Lakáspiac: nincs új a nap alatt

Tovább esik az ingatlanpiac, az építések mellett az eladott ingatlanok száma, és átlagára is tovább csökkent az év első felében. Egyre kevesebbet kell dolgoznunk egy lakás megszerzéséért és a hitelek is kedvezőbbé válnak, mégsem indul be a kereslet: a bizonytalan gazdasági helyzet és az állami támogatások visszavágása többet nyom a latba.

A KSH múlt héten adta ki a negyedéves lakásépítésekre vonatkozó adatokat, melyek az ingatlanszektor további lejtmenetéről tanúskodtak. Nem ez volt azonban az egyetlen most publikált információ: október végén jelent meg az idei év első félévére vonatkozó lakásárindex is, mely az árak mellett az értékesített ingatlanok számát is összesíti. Folytatás

Tovább zuhan a lakásépítés: Mindig van lejjebb?

Megjelent a KSH legfrissebb, harmadik negyedévre vonatkozó lakásépítési statisztikája. Az eredmények még a korábbi rossz adatokat is alulmúlják. De vajon meddig tarthat még a visszaesés? Mi kell a folyamat megállításához?

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a lakásépítésekre vonatkozó harmadik negyedéves adatait. Az eredmények lesújtóak: az év első 9 hónapjában mindössze 4077 lakás épült, ami a tavalyi évhez képest 37 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen annak fényében rossz eredmény, hogy tudjuk, már tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögettünk. Ráadásul a jövőben sem számíthatunk sok jóra: a kiadott építési engedélyek száma is 32 százalékos visszaesést mutat. Folytatás

Válság hatása: vissza a városba?

Egyre inkább veszít a népszerűségéből az agglomeráció, az elmúlt húsz évben lezajló gyors szuburbanizációnak elfogyott a lendülete, sőt, 2007-től kezdődően elindult a visszaáramlás a városba. Bár ebben több tényező is szerepet játszik, az ingatlanpiaci válság és a hitelek bedőlése felerősítette a már meglévő tendenciát: sokan nem tudják fizetni a vidéki lakásra felvett hitelüket, és egyre kevesebben engedhetik meg a családi ház luxusát.

Már a rendszerváltást megelőző néhány évben megkezdődött a fővárosiak kiköltözése a környező kisebb településekre, de igazán nagy lendületet a kilencvenes évek közepén vett a szuburbanizáció. A vidéki hangulat, a friss levegő, és az elérhető áron megszerezhető családi ház vonzó alternatívát jelentett a koszos, zsúfolt nagyvárossal, és a felújításra szoruló panelekkel, bérházakkal szemben. Míg a kilencvenes években elsősorban a privatizált önkormányzati lakások továbbadása, addig az ezredfordulót követően az egyre olcsóbbá váló lakáshitelek – mind nagyobb hányadban devizahitelek – jelentették a forrást a családi házak megvásárlásához. Folytatás

Fordulat: A bankszövetség az adósok segítségét kéri – Ez történt a héten

A bankoknak kiadott ultimátum óta, elcsendesedett a devizahitelekkel kapcsolatos vita, egyedül a Bankszövetség kommunikál a kormány és az adósok felé, egyben konzultációt kezdeményezett az hiteleseket képviselő civil szervezetekkel. Egyre többen csatlakoznak az Eszközkezelőhöz, indul a fűtési szezon. Ez történt a héten:

Elindulhat a párbeszéd?

A Rogán Antal által kiadott ultimátum óta, ahogy arra számítani lehetett, valóban elcsendesedett a devizahiteles mentőcsomag körüli vita, a kormányoldalnak elvileg nem kell megszólalnia az általuk szabott határidőig, november 1-ig. A bankszövetség azonban továbbra is kommunikál. Patai Mihály például kijelentette, a kormánynak is meg kell hajolnia  realitások előtt, több száz ezer egyedi szerződést nem lehet másfél hónap alatt módosítani úgy, hogy az minden érdekelt fél számára megfelelő legyen, hiszen ha ez lehetséges lenne, akkor azt már rég megtették volna. A kormány részvétele tehát elengedhetetlen a helyzet megoldása érdekében. Folytatás

Hol fogynak a lakások?

Továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében a legaktívabb az ingatlanpiac a lakások forgási sebessége alapján – derül ki az OTP Jelzálogbank által készített Lakóingatlan Értéktérképből. A fővároson belül Erzsébetváros került a lista élére, a peremkerületekben viszont továbbra is csekély forgalom jellemző.

A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is Győr-Moson-Sopronban volt a legdinamikusabb az ingatlanpiac, a megyék közül csak itt haladta meg a 2 százalékot a forgási sebesség. Ez a mutató azt mutatja meg,hogy az adott területen lévő lakások hány százaléka cserélt gazdát egy év alatt. A lista végén sem történt komolyabb átrendeződés, ismét Nógrád megye van a legrosszabb helyzetben, ahol az ingatlanoknak mindössze 0,5 százaléka kelt el tavaly. A legnagyobb változás 2011-hez képest Veszprém megyében történt, ahol 1,3 százalékról 1 százalékra esett a mutató értéke. Folytatás

Több bérlakást Magyarországra!

Az Egyesült Államokban a munkavállalók egy jó munka miatt elköltöznek, Magyarországon az emberek elköltöznek, majd a környéken keresnek munkahelyet. Ki ne ismerné az örök sirámot? A magyar munkaerő nem elég rugalmas, részben azért sem elég mobilis, mert nincs megfelelő bérlakáspiac. Ha lenne mobil lakáspiac, illetve élő bérlakáspiac mindezen sokat segítene.

Nem feltétlenül ott hiányzik a piac, amikor valaki Győrből Szegedre költözik, és Szegeden ne találna kiadó lakást. A gond az, hogy a sajátját nem tudja jól eladni, vagy főleg nem tudja jól kiadni, ha esetleg csak határozott időre vállalna munkát az idegen városban. De ne ragadjunk le a probléma magyar vonatkozásainál! Egyre több és több adat mutat arra, hogy honfitársaink százezerszámra mennek el dolgozni külföldre, ma már az egyetemisták többsége legalábbis szívesen kipróbálná magát idegen környezetben, de sokan akár életük végéig is szívesen kint maradnának. Folytatás

Önkéntes magáncsőd, kötelező mentőcsomag – Ez történt a héten 2013.08.24.

Elkészült a magáncsődre vonatkozó törvénytervezet, amely szerint az eljárást az adósok maguk kezdeményezhetik majd az illetékes kormányhivatalnál. Ezzel szemben kötelező lenne a készülő devizahiteles mentőcsomag, és az abból az adós csak kifejezett kérésére maradhatna ki. Az albérleti piac most pörög igazán, aki még a megfelelő lakást keresi, jobb, ha siet. Ez történt a héten:

Önkéntes lesz a magáncsőd

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelöl egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. A csődvédelemről szóló törvényt ősszel tárgyalja a Parlament, és várhatóan jövő év elejétől lépne életbe. Folytatás

Biztosra mennél? Így hirdesd a lakásod!

Sokan azt mondják, hogy lakáseladáskor egy jó hirdetés már félsiker. Még ha ez egy kicsit túlzásnak is tűnik, az biztos, hogy ha nem elég figyelemfelkeltő a profilunk, nem is kattint rá a potenciás vevő. De mire érdemes odafigyelni?

Ahhoz, hogy megnézzük, melyek azok a hirdetések, amelyek hatékonyak, figyelemfelkeltőek, elég ellátogatnunk egy ingatlanközvetítéssel foglalkozó portálra, és megfigyelnünk, hogy mire kattintunk és mire nem. Bár látszólag nagyon egyszerűnek tűnik a módszer, sokan valószínűleg nem alkalmazzák, hiszen még most is rengeteg olyan adatlappal találkozunk, ami szinte semmilyen információt nem tartalmaz. Így viszont hiába várjuk az érdeklődőket, a hirdetésre kidobott pénz pedig nem fog megtérülni. Folytatás

Régi-új divat: a penthouse

Bár a penthouse már a húszas években elterjedt az észak-amerikai nagyvárosokban, itthon csak az elmúlt néhány évben vált divatos kifejezéssé. A hazai ingatlanhirdetéseket böngészve kiderül, gyakran ez nem több marketingfogásnál, hiszen a kínált lakás nem felel meg a penthouse kritériumainak. Ez az épületek tetején elhelyezkedő, hatalmas terasszal rendelkező lakástípus mindig is a prémiumkategóriát képviselte, de egy kis szerencsével már viszonylag olcsón, középkategóriás árszinten is lehet ilyen ingatlant találni.

Az, hogy pontosan mit jelent a penthouse, nagy különbségeket mutat attól függően, hogy a világ mely pontján vagyunk, vagy éppen milyen szakmát képviselünk. Eredetileg építész körökben a fogalom az épületek tetején, a homlokzat síkjánál beljebb elhelyezkedő építményt jelentette, ahol például a liftek gépházát helyezték el. Ezeken az értékes területeken alakultak ki később a penthouse-ok, amelyek a legprecízebb meghatározás szerint olyan lakások, amelyek nagyméretűek, és legalább az alapterület felének megfelelő méretű terasz kapcsolódik hozzájuk, ami a lakást legalább három oldalról körbeveszi. Folytatás

Piacképes a panellakás?

A panellakások felépülésükkor sokak számára komoly javulást hoztak a lakhatási körülményeket tekintve, az azóta eltelt évtizedekben azonban minőségükkel együtt imázsuk is megkopott, és a hazai ingatlanpiac mostohagyerekeivé váltak. A legfrissebb előrejelzések azt mutatják, hogy a jövőben nőhet a kereslet az olcsóbb ingatlanok iránt, ami a panellakások árának emelkedését is magával hozhatja. De vajon megalapozott az optimizmus? Déry Attilát, az Otthon Centrum vezető elemzőjét kérdeztük a szegmens piaci helyzetéről.

Lakásfókusz: Mekkora arányt képviselnek a panelok a hazai ingatlankínálatban?

Déry Attila: A KSH összes piaci tranzakciót tartalmazó statisztikái alapján a panellakások részaránya 2007-től folyamatosan 10-13 százalék körül alakult az eladásokban. Bár más besorolások alapján ez az arány akár 15-21 százalék is lehet, a részarány stagnálásához nem fér kétség. Az, hogy a panellakások a folyamatosan zsugorodó piacon is megőrizték korábbi részesedésüket, azt mutatja, hogy népszerűségük nem változott az elmúlt években, és ezt az Otthon Centrum eladásaiból számolt statisztikák is alátámasztják. Folytatás