Elkészült a Fidesz javaslata: marad az árfolyamgát

Bár Varga Mihály a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy a jogi helyzet rendezetlensége miatt csúszhat a devizahiteles mentőcsomag, most a Fidesz mégis benyújtott egy javaslatot. Ennek tartalma azonban arra utal, hogy továbbra sincsenek konkrét elképzelések a helyzet hosszabb távú kezelésére.

Mert mit is tartalmaz a mostani tervezet? Lényegében a már működő árfolyamgát kiterjesztését néhány olyan adósra, akik eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. A módosítás értelmében például igénybe vehetnék a rögzített törlesztést azok, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, és azok is, akik 20 millió forintot meghaladó hitelt vettek fel. Az árfolyamgát konstrukciójához tehát nem nyúlnak, holott eddig sem volt túl népszerű megoldás az adósok körében, a jogosultak kevesebb, mint fele vette eddig igénybe. Folytatás

Olcsó lakás rászorulóknak? Még várni kell…

A napokban felröppent a hír, hogy a kormány egy rendeletmódosítással lehetővé tenné, hogy a jövőben bárki kérvényezhessen szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Mint kiderült, a helyzet azért korántsem ilyen rózsás.

A héten változott a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló kormányrendelet. A módosított szabályok értelmében a NET Zrt. tulajdonában lévő tartalékingatlanok listáját minden hónapban közzé kéne tenni az Eszközkezelő, valamint az illetékes Önkormányzat honlapján. A meghirdetett ingatlanokra jelentkeznek azok, akik a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősülnek, vagy nincs hol lakniuk. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap. A jelentkezők között előnyt éveznének az eszközkezelő már meglévő bérlői, a családosok és az adott településen élők. Folytatás

Bankszövetség lesöpörve, jöhet a kormány csomagja

A novemberi határidő előtt, már pénteken benyújtotta a bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormány részére. Ahogy arra számítani lehetett, nem is kellett sokat várni a válaszra: Varga Mihály szerint a terv nem felel meg az elvárásoknak, így saját csomagot dolgoznak ki.

Győzött a papírforma, már ma délelőtt kiderült, hogy a kormány nem tartja megfelelőnek a bankok által a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott javaslatait. Az, hogy a csomagot pénteken nyújtották be, hétfőn reggel pedig már a válasz is megszületett, arra utal, hogy a kormány tagjai nem sokat gondolkoztak a válaszon. Varga Mihály nem is igen mélyedt el a részletekben, nem tudjuk például, hogy konkrétan mik voltak a javaslatok, milyen számok szerepeltek a tervezetben és kiket érintett volna, de azt sem, hogy mik voltak a hibái a javaslatoknak. Az elutasítás indoklása eddig kimerült abban, hogy a bankok nem módosították szerződéseiket az ügyfelekkel, és nem vezették át a kúria döntéseit. A baj ezzel az, hogy az összes szerződés egyedi felülvizsgálatát akkor sem lehetett volna novemberig lezavarni, ha a bankok teljesen konstruktívan állnak a kérdéshez. Erre egyébként korábban a bankszövetség is felhívta a figyelmet, és a szerződések felülvizsgálatát csak jogszabályi módosítás mellett tartották kivitelezhetőnek. A kúria döntésére azért nem érdemes hivatkozni, mert az egy konkrét szerződéshez köthető, ráadásul a döntés arra nem terjed ki, hogy hogyan kell a banknak és az ügyfélnek elszámolnia, vagyis az ügy még korántsem zárult le. Folytatás

Egy régen várt segítség: Adómentes adósságelengedés

A kormány tervei szerint módosítana a jelenlegi szja-szabályozáson, melynek értelmében 16 százalékos adót kell fizetni az elengedett adósság után. Az intézkedéstől azt várják, hogy a bankok nagyobb arányban engedjék el ügyfeleik adósságát.

A jövő évi adócsomag részét képezné az a módosítás, melynek értelmében adómentessé válna az adósságelengedés minden hiteltípusnál. A korábbi szja-szabályozás élrtelmében ha egy adósnak részben vagy teljesen elengedte a bank a tartozását, akkor az ügyfél – bár gyakorlatilag nem kapott pénzt – jövedelmet szerzett, és ennek megfelelően 16 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetnie. Ez már egy egymilliós összeg esetében is több százezres tételt jelentett, melyet a bajba jutott adósnak be kell fizetni az államkasszába. Folytatás

Most már tényleg jön a mentőcsomag?

November végén, vagy december elején születhet meg a jelzálogalapú devizahitelezés megoldásáról szóló törvény a kormány legújabb bejelentése szerint. A nyilatkozatokból úgy tűnik, a kormány nem igen számol a bakszövetség november 1-ig benyújtandó javaslataival. Bár továbbra sincsenek részletes információk a tervekről, néhány “alapelvet” ismét megosztottak a közvéleménnyel.

November 1-jén jár le az a bankoknak adott határidő, ameddig benyújthatják a kormánynak a devizahiteles kérdés megoldására tett javaslataikat. A Magyar Nemzet már lényegében tényként kezeli, hogy bármi is lesz ennek a tartalma, azt a kormány nem fogja elfogadni, és saját megoldásait terjeszti a kormány az Országgyűlés elé, amit az nagy valószínűséggel meg is fog szavazni. Kérdés, hogy ha előre borítékolható ez a folyamat, akkor miért kellett hónapokig húzni az időt az különböző egyeztetésekkel, miért nem lehetett ezt már akár a nyáron meglépni. Folytatás

Fordulat: A bankszövetség az adósok segítségét kéri – Ez történt a héten

A bankoknak kiadott ultimátum óta, elcsendesedett a devizahitelekkel kapcsolatos vita, egyedül a Bankszövetség kommunikál a kormány és az adósok felé, egyben konzultációt kezdeményezett az hiteleseket képviselő civil szervezetekkel. Egyre többen csatlakoznak az Eszközkezelőhöz, indul a fűtési szezon. Ez történt a héten:

Elindulhat a párbeszéd?

A Rogán Antal által kiadott ultimátum óta, ahogy arra számítani lehetett, valóban elcsendesedett a devizahiteles mentőcsomag körüli vita, a kormányoldalnak elvileg nem kell megszólalnia az általuk szabott határidőig, november 1-ig. A bankszövetség azonban továbbra is kommunikál. Patai Mihály például kijelentette, a kormánynak is meg kell hajolnia  realitások előtt, több száz ezer egyedi szerződést nem lehet másfél hónap alatt módosítani úgy, hogy az minden érdekelt fél számára megfelelő legyen, hiszen ha ez lehetséges lenne, akkor azt már rég megtették volna. A kormány részvétele tehát elengedhetetlen a helyzet megoldása érdekében. Folytatás

Továbbra is népszerűek a bankok

Bár a válság kitörése, és különösen a devizahitelek bedőlése óta egyre hangosabbak a bankellenes hangok, a magyarok többsége továbbra is megvan elégedve a pénzintézetekkel, és kiegyensúlyozott viszonyt tart kívánatosnak az állam és a bankok között – legalábbis a Bankmonitor.hu által készített felmérés szerint. De vajon mi állhat a meglepő számok hátterében?

A magyarok többsége elégedett a magyarországi bankokkal, és azt mondja, többnyire korrekt, jó színvonalú szolgáltatásokat nyújt. A banki költségeket továbbra sem tartják túlságosan magasnak: minden negyedik válaszadó olcsónak találja a pénzintézeteket, további 34 százalék szerint pedig elfogadható szinten vannak a banki szolgáltatásokért fizetendő díjak. Folytatás

Ultimátum a bankoknak – újabb időhúzás?

Ha a bankok november 1-ig nem módosítják ügyfeleik javára a devizahiteles szerződéseket, a parlamenti döntés iránya egyértelmű lesz, a kormány a devizahitelek kivezetését fogja végrehajtani, ami egyet jelent a hitelek forintosításával.

Rogán Antal ezt a visegrádi kihelyezett kormányülésen nyilatkozta, ahol többek között a devizahiteles mentőcsomagról tárgyaltak. A frakcióvezető szerint a bankoknak november 1-ig van idejük arra, hogy kijavítsák a devizahitelek hibáit és módosítsák a szerződéseket. Folytatás

Nagyüzemi ötletelés – Ez történt a héten 2013.08.31.

A héten átadta a Bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormánynak, ráadásul rögtön kettőt is, mivel az egyik a még fizetőképes adósokra, a másik a már bedőlt hitelekre vonatkozik. Ezzel párhuzamosan az MNB is készített egy tervezetet, így jelenleg legalább három javaslat van az illetékes minisztérium asztalán. Varga Mihály szerint további egyeztetések várhatók. Ez történt a héten:

Nőtt a kényszerértékesítésre kijelölhető lakások száma

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ismét közreadta kényszerértékesítésre vonatkozó negyedéves adatait. A legfrissebb információk szerint jelenleg valamivel több, mint 117 ezer adós rendelkezik 90 napot meghaladó tartozással, ami kismértékű növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A ténylegesen meghirdetett ingatlanok száma a 2011-ben bevezetett kvótarendszernek köszönhetően ennél jóval kevesebb, ráadásul a pénzintézetek a rendelkezésre álló keretet sem használják ki. A július és szeptember között kijelölésre kerülő 3898 lakásnak várhatóan csak a töredéke cserél ténylegesen gazdát, ugyanis sok esetben nem is érkezik vásárló az ingatlanra. Pozitív változás, hogy egyre több lakást vesz át a Nemzeti Eszközkezelő, így az eredeti tulajdonosoknak nem kell elhagyni otthonukat, mivel az államtól visszabérelhetik azt. A NET Zrt. célja, hogy jövő év végére 45 ezer lakást átvegyen, ez a szám azonban még meglehetősen távol van, július végéig összesen 7500 ingatlan került állami kézbe.

Elkészült a bankszövetség ajánlata

A héten átadta a Bankszövetség a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit. Terveik között két mentőcsomag is szerepel, melyek közül az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a már bedőlt hitelesekre vonatkoznának. Patai Mihály a Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy az intézkedéseik terheit elsősorban a bankok állnák, és ez több száz milliárdos extra kiadást jelent számukra. Mindkét csomag esetben forintosítás, kamattámogatás illetve egy új típusú árfolyamgát szerepelne, de ezek részletei még nem ismertek. Varga Mihály szerint a pénzintézetek ajánlata jó kiindulási alap, ugyanakkor még további egyeztetések várhatóak a végleges döntés meghozataláig. Sajtóértesülések szerint azonban továbbra is versenyben van a Nemzeti Bank által is bemutatott javaslat, amely a hitelek kedvezményes árfolyamon történő forintosításával, és a terhek állam és bankok közötti megosztásáról szól.

Terjedhet a lakáslízing?

Szakértők az euró alapú lakáslízing fokozatos térnyerésére számítanak. Az érintettek elsősorban a Nyugat-Európában munkát vállalók lehetnek, akik fizetésüket euróban kapják. A jelenlegi árfolyam, az alacsony ingatlanárak, és az egyre alacsonyabb hitelkamatok most jó feltételeket biztosítanak a lakásvásárláshoz. Elsősorban a nyugati határ mentén, valamint a fővárosban lehet az ilyen típusú konstrukciók elterjedésére számítani.

Új szegmens a piacon: minikollégium

Az ingatlanpiaci válság egyik hozadéka lehet az olyan új típusú szolgáltatások megjelenése, mint a minikollégium. A nagy méretű, nehezen kiadható lakásokban, családi házakban egy kis átalakítással diákszállások hozhatók létre, amelyek valamivel kevesebb pénzért, ugyanakkor talán nagyobb eséllyel – és hosszabb távra – kiadhatóvá válnak. Jelenleg mintegy fél tucat hasonló szállás található Budapesten, melyek az állami kollégiumoknál valamivel drágábban, az egyszerű albérleteknél viszont olcsóbban nyújtanak lakhatást az egyetemisták és főiskolások részére. Az üzleti modell még nagyon friss, így várhatóan csak néhány év múlva derül ki, hogy valóban működőképesek-e az ilyen típusú kis kollégiumok.

Előző cikkünk: Bankszövetség ajánlata: több száz milliárdos csomagot adnának

Bankszövetség ajánlata: több száz milliárdos csomagot adnának

Átadta a Bankszövetség a devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Kétféle intézkedés is szerepel terveik között, az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a bedőlt hitelekre vonatkozna.

A mai napon folytatódtak a tárgyalások a kormány és a Bankszövetség képviselői között az új devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban. Patai Mihály, a pénzintézeteket képviselő szervezet elnöke elmondta, a csomag kialakításakor figyelembe vették a kormány azon kérését, hogy az intézkedés hatására jelentősen csökkenniük kell a törlesztőrészleteknek, ráadásul a terhek nagyobb részét valószínűleg a bankok viselnék. Folytatás