Fogy a magyar! És egyedül él…

Gyakran megfogalmazott vélemény a hazai lakáspiaccal, lakásépítéssel kapcsolatos cikkek kommentjei között, hogy elöregedő társadalomban, egyre kevesebben vagyunk, így valójában nincs is szükség új lakások építésére, az ingatlanpiac eleve zsugorodásra van ítélve. De vajon jó ez a következtetés? Hiszen miközben egyre kevesebben vagyunk, egyre többen élünk egyedül.

A Német Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé a legfrissebb, háztartások méretére vonatkozó adatokat. Az eredmények első hallásra meglepőek: Németországban az egyszemélyes háztartások aránya már megközelítette a 40 százalékot, a nagyobb családok pedig már ritka kivételnek számítanak: öten például mindössze a lakások 4,8 százalékában élnek együtt. Az egyszemélyes háztartások aránya különösen a nagyvárosokban kiemelkedő, Berlinben például a háztarások 54,3 százalékában (!) egyedül élnek. Folytatás

Hitelt a lakáskiadásért: a koreai módszer

Vásárolni vagy bérelni? Gyakori dilemma ez a lakást keresők számára, még ha idehaza lefutottnak is tűnik a meccs. Azonban nem mindenhol korlátozódik a kínálat erre a két opcióra. Dél-Koreában például több évszázadra tekint vissza az ingatlankiadás sajátos formája, az úgynevezett Jeonse, ami az albérlet és a hitelezés egyfajta kombinációjára épül.

Dél-Koreában úgy juthat valaki akár évekre albérlethez, hogy nem kell bérleti díjat fizetnie. Mielőtt azonban a rendszer magyarországi meghonosításáért kardoskodnánk, nem árt megnézni az érem másik oldalát is, az ingyenességnek ugyanis komoly ára van. A lakóknak az ingatlan árának 60-80  százalékát – akár több tízmillió forintnak megfelelő összeget – letétbe kell helyeznie a tulajdonosnál, amit a szerződés lejártakor teljes egészében vissza is kap. Folytatás

Erre számítson, ha eladna: itt tart a lakáspiac

Erős január után még erősebb februárt hagytunk magunk után lakáseladások szempontjából – legalábbis a Duna House tranzakciószám-becslése alapján. A most megjelent adatok szerint régóta nem lehetett ekkora érdeklődést kimutatni a lakáspiacon. A legolcsóbb lakások továbbra is Kelet-magyarországon, a legdrágábbak Budán találhatók.

Az ugyancsak jól teljesítő január után meglepően magas számot becsült a Duna House a februári lakásértékesítésekre vonatkozóan, ami a válság utáni egyik legerősebb ingatlanpiaci forgalmát mutatja. A tavalyi februárhoz képest 12%-kal több adás-vétel zajlott, ha pedig az első két hónapot tekintjük, akkor is 10,5%-os az erősödés a két év azonos időszakában. Folytatás

Zuglóba vagy Cinkotára költözne? Ennyit kell fizetnie!

Még a válság idején is megtartotta népszerűségét Budapest XIV. és XVI. kerülete, melyek zöldebbek, nyugodtabbak, mint a belvárosi városrészek, ugyanakkor a környező külső kerületeknél magasabb státuszú lakossággal rendelkeznek. Ebből következik, hogy itt az árak is magasabbak a pesti átlagnál. A Balla Ingatlaniroda megvizsgálta, hogy mennyivel.

Nyüzsgéstől mentes, nagy zöldfelületekkel tarkított, csendesebb, ugyanakkor jó közlekedésű kerülete Pestnek Zugló és hozzá kapcsolódó XVI. kerület, melyeket azért lehet egy kalap alatt tárgyalni, mert az a vevő, aki a XIV. kerületben keresgél, többnyire a XVI. kerületre is nyitott, s ott is hasonló színvonalra számíthat. Folytatás

EU: 4 millió hajléktalan 11 millió üres lakás

Még ma is jól láthatók a már több mint öt éve kirobbant ingatlanpiaci válság nyomai. Becslések szerint az Európai Unióban mintegy 11 millió üres lakás található, ami több mint kétszer elég lenne a kontinens hajléktalanjainak ellátására.

Mintegy 11 millió lakás áll üresen az Európai Unió tagállamaiban a Guardian brit napilap felmérése szerint. Ez több mint kétszer elegendő lenne az unió hajléktalanjainak ellátására. Az EU-ban becslések szerint mintegy 4,1 millióan élnek fedél nélkül – annyian, mint amennyi Írország lakossága. Folytatás

Panel és garázs lehet az év slágere?

Budapest az egyik legolcsóbb európai nagyváros, ha ingatlanárakról van szó. Igaz, ez csak az árak abszolút összehasonlítására érvényes, ha azt nézzük, hogy mennyit kell egy helyi lakosnak dolgozni, hogy egy lakás boldog tulajdonosa legyen, már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az ilyen piacok kiváló lehetőséget biztosítnak a befektetési céllal vásárlóknak. Szakértők szerint az év slágere a panel és a garázs lehet.

Egy közelmúltban készült felmérés rámutatott, a budapesti ingatlanok európai viszonylatban is kifejezetten olcsónak számítanak. Nem csak a nyugat-európai városokban, de Pozsonyban, Prágában, sőt, még Bukarestben is magasabb belvárosi átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk. Ennek ellenére még sem tapasztalható kezelhetetlen roham az ingatlanközvetítőknél. Ennek oka, hogy Budapest csak az árak tekintetében versenyképes, ha megnézzük, hogy egy helyi lakosnak mennyit kell dolgozni egy lakás megvásárlásához, már jóval kedvezőtlenebb képet kapunk. Míg idehaza átlagkereset mellett egy 60 négyzetméteres lakásért 6,36 évet kell dolgozni, addig Ljubljanában 5,16-ot, Berlinben pedig mindössze 3,53 évet. Folytatás

AirBnB és társai: áldás vagy átok?

Hihetetlen mértékben nő a magánlakások turistáknak való kiadását segítő honlapok népszerűsége, és ma már sokszor a tehetősebb utazók is inkább ezt a módszert választják a hotelek helyett. A hirtelen jött sikernek azonban nem mindenki örül. Nyugat-Európa és Amerika nagyobb városaiban a szállodák a kieső vendégforgalomra, az önkormányzatok a csökkenő adóbevételekre, a lakást bérlők pedig az emelkedő árakra panaszkodnak.

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az idegenforgalomból származó bevételekből az olyan „közösségi szálláslehetőséget” kínáló honlapok, mint az AirBnB, a Homeaway vagy a Wimdu. Az ötlet pofonegyszerű: ha van egy szabad szobád, jobb esetben egy egész lakásod, amit kiadnál pár napra turistáknak, csak regisztrálni kell a honlapra, melyen keresztül az érdeklődők kapcsolatba léphetnek veled. A honlap természetesen lecsíp valamennyi közvetítői díjat, de még így is egy alapvetően mindenkinek előnyös üzletet lehet kötni. Folytatás

2014: Mi várható a lakáspiacon?

Bár régóta várjuk, nem valószínű, hogy radikális fordulat jön a hazai ingatlanpiacon, szakértők szerint továbbra is a kivárás, és a lassú növekedés lesz jellemző az új esztendőben. De vajon mit hoznak a választások?

Az elmúlt éveket az lakáspiac fokozatos zsugorodása jellemezte, és bár a vásárlás feltételei egyre kedvezőbbé váltak, a várva várt fordulat eddig nem következett be. Az új lakások építése lényegében leállt, és a használt lakások eladása is alacsony szinten maradt. Az egyik nagy ingatlanközvetítő becslése szerint tavaly mintegy 84 ezer eladás történt, de a válság előtt ez a szám még 150 ezer körül alakult. Pedig a körülményekre nem lehet panasz. Az árak a padlón vannak, és a kamatok is minden korábbinál alacsonyabbak: egy 10 millió forintos lakáshitelt már 6-7 százalékos THM mellett is fel lehet venni, így lényegében már alig van különbség a piaci és a kamattámogatott hitel között. Folytatás

Agglomerációba költözne? Most érdemes lépni!

A válság érzékenyen érintette a Budapesti Agglomeráció lakáspiacát, ami az árakon is megérezteti hatását, így most olcsón juthat családi házhoz az, aki itt keres magának új otthont. Nem mindegy azonban, hogy hol keresünk: jelentős különbségek vannak az egyes települések között árak tekintetében.

Bár a Budapesti Agglomerációt sem kerülte el az ingatlanpiac válsága, a visszaesés nem azonos mértékben érintette az egyes településeket, és jelentős különbségek figyelhetők meg az árak alapján. A Duna House legfrissebb elemzése szerint a nyugati és az észeknyugati szektor településein kellett legtöbbet fizetni egy lakásért, az átlagárak itt elérték a 25 millió forintot is, egy négyzetméterért pedig 230-250 ezer forintot kellett kifizetni. A legolcsóbb a délkeleti szektor (Vecsés, Gyál, Üllő), ahol már 154 ezer forintos négyzetméteráron is lakáshoz juthatunk, egy ingatlan pedig átlagosan 13,9 millióba kerül. Folytatás

Szocpol helyett „ingyenhitel”?

Varga Mihály egy tegnapi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, megfontolandónak tartaná az MNB által indított Növekedési Hitelprogram lakossági kiterjesztését, ahol a kölcsönt lakásépítésre lehetne felhasználni. Kacsa, jól irányzott kampányfogás, vagy éppen valós segítség lesz vajon az elejtett félmondatból?

A nemzetgazdasági miniszter szerint örvendetes lenne, ha az építőipart a magánerős építkezések hajtanák, és ennek érdekében megfontolandó lenne a korábban indult hitelprogram kiszélesítése oly módon, hogy azt nem csak a vállalkozások, hanem magánemberek is igénybe vehessék. A példaként felhozott program nem más, mint az NHP, melynek keretében rendkívül alacsony, 2,5 százalékos kamat mellett igényelhető hitel, amihez ráadásul semmilyen más banki költség nem kapcsolódhat. Bár a miniszter ma már sietve ki is jelentette, csak magánvéleményt fogalmazott meg, a bogarat mégis beleültette a lakáspiac szereplőinek fülébe. Folytatás