Semmis az árfolyamrés: Valóban jön a fordulat?

A Kúria ítéletet hozott a Kásler Árpád vs. OTP ügyben, és kimondta, semmis az árfolyamrés, azaz a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, a bankok csak a Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazhatják átváltáskor. A döntés sokakat érint, és komoly hatással lehet egy új devizahiteles mentőcsomagra, ugyanakkor kérdés, hogy mekkora segítséget jelent a bajban lévő devizahiteleseknek.

Ma hozta meg az ítéletet a Kúria a Kásler Árpád által indított, és már az Európai Bíróságot is megjárt perben, melyben arról kellett dönteni, hogy a bank tisztességesen járt-e el akkor, amikor árfolyamrést alkalmazott, azaz a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon, a folyósítást viszont vételi árfolyamon számolta ki. Folytatás

Fontos hét a devizahitelesek előtt

Mozgalmas hét elé néznek a devizahitelesek, ugyanis az Alkotmánybíróság akár már ma állást foglalhat a kormány által benyújtott kérdésekről, szerdán pedig nyilvánosságra hozzák Luxembourgban a főtanácsnok véleményét a Kásler-per kapcsán.

Akár már ma is nyilvánosságra hozhatja az Alkotmánybíroság állásfoglalását a devizahiteles kérdésben a Magyar Nemzet információi szerint. A kormány még novemberben kereste meg a bírói testületet azzal, hogy állapítsa meg, alaptörvénybe ütközik-e az egyoldalú kamat-emelés, az árfolyam-rés megállapítása, illetve az, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítják a bankok. Folytatás

Jogegységi határozat: Jogszerű a devizahitel

Ismét csalódniuk kell azoknak, akik a devizahitelek egy tollvonással való megszüntetését várták, a Kúria állásfoglalása szerint ugyanis a devizahitelek jogszerűek, és a szerződés egy pontjának érvénytelensége még nem jelenti a teljes szerződés semmisségét. A legfelsőbb bírói testület szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.

Felfokozott várakozás kísérte a Kúria mai jogegységi döntését, mely a devizahitelek érvényességét, jogszerűségét vizsgáltam valamint arra kereste a választ, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások jogszabályba ütköztek-e, és hogy ezek alapján kimondható-e a devizahiteles szerződések semmissége. Folytatás

Devizahiteles per: ez lett volna a megváltás?

Sok devizahiteles érezheti úgy, hogy a Kúria tegnapi ítélethozatalával a maradék reménye is szertefoszlott arra vonatkozóan, hogy adósságát belátható időn belül rendezze. Ebben igazuk is van, meg nem is. Annak esélye valószínűleg tényleg elszállt, hogy a szerződés semmissé nyilvánításával ki lehessen szállni az ügyből, de nagy valószínűséggel az nem is hozott volna számukra komoly áttörést. Viszont még talán sohasem kerültünk olyan közel ahhoz, hogy az egész devizahiteles kérdés érzelmi síkra terelődjön, mint most. Ennek azonban komoly veszélyei lehetnek.

Tegnap a Kúria ítéletet hozott abban az OTP ellen indított perben, amelynek középpontjában az árfolyamrés, azaz az adóst terhelő, deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbség volt. A felperes azzal az indokkal kívánta érvényteleníteni a szerződést, hogy az árfolyamrés olyan költség, amelyet fel kellett volna tüntetni a szerződésben. A bíróság döntése értelmében a szerződés nem semmis, bár a bank maximum 1 százalékos árfolyamrést alkalmazhatott volna, így a jogtalanul beszedett összeget vissza kell téríteni a felperes részére. Folytatás

PSZÁF: Nem volt cél a bírói kar befolyásolása

A héten nagy vihart kavart a Pénzügyi Felügyeletek Állami Felügyeletének Kúriának címzett levele, amelyben többek között a devizahiteles perek várható hatásairól írtak. A PSZÁF most kiadott közleménye szerint nem volt céljuk a független bírói kar befolyásolja, csak a Kúria által feltett szakmai kérdésekre küldték meg válaszukat.

A szervezet honlapján megjelent közleményben a PSZÁF sajnálatosnak nevezte, hogy levelét a média félreértelmezte, és azt a független bírói kar befolyásolásának tekintette. Mint írják, a Felügyeletet a Kúria kereste meg abból a célból, hogy bizonyos kérdésekben adjon szakmai véleményt a devizahiteles perekkel foglalkozó bíráknak. A Felügyelet ezen kúriai megkeresés alapján, és nem belső indítékból fogalmazta meg szakmai álláspontját a feltett kérdésekben. Folytatás

Devizahiteles perek: Az adós mindenképp rosszul jár?

Nyilvánosságra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Kúria közötti, devizahiteles perekre vonatkozó levelezés. A felügyeleti szerv szerint a különböző, hitelesek által indított pereknek össztársadalmi hatásai lehetnek, mivel a szerződések tömeges megsemmisítése veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ráadásul nagy valószínűség szerint az adósra is további terhek hárulnának. Egy ilyen helyzetben mind a perek indítói, mind a bíróságok részéről megfontoltságra lesz szükség.

Egyre nagyobb azon devizahitelesek száma, akik a megoldást perek indításában, és a hitelszerződések semmissé tételében látják. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy azt sem lehet tudni, mi lenne egy nyertes per következménye. Olyannyira nem, hogy a PSZÁF és a Kúria levelezésében is három, egymástól jelentősen eltérő alternatíva szerepel. Folytatás