Javulás a nemfizető lakáshitelek arányában

lakáshitelek, nemfizető, devizahitelek, mentőakciók, hitelállományAz MNB legújabb hitelezésről szóló jelentéséből kiderül, hogy a tavaly év végi 8254 milliárd forintról a hitelállomány szeptember végére 6800 milliárd forintra süllyedt. Ennek többek között oka a devizahiteleseket megsegítő kormányzati akciók, a devizahitelek kedvezményes forintra váltása és a végtörlesztésként ismertté lett kedvezményes hiteltörlesztés.

Ezen túl a 90 napos késedelemben lévő lakáshitelek aránya is csökkent, a válság kitörése óta először, most már „csak” a hitelállomány 15,8%-a minősül nem fizető hitelnek. Mielőtt azonban túlságosan örülnénk a pozitív fejleményeknek, sajnos a háttérben meghúzódó okokból látszik, hogy korai még a fellélegzés.

Folytatás

Lakáshitelek: piaci körkép

Felmérésünkben a legnagyobb hazai bankok lakásvásárláshoz nyújtott hiteleit vettük górcső alá. Arra voltunk kíváncsiak, milyen kamatokkal kell annak számolnia, akik hitelből szeretnének ingatlant vásárolni.

Az új rendelkezés értelmében a lakáshiteleket úgynevezett referenciakamathoz kell kötni, ami Magyarországon jellemzően a bankközi piacon kialakuló úgynevezett BUBOR-kamat. Ennek mértékét a Magyar Nemzeti Bank honlapján tudjuk megtekinteni. A 3 havi BUBOR kamat jelenleg 6,28%, ehhez teszik még hozzá a bankok az úgynevezett kamatfelárat, ami fedezi a hasznukat és a nemteljesítő hitelek miatti kárukat is.

Folytatás

Tanultunk valamit a hitelválságból

 hitelválság, hitel, adósok, árfolyamgátMegfontoltabbá, körültekintőbbé, kockázatkerülőbbé váltak a magyarok a hitelválság miatt. Ezt támasztja alá az is, hogy blogunk felmérése szerint a fizetési nehézséggel valaha szembesült adósok többsége ma már másképpen döntene a lakásvásárlásról, ha visszatekerhetné az idő kerekét.  

A Lakásfókusz 500 devizahitelest kérdezett meg arról, hogy ma hogyan döntenének a lakásvásárlásról és a hitelfelvételről, ha visszamehetnének az időben. A lakóhely szerint reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a bajba került adósok 31 százaléka ma már forinthitelt venne fel, 20 százalék a vásárlás helyett a bérlés mellett döntene, 12 százalék pedig inkább kisebb lakást vásárolna, alacsonyabb összegű hitel felvételével, csak hogy ne kerüljön nehéz helyzetbe. A maradék 37 százalék ugyan kitartana a lakásvásárlás szándéka mellett, ám az időzítés tekintetében újragondolná terveit.

Folytatás

Az állam is ludas

devizahitelesek, szocpol, inflációkövetés, Fészekrakó, jegybankA devizahitelesek kialakult válságos helyzetéért divat a bankokat divat szidni, hogy rátukmálták a megtévesztett emberekre a hitelt, az adósokat felelősségét is többen firtatják, hiszen nagyon sokan lyukas zsebbel adósodtak el 30 évre. Az állam azonban legalább annyira bűnös – sőt! –, mint a másik két szereplője ennek a tragédiának.

Az egyik alapvető oka az volt a jelenlegi helyzet kialakulásának, hogy olyan tömegek kezdtek el lakást vásárolni, akik egyszerűen egyáltalán nem engedhették volna meg ezt maguknak. Ezt a felfokozott keresletet pedig a legkomolyabb mértékben az állami támogatások és kezességvállalások generálták. A Fészekrakó program keretében az állam kezességet vállalt az egyébként teljesen hitelképtelen tömegekre, hogy azok már 10 százalék önrész mellett is megvehessék vágyálmaik otthonát. Sok esetben még erre az önerőre sem volt szükségük a kispénzű állampolgároknak, mivel a “szocpol”, a “félszocpol” és a “megelőlegező szocpol”, azaz az államtól a (leendő) gyerekek után kapott vissza nem térítendő támogatás kiváltotta ezt.

Folytatás

Támogatott hitel: ne hagyjuk a 1,5 milliót az államban!

hitel, lakáshitel, támogatott hitel, kamattámogatás, törlesztőFanyalogva fogadta a hazai média az államilag kamattámogatott lakáshitel július közepén elfogadott „felújított” változatát. A biztosítékot alapvetően az csapta ki, hogy az első, még az év elején elindított konstrukcióhoz képest jelentősen bővült a bankok marzsa, azaz az általuk a hitelen elérhető nyereség. És való igaz, a hitelintézeti szféra keményen lobbizott a marzs kibővítése érdekében.

A kérdés megítélésünk szerint ennél ugyanakkor jóval egyszerűbb. Hoz a konyhára a támogatott hitel 2.0, vagy sem? (És arról már nem is beszélünk, hogy az 1.0 változat egyáltalán nem működött, éppen a szűk, a bankoknak veszteséget okozó marzs miatt.) Számításaink szerint egyértelműen igen, ráadásul nem is keveset. A lakásvásárló szempontjából minden más lényegtelen.

Folytatás

Így árverezik el a lakásunkat

végrehajtás, lakás, bank, hitel, törlesztés, árverés A blogban már több bejegyzésben foglalkoztunk a fizetési nehézségbe került adósok számára kínált fizetési könnyítésekkel. Ebben a cikkben megnézzük, mi történik akkor, ha a bank felmondja a jelzáloghitel-szerződésünket.

 

Amennyiben egy adós fizetési nehézségbe kerül és elmarad a fizetéssel, a bank ezzel foglalkozó osztálya megkeresi, hogy törlessze az elmaradt adósságát, illetve amennyiben szükséges, megpróbál átmeneti fizetési könnyítést felajánlani az ügyfélnek.

Folytatás

Az óvatosság hosszútávon kifizetődőbb

kamattámogatás, hitel, lakás, piaci

Elég sok kritika övezi az állam új, otthonteremtési kamattámogatási programját. Pedig minden előzménytől függetlenül egy korrekt megközelítéssel kialakított konstrukció.

 

Ha a kisgyerek kap egy szelet ananászt, akkor általában nagyon örül neki. Ha előtte kapott 8 csokifagyit, akkor lehet, hogy egykedvűen veszi csak tudomásul: nem elég édes neki, az ingerküszöbét ez már alig éri el.

Folytatás

Ha borul a forint, az árfolyamgát az utolsó mentsvár

hitel, lakás, árfolyamgát, euró, frank, törlesztésElvileg szeretnék, a gyakorlatban azonban még hozzá sem kezdtek – sok százezer magyar devizahiteles van így az árfolyamgáttal. Hogy mekkora a szakadék a szándék és a cselekvés között, mutatja, hogy a legfrissebb statisztikák szerint június végéig mindössze 20 ezer adós lépett be a védőernyő alá, miközben a lakossági felmérések szerint 300-450 ezer hiteles tervez élni a lehetőséggel.

Pedig blogunk is megírta többször, hogy az árfolyamgát alkalmas eszköz az árfolyamkockázat kivédésére. Cikkeztünk arról is, hogy az árfolyamvédelem megteremti azt a nyugodt néhány évet, amely alatt a hiteles képes összeszedni magát, sorait rendezni, majd a védelem kifutása után a korábbiaknál tudatosabb pénzügyi hozzáállással végleg kiszabadul az adósság csapdájából. E kézzelfogható előnyök ellenére maradt az érdeklődés egyelőre mérsékelt.

Folytatás

Megérkezett az új lakáshitel!


hitel, támogatás, kamat, részlet, otthonteremtés, lakásA napokban megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet az államilag támogatott lakáshitelek módosított feltételeiről, így minden akadály elhárult az elől, hogy a bankok végre elkezdjék kínálni az ügyfeleknek az új terméket. Ez mindenképpen jó hír a lakás után nézőknek, hiszen a jelenleg piacon lévő kölcsönöknél jóval kedvezőbb feltételekkel vásárolhatnak otthont maguknak. Kiszámoltuk, mennyi az annyi, azaz hány forintot lehet spórolni a támogatott hitellel.

Márciusban vezették be az új Otthonteremtési Program kamattámogatott lakáshitelét, ám azóta sem sikerült egyetlen árva szerződést sem megkötni – a rendszer teljes kudarc volt, amit még Matolcsy György is belátott. Ennek fő oka az volt, hogy annyira alacsony marzsot biztosított az állam bankok számára, hogy azok egész egyszerűen nem kívántak beszállni a hitelezésbe. A konstrukciót fel sem vették a kínálatukba, vagy ha fel is vették, akkor sem folyósították, nem csoda hát, hogy a lakosság túlnyomó része még csak nem is hallott az Otthonteremtési Programról és kamattámogatott kölcsönéről (lásd erről szóló korábbi videónkat itt).

Folytatás

Hitelfelvételi lehetőségek – mekkora a takaróm


hitel, jövedelem, részlet, deviza, fizetőképesség, lakásTöbb embernek eső után köpönyeg, mégis érdemes róla beszélni, hogy mennyi hitelt vehetünk fel. Kölcsönt azután sokan vesznek majd föl, és nekik mindenképpen érdemes megtanulni, hogy mik a döntő szempontok. A felvehető összeget állami szabályozás is korlátozza, de sokszor éppen elegendő lenne józan paraszti ésszel dönteni a maximálisan felvállalható teherről.

Alapvetően négy fő szempont alapján állapítható meg hivatalos úton a felvehető hitelösszeg nagysága:

  • a hitelt igénylő által igazolható havi rendszeres nettó jövedelem nagysága csökkentve a havi rendszeres kiadásokkal
  • a hitelfedezeti ingatlan forgalmi értéke
  • a meghatározott bankszabályzati maximum
  • egyéb jogszabályi előírások.

Folytatás