Biztos, hogy a lakáshiteleseket kell megmenteni?

Tegnap jelent meg a Nemzeti Bank legfrissebb, 2013 második negyedévére vonatkozó, a lakossági hitelezést bemutató statisztikája. Az adatokban kicsit elmélyedve kiderül, korántsem csak a devizahitelek jelentenek problémát, a forint alapú szabad felhasználású hitelek esetében is hasonló a nem teljesítők aránya. De akkor vajon miért beszélünk mindig azok megsegítéséről, akik devizaalapú lakáshitellel rendelkeznek?

Az idei második negyedévben 1,14 millió jelzáloghitel-szerződés van érvényben Magyarországon, melyekhez közel 5 400 milliárd forintnyi összeg kapcsolódik. A szerződésszám jelzi, közel minden harmadik állampolgár érintett lehet kisebb-nagyobb mértékben. Természetesen a jelzáloghitelesek nagyon vegyes csoportot alkotnak, hiszen öt nagy hiteltípus is ide tartozik: a forinthitel rögtön lehet államilag támogatott vagy piaci kamatozású lakáshitel, illetve szabad felhasználású hitel. Ugyanígy a devizahitel esetében is elkülöníthető lakáshitel és szabad felhasználású kölcsön, azt azonban érdemes tudni, hogy leggyakrabban ez utóbbit is lakáscélra használták fel az igénylők. Folytatás

Feléled az eszközkezelő?

A kezdeti döcögés után az elmúlt hónapokban nőni kezdett az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok száma. Ennek hatására a kormány a programot óriási sikernek, az ellenzék inkább kudarcnak tartja. Bárkinek is adunk igazat, az tény, hogy az eszközkezelőre szükség van. De egy eddiginél jóval hatékonyabb formában. 

Júniusban 1200, júliusban pedig 2200 lakást ajánlottak fel a Nemzeti Eszközkezelő (NET) részére, ami kimagasló értéknek számít, tekintve, hogy a szervezet 2011 év végi indulása és idén július vége között összesen 7500 lakás került be a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy két hónap leforgása alatt közel megkétszereződött az érintettek köre. Folytatás

Vegyünk, vagy béreljünk?

Gyakori kérdés, mi magunk is többször foglalkoztunk már ezzel, de érdemes újra elővenni, ha változnak a körülmények. Látni fogjuk, nincsen az örök kérdésre pontos, határozott válasz, hiszen minden a paraméterektől függ, de azt be tudjuk mutatni, hogy most inkább a vásárlás előnyei kezdenek kidomborodni. A trend mindenképpen megállapítható!

Valójában olyan sok a tényező, hogy szinte lehetetlen dönteni. Más a helyzet, ha már megvan a pénzünk, vagy ha még nincsen meg. Előbbinél a döntés úgy merül fel, hogy elköltsük lakásra meglevő pénzünket, vagy béreljünk és fektessük be a pénzt. Utóbbinál úgy, hogy vegyünk-e fel hitelt, vagy béreljünk lakást és próbáljunk kuporgatni? Folytatás

Devizahitelek: Kompromisszumos ultimátum

A héten megkezdődtek az egyeztetések az újabb devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban, bár az első jelek arra utalnak, hogy egyáltalán nem az előre beharangozott, kompromisszumra törekvő hangulatban fognak telni a találkozók. A kormány nehéz helyzetben van, hiszen a választások közeledtével egyre nagyobb a nyomás, hogy valódi előrelépés történjen az ügyben. Kérdés, hogy ez milyen áron történik.

Miután Navracsics Tibor először tett említést a devizahiteles szerződések utólagos felülvizsgálatáról, a piacok érzékenyen reagáltak, esett az OTP, gyengült a forint. A következő héten szerencsére Varga Mihály csillapította a kedélyeket, és elárulta, nem eszik olyan forrón a kását, és egyeztetéseket kezdeményezett a bankokkal a hitelkiváltás lehetséges megvalósításáról. Mert hogy hitelkiváltás lesz, most már egyértelműen a forintosítás a kijelölt irány. Ez a fontolva haladás jól megmutatkozott a nemzetgazdasági miniszter Portfolio.hu-nak adott interjújában is, mint mondta, „senki nem akarja a bankrendszert tönkretenni.” Folytatás

Elhúzódó adósmentés jöhet? – Ez történt a héten

A héten újabb fejezettel bővül a devizahiteles mentőcsomagok története. A kormány bejelentette, hogy a devizahitelek fokozatos kivezetését tervezi, amelyről tárgyalásokat kezdenek a bankokkal. További részletek nem ismertek, de valószínűleg lekerültek a napirendről a legradikálisabb megoldások, és inkább egy több évre elhúzódó program várható.

Devizahiteles csomag: elhúzódó válságkezelés jön?

Szerdán tárgyalt a múlt héten beharangozott újabb mentőcsomagról a kormány, túl sok információ azonban nem került nyilvánosságra. A találkozó után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a kormány célja a devizahitelek fokozatos kivezetése, amelynek megvalósításáról tárgyalásokat kezdeményeznek a bankokkal. A bejelentés megnyugtatólag hatott a piacokra, hiszen nagy valószínűség szerint lekerültek a napirendről azok a radikális megoldások, amelyek a múlt héten kerültek szóba. Folytatás

Nincs önerő? A britek megoldják!

A lakáshitelekkel kapcsolatban visszatérő probléma, hogy sokan nem képesek az önrész felmutatására, így még a legkedvezőbb kamatozású kölcsönöket sem tudják igénybe venni. Ez a jelenség nem csak nálunk, az Egyesült Királyságban is gondot okoz, emiatt sokan kiszorulnak az ingatlanpiacról. A brit kormány idén új támogatási rendszert dolgozott ki ennek orvoslására, azonban a csomag kockázatokkal is járhat.

Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, a bankok ma már legalább 25-30 százalékos önerő felmutatását kérik lakáshitel felvételekor, ez pedig sok családot eleve elzár annak lehetőségétől, hogy kölcsönt vegyen fel lakásvásárláshoz. Természetesen ez nem magyar sajátosság, a britek is hasonló problémától szenvednek. A kormány új lakástámogatási rendszer legújabb, Help tu Buy Scheme (HBS) nevű eleme ezen próbál segíteni. Folytatás

Mit kell tudni a kamattámogatásról?

A hitelválság 2008-as kitörését követően drasztikusan visszaesett a lakáshitelezés, ami egyben a lakáspiac beszűkülését is magával hozta. A növekedés első jelei csak most, négy év elteltével kezdenek mutatkozni, amiben komoly szerepe lehet a kamattámogatott lakáshiteleknek és a kamatok utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenésének. A kamattámogatásra azért is érdemes odafigyelni, mert a szocpol mellett lényegében ez az egyetlen otthonteremtést segítő állami szubvenció. De mit lehet tudni a kedvezményes hitelekről?

A hitel igénylésének első lépése az önrész előteremtése. Míg a válság előtt még nagyon kicsi önrész esetén is adtak a bankok hitelt, ma már joggal óvatosabbak a pénzintézetek. A hiteligényléshez legalább 25-30 százalék saját erőt kell felmutatni, vagyis valószínűleg még a legolcsóbb lakások esetében is legalább 2-3 milliós kezdőtőkére lesz szükség. Ez sajnos ma sok családnak áthidalhatatlan korlátot jelent, ugyanakkor látni kell, hogy ez az adóst is védi a túlvállalás ellen, hiszen csökkenti annak kockázatát, hogy a hitelt nem tudja majd visszafizetni, ami a lakása elvesztésével is járhat. Folytatás

Fordulat a hitelezésben? Ez történt a héten – 2013.07.13.

Tovább gyűrűzik a devizahiteles per, mindenki az ítélet következményeit találgatja, a Bírósági Végrehajtói Kamara szerint most  végrehajtások felfüggesztése is kérhető. Mindeközben némi élénkülés tapasztalható a lakáshitelezésben, több hónapja folyamatosan nőnek a kihelyezett összegek. A piaci fordulat először a panellakások esetében következhet be. Esetükben kicsi, de folyamatos áremelkedés figyelhető meg. A válság a barkácsáruházakat is megviseli, a héten csődbe ment a német Praktiker, de ez egyelőre nem érinti a hazai áruházakat.

Leállíthatók a végrehajtások?

A múlt héten a Kúria kompromisszumos döntést hozott a devizahiteles perben. A szerződés nem semmis, de az árfolyamrésre vonatkozó rész hiányos, így ezt javítani kell, és rögzíteni kell az árfolyamrés maximális rátáját. A banknak az ezen a rátán felül beszedett pénzt vissza kell utalni az adósnak. Mivel egyedi szerződésekrő van szó, várhatóan perek sora kezdődhet a többi szerződés vonatkozó részének tisztázására és a visszautalandó összeg meghatározására. Folytatás

Szezonalitás vagy növekedés? – Bíztató lakáshitelezési adatok

Az elmúlt hónapok katasztrofális eredményei után némi optimizmusra ad okot, hogy több hónapja növekszik a lakáshitel-igénylések száma. Ebben valószínűleg közrejátszik a jegybanki alapkamat – és ezzel együtt a hitelkamatok – csökkenése, valamint a kamattámogatott hitelek növekvő népszerűsége. A válság vége a bíztató jelek ellenére még valószínűleg messze van, pedig a hitelezés beindulása a lakáspiac életre keltése, és a devizahitelesek helyzetének javítása miatt is fontos lenne.

Rendkívül alacsony szinten volt a lakáshitelezés a tavalyi évben, de a legfrissebb statisztikai adatok szerint talán van némi elmozdulás. Tavasszal már az előző év értékeihez képest is bővülés volt tapasztalható a kihelyezett lakáshitel-összegek terén, és a hitelpiac szereplői a nyári hónapokra további növekedést prognosztizálnak. Folytatás

Devizahiteles perek: Az adós mindenképp rosszul jár?

Nyilvánosságra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Kúria közötti, devizahiteles perekre vonatkozó levelezés. A felügyeleti szerv szerint a különböző, hitelesek által indított pereknek össztársadalmi hatásai lehetnek, mivel a szerződések tömeges megsemmisítése veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ráadásul nagy valószínűség szerint az adósra is további terhek hárulnának. Egy ilyen helyzetben mind a perek indítói, mind a bíróságok részéről megfontoltságra lesz szükség.

Egyre nagyobb azon devizahitelesek száma, akik a megoldást perek indításában, és a hitelszerződések semmissé tételében látják. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy azt sem lehet tudni, mi lenne egy nyertes per következménye. Olyannyira nem, hogy a PSZÁF és a Kúria levelezésében is három, egymástól jelentősen eltérő alternatíva szerepel. Folytatás