Semmis az árfolyamrés: Valóban jön a fordulat?

A Kúria ítéletet hozott a Kásler Árpád vs. OTP ügyben, és kimondta, semmis az árfolyamrés, azaz a devizavételi és a devizaeladási árfolyam alkalmazását előíró szerződés feltétel, a bankok csak a Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazhatják átváltáskor. A döntés sokakat érint, és komoly hatással lehet egy új devizahiteles mentőcsomagra, ugyanakkor kérdés, hogy mekkora segítséget jelent a bajban lévő devizahiteleseknek.

Ma hozta meg az ítéletet a Kúria a Kásler Árpád által indított, és már az Európai Bíróságot is megjárt perben, melyben arról kellett dönteni, hogy a bank tisztességesen járt-e el akkor, amikor árfolyamrést alkalmazott, azaz a törlesztőrészleteket eladási árfolyamon, a folyósítást viszont vételi árfolyamon számolta ki. Folytatás

Devizahiteles per: ez lett volna a megváltás?

Sok devizahiteles érezheti úgy, hogy a Kúria tegnapi ítélethozatalával a maradék reménye is szertefoszlott arra vonatkozóan, hogy adósságát belátható időn belül rendezze. Ebben igazuk is van, meg nem is. Annak esélye valószínűleg tényleg elszállt, hogy a szerződés semmissé nyilvánításával ki lehessen szállni az ügyből, de nagy valószínűséggel az nem is hozott volna számukra komoly áttörést. Viszont még talán sohasem kerültünk olyan közel ahhoz, hogy az egész devizahiteles kérdés érzelmi síkra terelődjön, mint most. Ennek azonban komoly veszélyei lehetnek.

Tegnap a Kúria ítéletet hozott abban az OTP ellen indított perben, amelynek középpontjában az árfolyamrés, azaz az adóst terhelő, deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbség volt. A felperes azzal az indokkal kívánta érvényteleníteni a szerződést, hogy az árfolyamrés olyan költség, amelyet fel kellett volna tüntetni a szerződésben. A bíróság döntése értelmében a szerződés nem semmis, bár a bank maximum 1 százalékos árfolyamrést alkalmazhatott volna, így a jogtalanul beszedett összeget vissza kell téríteni a felperes részére. Folytatás