Cafeteria lakáshitelre: Itt a végleges rendelet!

Bár csak nemrég jelent meg a részletes szabályozás a munkavállalóknak nyújtható, lakáshitel-törlesztésre fordítható adómentes juttatással kapcsolatban, már most igen komoly érdeklődés mutatkozik az új típusú cafeteria iránt – legalábbis munkavállalói oldalról. Kérdés, hogy vajon hány munkaadó tud, illetve akar majd így segíteni alkalmazottain.

Bár már január 1-je óta érvényben van a cafeteria-szabályzat azon módosítása, mely lehetővé teszi adómentes juttatás nyújtását a munkavállalóknak, számos részkérdés azonban csak pár hete került meghatározásra. Ennek ellenére már most nagy az érdeklődés a juttatás iránt, ami öt év alatt összesen öt millió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez. Folytatás

Semmis az árfolyamrés: Valóban jön a fordulat?

A Kúria ítéletet hozott a Kásler Árpád vs. OTP ügyben, és kimondta, semmis az árfolyamrés, azaz a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, a bankok csak a Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazhatják átváltáskor. A döntés sokakat érint, és komoly hatással lehet egy új devizahiteles mentőcsomagra, ugyanakkor kérdés, hogy mekkora segítséget jelent a bajban lévő devizahiteleseknek.

Ma hozta meg az ítéletet a Kúria a Kásler Árpád által indított, és már az Európai Bíróságot is megjárt perben, melyben arról kellett dönteni, hogy a bank tisztességesen járt-e el akkor, amikor árfolyamrést alkalmazott, azaz a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon, a folyósítást viszont vételi árfolyamon számolta ki. Folytatás

Hitelt a lakáskiadásért: a koreai módszer

Vásárolni vagy bérelni? Gyakori dilemma ez a lakást keresők számára, még ha idehaza lefutottnak is tűnik a meccs. Azonban nem mindenhol korlátozódik a kínálat erre a két opcióra. Dél-Koreában például több évszázadra tekint vissza az ingatlankiadás sajátos formája, az úgynevezett Jeonse, ami az albérlet és a hitelezés egyfajta kombinációjára épül.

Dél-Koreában úgy juthat valaki akár évekre albérlethez, hogy nem kell bérleti díjat fizetnie. Mielőtt azonban a rendszer magyarországi meghonosításáért kardoskodnánk, nem árt megnézni az érem másik oldalát is, az ingyenességnek ugyanis komoly ára van. A lakóknak az ingatlan árának 60-80  százalékát – akár több tízmillió forintnak megfelelő összeget – letétbe kell helyeznie a tulajdonosnál, amit a szerződés lejártakor teljes egészében vissza is kap. Folytatás

Munkaadó is fizetheti lakáshitelünket

Az idei év újdonsága, hogy a munkáltatók a cafeteria keretében lakáshitel visszafizetéséhez is nyújthatnak segítséget, vagyis adómentesen fizethetik dolgozójuk akár teljes havi törlesztőrészletét. Az új szabállyal kapcsolatban még sok a nyitott kérdés, de egyre több részlet kerül napvilágra.

Januártól változtak a munkavállalóknak nyújtható adómentes juttatásokra vonatkozó szabályok. A módosítások értelmében már a lakáscélú hitel törlesztésébe is besegíthet munkaadónk, már amennyiben megfelelünk bizonyos feltételeknek. Az egyik ilyen feltétel, hogy csak a „méltányolható lakásigény” kielégítéséhez kapcsolódhat a felvett kölcsönünk.

De mit is jelent ez? Az RSM DTM adótanácsadó cég szerint az ingatlan szobaszáma lesz meghatározó az adómentes támogatás megítélésében, és nem vételár vagy éppen az építési költség. Ez azért pozitívum, mert az ingatlan árának meghatározása sok bizonytalanságot okozna, hiszen az egy folyamatosan változó tényező, és ugyanaz a lakás nem ugyanannyiba kerül ma, mint mondjuk hat évvel ezelőtt. Ez azt eredményezné, hogy nem ugyanazok a feltételek vonatkoznának a különböző időpontokban hitelt felvevőkre. Ahhoz, hogy megfeleljünk a kritériumoknak, egy-két fő esetében még elegendő egy egyszobás lakás is, három főnél legalább 1,5 szobának, hat fős család esetében pedig legalább három szobának kell lennie.

Ugyancsak fontos kitétel, hogy az adómentes hiteltörlesztési támogatás a meglévő lakás vételárának, építési költségének legfeljebb 30 százalékáig vehető igénybe, 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint értékben. A támogatott lakáshitel lehet forint vagy deviza alapú és új vagy használt lakásvásárlási, felújítási célú egyaránt, viszont nem lehet szabad felhasználású hitel még abban az esetben sem, ha azt egyébként valamilyen lakáscélból vettük fel.

A munkáltatóknak azonban érdemes arra felkészülniük, hogy az adómentes támogatás feltételeinek teljesítését igazolnia kell, az adóévet követő év május 31-ig. A szabályozó szigorú szankciókat állított fel ahhoz, hogy visszatartsa a juttatással való visszaélést, hiszen az igazolás bemutatásának elmulasztása, vagy jogosulatlan támogatás esetén a támogatás 20 százalékkal növelt összegben munkajövedelemnek minősül, mely után adó és járulék kötelezettség állapítandó meg.

Előző bejegyzésünk: EU: 4 millió hajléktalan 11 millió üres lakás

2014: Mi várható a lakáspiacon?

Bár régóta várjuk, nem valószínű, hogy radikális fordulat jön a hazai ingatlanpiacon, szakértők szerint továbbra is a kivárás, és a lassú növekedés lesz jellemző az új esztendőben. De vajon mit hoznak a választások?

Az elmúlt éveket az lakáspiac fokozatos zsugorodása jellemezte, és bár a vásárlás feltételei egyre kedvezőbbé váltak, a várva várt fordulat eddig nem következett be. Az új lakások építése lényegében leállt, és a használt lakások eladása is alacsony szinten maradt. Az egyik nagy ingatlanközvetítő becslése szerint tavaly mintegy 84 ezer eladás történt, de a válság előtt ez a szám még 150 ezer körül alakult. Pedig a körülményekre nem lehet panasz. Az árak a padlón vannak, és a kamatok is minden korábbinál alacsonyabbak: egy 10 millió forintos lakáshitelt már 6-7 százalékos THM mellett is fel lehet venni, így lényegében már alig van különbség a piaci és a kamattámogatott hitel között. Folytatás

Szocpol helyett „ingyenhitel”?

Varga Mihály egy tegnapi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, megfontolandónak tartaná az MNB által indított Növekedési Hitelprogram lakossági kiterjesztését, ahol a kölcsönt lakásépítésre lehetne felhasználni. Kacsa, jól irányzott kampányfogás, vagy éppen valós segítség lesz vajon az elejtett félmondatból?

A nemzetgazdasági miniszter szerint örvendetes lenne, ha az építőipart a magánerős építkezések hajtanák, és ennek érdekében megfontolandó lenne a korábban indult hitelprogram kiszélesítése oly módon, hogy azt nem csak a vállalkozások, hanem magánemberek is igénybe vehessék. A példaként felhozott program nem más, mint az NHP, melynek keretében rendkívül alacsony, 2,5 százalékos kamat mellett igényelhető hitel, amihez ráadásul semmilyen más banki költség nem kapcsolódhat. Bár a miniszter ma már sietve ki is jelentette, csak magánvéleményt fogalmazott meg, a bogarat mégis beleültette a lakáspiac szereplőinek fülébe. Folytatás

Önkéntes magáncsőd, kötelező mentőcsomag – Ez történt a héten 2013.08.24.

Elkészült a magáncsődre vonatkozó törvénytervezet, amely szerint az eljárást az adósok maguk kezdeményezhetik majd az illetékes kormányhivatalnál. Ezzel szemben kötelező lenne a készülő devizahiteles mentőcsomag, és az abból az adós csak kifejezett kérésére maradhatna ki. Az albérleti piac most pörög igazán, aki még a megfelelő lakást keresi, jobb, ha siet. Ez történt a héten:

Önkéntes lesz a magáncsőd

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelöl egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. A csődvédelemről szóló törvényt ősszel tárgyalja a Parlament, és várhatóan jövő év elejétől lépne életbe. Folytatás

Devizahiteles mentőcsomag: Kötelező lesz belépni?

Bár továbbra sem lehet tudni semmi biztosat a készülő devizahiteles mentőcsomagról, a különböző nyilatkozatokból egyre több részlet derül ki. Az ősszel nyilvánosságra kerülő intézkedés várhatóan kötelező lenne az adósokra nézve, és valószínűleg az MNB is részt vesz a megvalósításban. Nem mindegy azonban, hogy kik lesznek jogosultak a segítségre, hiszen a kormánynak nem csak a pénzügyi, hanem a társadalmi kockázatokra is figyelnie kell.

Újabb részletek szivárogtak ki a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban, bár a végleges változatig még számos egyeztetés lesz, így a sajtó is csak találgatni tud a lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban. A legújabb információ szerint az új csomagot minden jogosultnak kötelező lesz igénybe venni, és csak akkor maradhat ki, ha ezt kifejezetten kéri. Ezt Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára mondta egy múlt heti interjúban a Heti Válasznak. Az államtitkár arra is kitért, nem biztos, hogy a devizahitelek kivezetésének kedvezményes árfolyamon kell történnie, és „bár a kormány egyértelműen az adósok oldalán áll, nem kockáztathatja a pénzügyi rendszer stabilitását a devizaadós mentés közepette.” Folytatás

Egyre népszerűbb a megtakarítás

Egyre népszerűbbek a lakástakarék-pénztárak Európában. A lakáscélú megtakarítás 11 országban elérhető, és a pénztárak már közel 42 millió ügyfelet számlálnak. A gyors terjedésben a gazdasági válság is közrejátszhat: sokan a hitelek és az eladósodás helyett inkább a lassabb gyűjtögetést választják.

A lakástakarék-pénztárak működése nagyon leegyszerűsítve így nézne ki: tíz család szeretne magának házat építeni, de egyenként egy év alatt csak a költségek tizedét tudják összegyűjteni. Ha viszont az egy év alatt megtakarított összeget a tíz család összedobja, máris meg tudják építeni az első házat. A második évben aztán összegyűjtik a második, a harmadikban a harmadik házra valót, tíz év alatt pedig felépítik mind a tíz család otthonát. Aki már megszerezte házát, lényegében a lakáshitelét törleszti a befizetéseivel, aki pedig még az építkezés/vásárlás előtt áll, előre befizeti a későbbi vételárat. Természetesen ma a valóságban ennél jóval összetettebb a rendszer, és nem is tíz, hanem több százezer résztvevője van, de az alapelvek továbbra is valahogy így néznek ki. Folytatás

Vihar előtti csend – Ez történt a héten 2013.08.17.

Tovább folytatódott az ingatlanárak csökkenése, és a támogatott lakáshitelek kamatainak mérséklődése. Némi pozitív elmozdulás megfigyelhető meg hitelezés terén, az átütő fordulatra azonban valószínűleg még várni kell. A devizahiteleseknek jó hír, hogy már készül az újabb mentőcsomag terve, és jövő évtől akár a magáncsőd is bevezetésre kerülhet. Ennek ellenére nem érdemes felfüggeszteni a törlesztést az állami segítségben bízva, hiszen az új csomagok részletei egyelőre nem ismertek. Ez történt a héten:

Ennyire még sosem volt olcsó lakáshitel

A kedvezményes lakáshitelek kamatai soha nem látott mélységbe estek az elmúlt hetekben. Az állampapír referenciahozamainak csökkenése miatt a törlesztés első öt évében már 6-7 százalék körüli fix kamaton lehet törleszteni, amit a futamidő fennmaradó éveiben piaci kamatozás követ. Ezzel párhuzamosan tovább estek az ingatlanárak is, az FHB lakásárindexe például már több mint négy éve mérsékelt, de folyamatos csökkenést mutat. A kedvező feltételek miatt ugyan érzékelhető a hitelek iránti érdeklődés növekedése, igazán komoly áttörésre rövidtávon még nem lehet számítani. Folytatás