Bérlakás vagy saját tulajdon? Európai körkép

A lakáscélú devizahitelek felvétele és a törlesztőrészletek megugrása mára az egyik legsúlyosabb problémává nőtte ki magát Magyarországon. De miért törekszik hazánkban mindenki a saját lakás megszerzésére, amikor Nyugat-Európában nagy hagyománya van a lakásbérlésnek? A tulajdonosi szerkezet különbsége történelmi és kulturális szempontokra egyaránt visszavezethető, és mind a saját tulajdon, mind a bérlakás mellett szólnak érvek és ellenérvek. Lehet, hogy a jelenlegi válság hatására nálunk is elmozdulás lesz a bérlakások irányába?

Egy friss hír szerint Németországban a lakosság harmada tervezi, hogy a magas lakhatási költségek – elsősorban a rezsi – miatt kisebb lakásba költözik. Viszonylag könnyen megtehetik, mivel legtöbbjüknek nem kell otthonuk eladásával bajlódniuk, egyszerűen csak új lakást keresnek és felmondják régi bérleti szerződésüket. A többség ugyanis nem saját ingatlanában lakik, hanem privát tulajdonostól vagy éppen a városi kezelésű lakásszövetkezetek egyikétől bérli azt. Folytatás

Bérlakás rövid távra Ausztriában

bérlakás, hotelszoba, lakáskiadásÖt lakással indította el egy vállalkozó Ausztriában a rövid távra – de többnyire minimum egy hétre – bérelhető lakásokat hirdető honlapját, s ma már a kurzzeitwohnen.com oldalon országszerte több mint 500 lakást találhat az, aki például munka vagy bármely más okból huzamosabb időt tölt el egy adott városban. Ez a lehetőség jól jöhet annak is, aki bár hosszabb időre bérelne, de az új otthon kiválasztásáig sem akar drága hotelszobára költeni. A rövid távú bérlemények hirdetésére magyar honlapok is szakosodtak, de árban néha az osztrák ajánlatok versenyképesebbek.

Ha egy hétnél tovább kell tartózkodnunk egy idegen városban a hotelszoba már nem megoldás. „Több helyet és komfortot, kedvezőbb árat és otthonosabb érzést igénylünk”- vallja a 2010-ben indított osztrák internetes platform gazdája. A hotelek nemcsak kelet-európai pénztárcával drágák ilyen esetben, aki pénzzel jobban el van eresztve, az sem szívesen tölt el több hetet egy szállodában. Nemcsak a tetemes szobaárak miatt, sokak számára zavaró lehet az is, hogy nem tudnak maguknak főzni.

Folytatás

Terjed a lakásbérlés – kényszerből

Hamburg, Budapest, bérlakás, lakáshitel, lakáspiacBudapest és Hamburg lakosainak száma csaknem azonos, mindkét nagyváros mintegy 1,7 milliós lélekszámú. A lakáshelyzet viszont gyökeresen eltér egymástól. Míg Hamburgban 70 százaléknál is többen élnek bérlakásban, addig Budapesten – az országos adatokból becsülve – a városlakók 10 százaléka. A bejelentés nélkül bérbe adott lakások száma miatt azonban ez a szám minden bizonnyal magasabb és az utóbbi években tovább is nőhetett. Az ok a lakásvételhez szükséges hitel hiánya.

Nem ritka eset mostanában, hogy a kisebb lakásból nagyobba való költözést nem eladással és hitellel kiegészített vétellel oldják meg a kényelmesebb otthonba vágyók, hanem inkább kiadják a régi ingatlant és az onnan beszedett bérleti díjat néhány tízezer forinttal kiegészítve bérlik az újat.

Folytatás

Eltűnt bérlakások nyomában

lakás, bérlakás, ingatlan, bérlakásprogramA bérlakásszektort lényegében a 90-es évek végére felszámolták Magyarországon. Már a 80-as években magánkézbe került 80-100 ezer állami lakás, majd több mint félmillió tanácsi lakás privatizálása következett.  Egy működő bérlakásrendszer kialakításának a legutolsó lehetőséget pedig nemrég szalasztották el, a bebukott devizahitelek mögötti ingatlanok kezelésénél.

A múlt dolgain keseregni nem érdemes, s valószínűleg igazuk is van azoknak a szakértőknek, akik állítják, hogy az erős vagyonszerzési érdekek miatt csak elméletileg voltak alternatívái a bérlakás-privatizációnak. Ráadásul az önkormányzatokká vált tanácsok is örültek, hogy megszabadultak egy anyagi nyűgtől. Azzal pedig, hogy fölszámolták a bérlakásokat, fölszámolták az ide jutó támogatásokat is, legalábbis nagyobb részben. Folytatás