénkítéséhez, a legfrissebb adatok szerint a lakáscélú állami támogatások összege nemhogy nőtt volna, inkább tovább csökkent a tavalyi évben. A kifizetések nagy része ráadásul még a válság előtti lakásvásárlásokhoz jár.

Csökkentek a lakástámogatásra fordított állami kiadások 2012-ben a múlt héten benyújtott zárszámadás alapján. Összesen 124 milliárd forintot költöttek lakáscélra tavaly, ami 3,9 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. A legnagyobb tételt, a támogatások közel 70 százalékát a már 2009-ben megszüntetett kamattámogatásra fordította a kormány. Ez egészen a program kifutásáig meg fog jelenni a költségvetésben, igaz fokozatosan csökkenő összegként. Folytatás

Egyre népszerűbb a megtakarítás

Egyre népszerűbbek a lakástakarék-pénztárak Európában. A lakáscélú megtakarítás 11 országban elérhető, és a pénztárak már közel 42 millió ügyfelet számlálnak. A gyors terjedésben a gazdasági válság is közrejátszhat: sokan a hitelek és az eladósodás helyett inkább a lassabb gyűjtögetést választják.

A lakástakarék-pénztárak működése nagyon leegyszerűsítve így nézne ki: tíz család szeretne magának házat építeni, de egyenként egy év alatt csak a költségek tizedét tudják összegyűjteni. Ha viszont az egy év alatt megtakarított összeget a tíz család összedobja, máris meg tudják építeni az első házat. A második évben aztán összegyűjtik a második, a harmadikban a harmadik házra valót, tíz év alatt pedig felépítik mind a tíz család otthonát. Aki már megszerezte házát, lényegében a lakáshitelét törleszti a befizetéseivel, aki pedig még az építkezés/vásárlás előtt áll, előre befizeti a későbbi vételárat. Természetesen ma a valóságban ennél jóval összetettebb a rendszer, és nem is tíz, hanem több százezer résztvevője van, de az alapelvek továbbra is valahogy így néznek ki. Folytatás