Választási téma a lakhatás?

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők 35 százaléka döntene egy párt mellett az alapján, hogy milyen lakáspolitikát folytatnak. Ez arra enged következtetni, hogy a jövőre esedékes parlamenti választásokon kiemelt kérdés lehet az otthonteremtés. De mi a helyzet nálunk? A héten választunk, de a lakhatással kapcsolatos témák mintha még a szokásosnál is kevésbé jelennének meg.

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők több, mint harmada az alapján választana magának pártot, hogy az milyen lakáspolitikát folytat. Ez egy most közzétett felmérésből derül ki, melyet a Generation Rent, azaz a privát bérlakásszektorban érintettek érdekvédelmi szervezete készített. A kutatás rámutatott, hogy ezek az ingadozó szavazók akár érdemben is befolyásolhatják a jövőre esedékes választások eredményeit – a szigetországban a magyarnál jóval magasabb a bérlakásokban élők aránya – ezért nagy valószínűséggel a pártok kiemelt kampánytémává emelhetik az otthonteremtéssel kapcsolatos kérdéseket. Folytatás

Nincs igény a lakhatási támogatásra?

Már-már közhely, hogy a magyarok nem elég mobilak, ha munkavállalásról van szó, és hiába van lehetőség elhelyezkedésre egy távoli településen, sokan nem tudnak, vagy nem akarnak elköltözni megszokott lakóhelyükről. Ehhez még az is hozzájárul, hogy legtöbbször saját lakásban élünk, amit nehezen adunk fel, ráadásul nem is biztos, hogy a vételárért hasonló ingatlant tudunk venni egy nagyvárosban. A kormány ezen nehézségek leküzdésére alakította ki a lakhatási támogatást.

A támogatás az otthonuktól nagy távolságra munkát vállalók számára nyújt segítséget az albérleti költségek finanszírozásában. A legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, a pályakezdő álláskeresők, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek kérhetik, ha a lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre találnak állást, vagy naponta több mint 5 órát kellene munkahelyük és otthonuk között ingázniuk. A támogatás összesen másfél évre szól, és fokozatosan csökkenő mértékű. Az első hat hónapban maximum havi 100, a másodikban fél évben havi 60, míg a harmadik hat hónapban havi 40 ezer forint összegben. Folytatás

Több bérlakást Magyarországra!

Az Egyesült Államokban a munkavállalók egy jó munka miatt elköltöznek, Magyarországon az emberek elköltöznek, majd a környéken keresnek munkahelyet. Ki ne ismerné az örök sirámot? A magyar munkaerő nem elég rugalmas, részben azért sem elég mobilis, mert nincs megfelelő bérlakáspiac. Ha lenne mobil lakáspiac, illetve élő bérlakáspiac mindezen sokat segítene.

Nem feltétlenül ott hiányzik a piac, amikor valaki Győrből Szegedre költözik, és Szegeden ne találna kiadó lakást. A gond az, hogy a sajátját nem tudja jól eladni, vagy főleg nem tudja jól kiadni, ha esetleg csak határozott időre vállalna munkát az idegen városban. De ne ragadjunk le a probléma magyar vonatkozásainál! Egyre több és több adat mutat arra, hogy honfitársaink százezerszámra mennek el dolgozni külföldre, ma már az egyetemisták többsége legalábbis szívesen kipróbálná magát idegen környezetben, de sokan akár életük végéig is szívesen kint maradnának. Folytatás

Hol, mit, mennyiért? Indul a verseny az albérletekért

Kevesebb, mint egy hét van hátra a felsőoktatási ponthatárok kihirdetéséig, így lassan el kell gondolkodni azon, hogy hová költözzön majd a gyerek, ha más városban fog tanulni. Mivel kollégiumi férőhely nem jut mindenkinek, a nyár közepe az albérleti szektor csúcsát is jelent. Jövő héten eldördül a startpisztoly, így utánajártunk, mennyiért és milyen lakást lehet szerezni Budapesten.

Becslések szerint a Budapesten tanuló, mintegy 100 ezer hallgatóból 40 ezerre tehető azok száma, akik nem a Fővárosból vagy az agglomerációból érkeznek, így valamilyen lakhatási lehetőség után kell nézniük. Mivel a kollégiumi férőhelyek száma korlátozott, sokan kénytelenek albérlet után nézni. A diákok választását leggyakrabban a lakás elhelyezkedése és a bérleti díj befolyásolja: az olcsóbb lakások népszerűek, elhelyezkedés szempontjából pedig a jó közlekedési kapcsolatok és az egyetemek, főiskolák közelsége a fő szempont. Folytatás

Jön a kibővített szocpol? – Ez történt a héten 2013.06.29.

Továbbra sincs döntés a nagy sajtóvisszhangot kiváltó devizahiteles perben, ugyanis a Kúria július 4-re napolta el az ülést. Eközben a kormány újabb hangulatjavító intézkedéseket jelentett be, várhatóan a nyáron véglegesítik a szocpolbővítést is tartalmazó demográfiai intézkedéseket, nem biztos azonban, hogy valóban bevezetésre kerül-e a használt lakásokra felhasználható félszocpol. A támogatott lakáshitelek kamata viszont tovább csökken, és családi házhoz is viszonylag olcsón lehet jutni.

Devizahiteles per: döntés elnapolva

Kedden kezdte el tárgyalni a Kúria az egyik bank és devizahiteles ügyfele közötti ügyet. Az adós azért indította a pert a bank ellen, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A pert rendkívül nagy sajtóvisszhang kíséri, a múlt héten pedig nyilvánosságra került a Kúria és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti levelezés, amelyben a PSZÁF arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerződések tömeges semmissé nyilvánításának komoly hatásai lehetnek. A kúria végül elnapolta a tárgyalást, döntés július 4-én várható. Folytatás

100 lakásos passzívház Angyalföldön

Lerakták annak a 100 lakásos passzívháznak az alapkövét, amelyet a XIII. kerület építtet önkormányzati bérlakásnak. A városrész által meghirdetett bérlakásprogram következő állomásaként felhúzott épület olyan egyedi technikai megoldásokat tartalmaz, amellyel alacsony szinten tarthatók a fűtési költségek.

Az előzetes becslések szerint évente (!) mindössze 15 ezer forint  lesz a fűtési költsége egy 50 négyzetméteres lakásnak abban a társasházban, amelynek ma tették le az alapkövét a Főváros XIII. kerületében. A passzívház lényege, hogy az épületet egy jó hőszigetelésű burok veszi körül, ami se ki, se be nem engedi a hőt. Az egyetlen hátrány, hogy a technológia miatt a szellőztetést csak gépekkel lehet megoldani. A fűtéshez szükséges energiát talajszondás hőszivattyúval nyerik, vagyis a rendszer teljesen mértékben megújuló energián alapszik. Folytatás

Magánlakást rászoruloknak – szociális lakásügynökség lenne a megoldás?

A Habitat for Humanty és a Városkutatás Kft. dolgozta ki a Szociális Lakásügynökség (SZOL) koncepcióját, amelynek lényege, hogy az önkormányzati bérlakások alacsony számát magántulajdonú ingatlanok bevonásával kompenzálja.  A SZOL nagy segítséget jelentene annak a mintegy 1,5 millió embernek, aki ma lakhatási szegénységben él Magyarországon. A program jelenleg a tervezés fázisában tart, és a fő feladat a megfelelő támogatási rendszer és szabályozási környezet kialakítása. Szekér Andrást, a Habitat for Humanity országos igazgatóját kérdeztük a koncepció részleteiről.

Lakásfókusz: Mielőtt rátérnénk a Szociális Lakásügynökségre, röviden be tudná mutatni, hogy mik a Habitat for Humanity szervezet céljai és főbb tevékenységei?

Szekér András: A Habitat fo Humanity az Egyesült Államokban jött létre azzal a céllal, hogy olcsó lakásokat alakítson ki rászoruló családok részére. A szervezet ma már 90 országban van jelen, és ennek megfelelően tevékenységi köre is kiszélesedett. A lakásfelújítási programjaink mellett különböző pénzügyi, energiahatékonysági képzések tartása, és lakáspolitikai érdekérvényesítés is megjelent a profilunkban. Folytatás

Elszabaduló ingatlanárak Németországban

Németország több városában kritikussá vált a lakáshelyzet, mivel a piac nem tudja követni a folyamatosan növekvő igényeket. Az üresen álló lakások arány mélyponton van, ami a bérleti díjak és az eladási árak rohamos növekedését eredményezte. Különösen az alacsonyabb jövedelmű családnak okozhat komoly gondot az emelkedő lakbér fizetése, de az is előfordulhat, hogy sokan nem találnak maguknak megfelelő lakást. Szakmai szervezetek azonnali beavatkozást sürgetnek.

Németországban egyre égetőbb a lakáshiány, ami elsősorban a nyugati, gazdaságilag prosperáló nagyvárosokban jelentkezik. Ezekbe a központokba folyamatosan emelkedik a Németország más térségeiből illetve külföldről érkező munkavállalók, egyetemisták száma, a növekvő igényekkel azonban sem a privát, sem a szociális lakásszektor nem tudott lépést tartani. Münchenben 2012-ben 23 ezren pályáztak szociális bérlakásra, de csak 1800 állt üresen. A probléma komolyságát jelzi, hogy a lakáspolitika a most kezdődő választási kampány egyik központi témája lehet. Folytatás

NET: Kinek jár?

A várakozásoknak megfelelően az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Eszközkezelő működésére vonatkozó módosításokat, így lazítottak a hiteleseket megsegítő programba történő belépés feltételein. Bár a változtatások oka, hogy még többen tudjanak élni a lehetőséggel, a célként kitűzött 25 ezer megvásárolt ingatlan még nagyon távolinak tűnik.

NET program lényege, hogy a súlyosan eladósodott családok otthonait a Magyar Állam megvásárolja, az adós ezzel lemond tulajdonjogáról, ugyanakkor bérlőként továbbra is otthonában maradhat. Az eljárás során a hitelező elengedi a tartozás ingatlanértékesítés után fennmaradó részét. Fontos kitétel, hogy az értékesítéshez a hitelező pénzintézetnek is hozzá kell járulnia. Mivel az állam a legtöbb esetben csak a tartozás egy részét téríti meg a banknak, a hitelintézeteknek nagyobb összegű tartozás esetén nem éri meg csatlakozni a programba. Annak, aki ezen az első rostán továbbjut, még viszonylag sok feltételt kell teljesíteni a jogosultsághoz, amelyek a hitelre, az ingatlanra és az adós szociális helyzetére egyaránt vonatkoznak. Folytatás

Kevesebb bérlakás, növekvő igény

Magyarországon európai összehasonlításban is rendkívül magas a magántulajdonban lévő lakások aránya, és elenyésző az önkormányzati bérlakások száma. Bár a növekvő lakhatási költségek és a devizahitelek bedőlése miatt egyre nagyobb lenne az igény rájuk, a rendszerváltás óta eltelt időszak éppen a bérlakásrendszer leépítéséről szólt. A válság egyik hozadéka lehet, hogy a figyelem ismét a szociális bérlakásokra terelődik.

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogy európai viszonylatban rendkívül magas Magyarországon a saját tulajdonú lakások aránya. Míg Németországban csak a lakosság 53 százaléka él saját ingatlanában, hazánkban ez a szám 90 százalék. Az önkormányzati bérlakások aránya mindössze 3 százalék annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nőttek  a lakhatás költségei, és mára a társadalmi egyenlőtlenségek egyik fő tényezőjévé vált. Az elmúlt húsz év lakástámogatási rendszere is elsősorban a tulajdonszerzést támogatta, a szociális célok viszont csak korlátozottan érvényesíthetők a magántulajdon ilyen magas aránya mellett. Folytatás