Gyengélkedő forint: jól jön az árfolyamgát?

Az elmúlt napok eseményei újabb mélységekbe lökték a forintot. Egy euróért jelenleg már 314, a svájci frankért 257 forintot kell fizetni. Ez természetesen tovább emeli a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészleteket. Ilyenkor jöhet jól az árfolyamgát.

Az elmúlt napok árfolyamgyengülése, valamint az oly nagyon várt, átfogó devizahiteles mentőcsomag elmaradása ismét az árfolyamgátra irányíthatja a figyelmet. A 2012 áprilisában bevezetett konstrukciónak ugyanis éppen az a lényege, hogy egy öt éves, átmeneti időszakra mentesíti az adósokat az árfolyamváltozásból származó kockázatok alól. Bár a jelentkezés határidejét többször módosították, majd el is törölték, a vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, és máig is csak a jogosultaknak mintegy 40 százaléka vette igénybe az árfolyamgátat. Folytatás

Nagyüzemi ötletelés – Ez történt a héten 2013.08.31.

A héten átadta a Bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormánynak, ráadásul rögtön kettőt is, mivel az egyik a még fizetőképes adósokra, a másik a már bedőlt hitelekre vonatkozik. Ezzel párhuzamosan az MNB is készített egy tervezetet, így jelenleg legalább három javaslat van az illetékes minisztérium asztalán. Varga Mihály szerint további egyeztetések várhatók. Ez történt a héten:

Nőtt a kényszerértékesítésre kijelölhető lakások száma

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ismét közreadta kényszerértékesítésre vonatkozó negyedéves adatait. A legfrissebb információk szerint jelenleg valamivel több, mint 117 ezer adós rendelkezik 90 napot meghaladó tartozással, ami kismértékű növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A ténylegesen meghirdetett ingatlanok száma a 2011-ben bevezetett kvótarendszernek köszönhetően ennél jóval kevesebb, ráadásul a pénzintézetek a rendelkezésre álló keretet sem használják ki. A július és szeptember között kijelölésre kerülő 3898 lakásnak várhatóan csak a töredéke cserél ténylegesen gazdát, ugyanis sok esetben nem is érkezik vásárló az ingatlanra. Pozitív változás, hogy egyre több lakást vesz át a Nemzeti Eszközkezelő, így az eredeti tulajdonosoknak nem kell elhagyni otthonukat, mivel az államtól visszabérelhetik azt. A NET Zrt. célja, hogy jövő év végére 45 ezer lakást átvegyen, ez a szám azonban még meglehetősen távol van, július végéig összesen 7500 ingatlan került állami kézbe.

Elkészült a bankszövetség ajánlata

A héten átadta a Bankszövetség a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit. Terveik között két mentőcsomag is szerepel, melyek közül az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a már bedőlt hitelesekre vonatkoznának. Patai Mihály a Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy az intézkedéseik terheit elsősorban a bankok állnák, és ez több száz milliárdos extra kiadást jelent számukra. Mindkét csomag esetben forintosítás, kamattámogatás illetve egy új típusú árfolyamgát szerepelne, de ezek részletei még nem ismertek. Varga Mihály szerint a pénzintézetek ajánlata jó kiindulási alap, ugyanakkor még további egyeztetések várhatóak a végleges döntés meghozataláig. Sajtóértesülések szerint azonban továbbra is versenyben van a Nemzeti Bank által is bemutatott javaslat, amely a hitelek kedvezményes árfolyamon történő forintosításával, és a terhek állam és bankok közötti megosztásáról szól.

Terjedhet a lakáslízing?

Szakértők az euró alapú lakáslízing fokozatos térnyerésére számítanak. Az érintettek elsősorban a Nyugat-Európában munkát vállalók lehetnek, akik fizetésüket euróban kapják. A jelenlegi árfolyam, az alacsony ingatlanárak, és az egyre alacsonyabb hitelkamatok most jó feltételeket biztosítanak a lakásvásárláshoz. Elsősorban a nyugati határ mentén, valamint a fővárosban lehet az ilyen típusú konstrukciók elterjedésére számítani.

Új szegmens a piacon: minikollégium

Az ingatlanpiaci válság egyik hozadéka lehet az olyan új típusú szolgáltatások megjelenése, mint a minikollégium. A nagy méretű, nehezen kiadható lakásokban, családi házakban egy kis átalakítással diákszállások hozhatók létre, amelyek valamivel kevesebb pénzért, ugyanakkor talán nagyobb eséllyel – és hosszabb távra – kiadhatóvá válnak. Jelenleg mintegy fél tucat hasonló szállás található Budapesten, melyek az állami kollégiumoknál valamivel drágábban, az egyszerű albérleteknél viszont olcsóbban nyújtanak lakhatást az egyetemisták és főiskolások részére. Az üzleti modell még nagyon friss, így várhatóan csak néhány év múlva derül ki, hogy valóban működőképesek-e az ilyen típusú kis kollégiumok.

Előző cikkünk: Bankszövetség ajánlata: több száz milliárdos csomagot adnának

Megéri az árfolyamgát?

Sokan úgy gondolják, hogy az árfolyamgát nem igazi megoldás a devizahitelesek gondjaira, csak a problémák időbeli eltolását jelenti. Ennek ellenére van olyan, aki jól járna ezzel a konstrukcióval, csak egy kis számolást igényel, hogy megtudjuk, mennyit is nyerhetünk a belépéssel. A hitelfelvétel időpontja, az árfolyam, és a gyűjtőszámlahitel futamideje egyaránt befolyásolja a megtakarítás mértékét.

Korábbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a forint 2008 októbere óta tartó gyengülése jelentősen megnehezítette a devizahitelesek életét, a törlesztőrészletek akkor is jelentősen megemelkedtek volna, ha a bankok nem változtatnak a kamatokon, illetve ha nem vesszük figyelembe a különböző banki költségeket. A 2012 áprilisában bevezetett új árfolyamgát a forint ingadozásából eredő kockázatokat mérsékelné ötéves átmeneti időszakra. Bár a jelentkezés határidejét 2013. május 31-ig kitolták, a jogosultaknak mindössze harmada élt a lehetőséggel. Az alacsony érdeklődés oka lehet, hogy sokan nem ismerik a konstrukció részleteit, illetve nem látják az abban rejlő lehetőségeket. A leggyakoribb ellenérv, hogy lényegében csak a probléma elodázásáról van szó, mivel a rögzítést követően még magasabbak lesznek a törlesztőrészletek Ettől függetlenül van, aki jól járna ezzel a konstrukcióval, csak egy kis számolást igényel, hogy megtudjuk, valójában mennyi lesz a nyereség. Folytatás

Gyenge forintba olvadnak a milliók

árfolyam, devizahitel, lakáshitel, árfolyamgátAz euró és a frank árfolyama ismét rekord közeli magasságokban mozgott márciusban, és az elmúlt napokban is csak néhány forintos erősödés volt tapasztalható. Ez rossz hír a devizahiteleseknek, hiszen a gyenge forint a törlesztőrészletek további növekedését is magával hozhatja. Az árfolyamváltozás viszonylag ritkán kerül szóba a hitelválságot kiváltó tényezőként, holott ez az elsődleges oka annak, hogy ma is családok százezrei szembesülnek fizetési nehézségekkel. De mi áll a forintgyengülés hátterében? Vajon lehetne ellene tenni?

Hosszú hónapok óta folyamatos viták tárgyát képezik a különböző, devizahiteleseknek nyújtott mentőcsomagok és intézkedések. Mennyire hatékonyak, kinek tudtak eddig segíteni, mennyire veszélyezteti a bankrendszer stabilitását és ezzel hosszútávon a gazdaság versenyképességét. Míg a ezek kapcsán sokszor késhegyre menő viták folynak, addig viszonylag kevés szó esik magáról a főbűnösről: az árfolyamról.

Folytatás

Ki látta a svájci frankot?

devizahitel, svájci frank, árfolyam, deviza, lakashitelVolt deviza a lakáshitelek mögött? Az elmúlt hetekben megszaporodtak az ezt a kérdést boncolgató megszólalások, cikkek, bejegyzések. Nagyon sok téves információ kering a sajtóban, sőt még szakemberek nyilatkozataiban is, ami sokszor félrevezető lehet a pénzügyekben kevésbé járatosak számára, és valószínűleg nem segít a probléma gyors és hatékony megoldásában. Az, hogy tényleg deviza volt a hitelek mögött, nagyon egyszerűen igazolható, és kis utánajárással az is megtudható, hogy milyen forrásból származott.

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, nagyon fontos tisztázni: a devizahitel és a devizaalapú hitel korántsem ugyanaz. Előbbi esetében az igénylő eurót, svájci frankot vagy éppen japán jent kap kézhez, és a törlesztéskor is ezt kell visszafizetni. Ez elsősorban azoknak lehetett hasznos, akik jövedelmüket devizában kapták. Ha például egy soproni családapa Ausztriába ingázik naponta dolgozni, logikus döntés a jóval kedvezőbb kamatozású euróban eladósodni, mint forintban, a törlesztőit pedig közvetlenül a fizetéséből tudja visszafizetni, nincs átváltás, nincs árfolyamkockázat. Ez a konstrukció azonban nem terjedt el nagyon, mivel eleve kevés embert érintett volna.
Folytatás