Nőtt a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok száma

Kismértékben nőtt a 90 napon túli tartozással rendelkezők száma az idei év harmadik negyedévében, ami egyben azt is jelenti, hogy lakásuk kijelölhető kényszerértékesítésre. A 2011-ben bevezetett kvótarendszernek köszönhetően azonban egyelőre csak az ingatlanok töredéke jut erre a sorsra. Az eladott lakások egyre gyakrabban kerülnek a Nemzeti Eszközkezelőhöz.

Mintegy két százalékkal nőtt a 90 napon túli tartozásokkal rendelkezők száma egy negyedév alatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete által kiadott legfrissebb statisztika szerint az idei harmadik negyedévben 117 335 hiteles rendelkezik ilyen mértékű tartozással, ami egyben azt is jelenti, hogy lakásuk kijelölhető kényszerértékesítésre. Folytatás

Júliusig 3700 lakást árverezhetnek el

A Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette a második negyedévre vonatkozó kényszerértékesítések statisztikáját. A legfrissebb adatok alapján tovább nőtt a 90 napon túli tartozással rendelkezők száma, és ezzel párhuzamosan a kényszerértékesítésre kijelölt lakások mennyisége is. A kvótát továbbra sem használják ki teljesen a végrehajtások során, a lehetséges ingatlanoknak csak 72 százaléka kerül kijelölésre.

Az idei év második negyedévében mintegy 115 ezer háztartás rendelkezik kilencven napnál túlnyúló tartozással, így ezek az ingatlanok kijelölhetővé válnak kényszerértékesítésre.  Ez a szám a különböző mentőcsomagok ellenére szinte folyamatosan emelkedett, a tavalyi év elején például még kevesebb, mint 100 ezer lakás tartozott ebbe a körbe. Ez 15 százalékos növekedést jelent. Folytatás

Kinek jó a magáncsőd?

A lakosság nagy része segítene a bajbajutott devizahiteleseken, de csak akkor, ha az intézkedések nem veszélyeztetik a pénzügyi rendszer stabilitását, mutatta ki egy a Lakásfókusz által a közelmúltban végzett felmérés. A lehetséges megoldások egyike a magáncsőd, amely az elmúlt hetekben ismét előtérbe került, és amellett, hogy több civil szervezet és a kisebbik kormánypárt is bevezetné, a lakosság nagy része is támogatja. Az intézkedés azonban csak azoknak jelenthet segítséget, akik még rendelkeznek valamilyen tartalékkal, sok rászoruló azonban nem tudna élni ezzel a lehetőséggel.

A csőd és a csődeljárás fogalmával legtöbbször a vállalkozások kapcsán találkozhatunk. A csődvédelem során a cég átmenetileg elkerüli a felszámolást, és a rendelkezésre álló türelmi idő alatt egy a bíróság által kinevezett vagyonfelügyelő segítségével meg kell egyezni a hitelezőkkel a tartozások rendezéséről, és a vállalkozás kiadásainak racionalizálásáról. A magáncsőd lényegében egy hasonló eljárást jelent magánszemélyekre alkalmazva. Folytatás