Árfolyamgát: Hitelelengedéssel komoly segítség lehet

Hétfőn benyújtották, kedden pedig már el is fogadták a devizahiteles mentőcsomag legújabb elemét, mely nem más, mint az árfolyamgát kiterjesztése a 90 napon túli tartozást halmozókra. Ők azonban csak akkor vehetik igénybe az állami kezességvállalást, ha a bank enged tartozásukból. Sokan az árfolyamrögzítést már eddig is látszatintézkedésnek tartották, holott van, akinek tényleg megéri csatlakozni. Utánanéztünk, hogy egy átlagos svájci frank alapú hitel esetében mennyit lehet megtakarítani a konstrukció segítségével.

Első látásra nem sok újdonságot hozott a még a kormány által is átmenetinek tartott új devizahiteles mentőcsomag, mely lényegében az árfolyamgát igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését jelenti. A módosítás értelmében ezentúl a 90 napon túli, de 180 napot nem meghaladó tartozást felhalmozók, valamint a 20 millió forintnál magasabb hitelösszeget felvevők is igényelhetik a rögzített árfolyamon való törlesztést. A konstrukció részleteihez nem is igen nyúlt a kormány, az egyetlen lényeges módosítás, hogy a legalább három hónapja tartozók esetében a gyűjtőszámlához kapcsolódó állami kezesség csak akkor igényelhető, ha a bankok elengedik az ügyfelek adósságának egy részét úgy, hogy a tartozás legfeljebb az fedezetül szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka legyen. Az intézkedés célja ezzel, hogy a bankokat a hitel részbeni elengedésére ösztönözzék, és elősegítsék a nem teljesítő hitelek arányának csökkenését. Folytatás

Így adózz az ingatlan után – Hitelelengedés

Tegnap járt le a személyi jövedelemadó bevallásának határideje magánszemélyek számára. Ahogy arról már írtunk, az összevont adóalap részét képezi az ingatlaneladásból illetve bérbeadásából származó jövedelem is. Van azonban egy olyan közvetve ingatlanból származó „bevétel” is, amelyre sokan nem is gondolnak, és kellemetlen meglepetésként éri őket, amikor kiderül, sokkal több a fizetendő adó, mint amire számítottunk.

Ez a kvázi bevétel nem más, mint az adósságelengedés. Bármennyire is meglepő, az, ha valaki engedményt kap adóssága után, jövedelemnek számít. Adószakértői oldalról logikusnak is tűnik az érvelés: Például a lakásvásárlásra felvett hitel nem jövedelem, hiszen azt vissza kell fizetni a banknak. Ha azonban ennek az összegnek egy részét elengedik, lényegében a tulajdonunkká válik, így adót is kell utána fizetni. Folytatás