Bérbe adja lakását? Ha nem vigyáz, milliós bírságot is kaphat!

Lassan lecseng a nyárvégi hullám az albérleti piacon, ennek ellenére nem késő átnézni, hogyan kell a lakáskiadás után adót fizetni. Természetesen sokan inkább nem jelentik be, hogy ingatlanukat bérbe adták, a lebukás azonban egyszerűbb, mint gondolnánk. Ez azt jelenti, hogy nem csak a szerződés nélküli albérlő, hanem maga a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben van.

Még ma is sokan szerződés nélkül adják bérbe lakásukat, pedig ezzel komoly kockázatot is vállalnak. Vitás kérdésben például az albérlő kezében ott az ütőkártya: bármikor feljelenthet az adóhatóságnál. Ugyanakkor nem csak az albérlő jelenthet veszélyt, gyakran sértődött szomszédok jelentenek – akár csak túlbuzgóságból, akár például a hangoskodó bérlők megbosszulásaként. Az adóhatóság is egyszerűen tudja ellenőrizni a szerződés meglétét, elég csak egy-egy hirdetésre jelentkezni, vagy szimplán az ingatlan-nyilvántartásban megnézni az elvileg állandó lakó nélküli lakásokat. A lebukás pedig nem olcsó mulatság, akár milliós bírságra is számíthatnak a lakástulajdonosok, ráadásul sokszor egy alapos vagyonosodási vizsgálatot is elrendelnek ellenük. Ha el akarja kerülni az ilyen eseteket, célszerű szerződést kötni a bérlővel, ha pedig ezt korábban elmulasztotta, akár önellenőrzést is tarthat, így az elmaradt adóforintokat utólag befizetheti úgy, hogy csak a késedelmi kamattal kell számolnia, büntetéssel nem. Folytatás

Hitelt a lakáskiadásért: a koreai módszer

Vásárolni vagy bérelni? Gyakori dilemma ez a lakást keresők számára, még ha idehaza lefutottnak is tűnik a meccs. Azonban nem mindenhol korlátozódik a kínálat erre a két opcióra. Dél-Koreában például több évszázadra tekint vissza az ingatlankiadás sajátos formája, az úgynevezett Jeonse, ami az albérlet és a hitelezés egyfajta kombinációjára épül.

Dél-Koreában úgy juthat valaki akár évekre albérlethez, hogy nem kell bérleti díjat fizetnie. Mielőtt azonban a rendszer magyarországi meghonosításáért kardoskodnánk, nem árt megnézni az érem másik oldalát is, az ingyenességnek ugyanis komoly ára van. A lakóknak az ingatlan árának 60-80  százalékát – akár több tízmillió forintnak megfelelő összeget – letétbe kell helyeznie a tulajdonosnál, amit a szerződés lejártakor teljes egészében vissza is kap. Folytatás

Nincs igény a lakhatási támogatásra?

Már-már közhely, hogy a magyarok nem elég mobilak, ha munkavállalásról van szó, és hiába van lehetőség elhelyezkedésre egy távoli településen, sokan nem tudnak, vagy nem akarnak elköltözni megszokott lakóhelyükről. Ehhez még az is hozzájárul, hogy legtöbbször saját lakásban élünk, amit nehezen adunk fel, ráadásul nem is biztos, hogy a vételárért hasonló ingatlant tudunk venni egy nagyvárosban. A kormány ezen nehézségek leküzdésére alakította ki a lakhatási támogatást.

A támogatás az otthonuktól nagy távolságra munkát vállalók számára nyújt segítséget az albérleti költségek finanszírozásában. A legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, a pályakezdő álláskeresők, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek kérhetik, ha a lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre találnak állást, vagy naponta több mint 5 órát kellene munkahelyük és otthonuk között ingázniuk. A támogatás összesen másfél évre szól, és fokozatosan csökkenő mértékű. Az első hat hónapban maximum havi 100, a másodikban fél évben havi 60, míg a harmadik hat hónapban havi 40 ezer forint összegben. Folytatás

Önkéntes magáncsőd, kötelező mentőcsomag – Ez történt a héten 2013.08.24.

Elkészült a magáncsődre vonatkozó törvénytervezet, amely szerint az eljárást az adósok maguk kezdeményezhetik majd az illetékes kormányhivatalnál. Ezzel szemben kötelező lenne a készülő devizahiteles mentőcsomag, és az abból az adós csak kifejezett kérésére maradhatna ki. Az albérleti piac most pörög igazán, aki még a megfelelő lakást keresi, jobb, ha siet. Ez történt a héten:

Önkéntes lesz a magáncsőd

Elkészült az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné a családi csődvédelem bevezetését. A Blikk információi szerint a magáncsőd önkéntes alapon működne, vagyis az adós maga jelentkezhet az eljárásra, és az illetékes kormányhivatal feladata lesz eldönteni, hogy megfelel-e a feltételeknek.  Amennyiben igen, a közjegyző kijelöl egy csődbiztost, akinek az lesz a feladata, hogy felügyelje a család kiadásait, és megnézze, hol tudnak még esetleg további megtakarításokat eszközölni. A csődvédelemről szóló törvényt ősszel tárgyalja a Parlament, és várhatóan jövő év elejétől lépne életbe. Folytatás

Vegyünk, vagy béreljünk?

Gyakori kérdés, mi magunk is többször foglalkoztunk már ezzel, de érdemes újra elővenni, ha változnak a körülmények. Látni fogjuk, nincsen az örök kérdésre pontos, határozott válasz, hiszen minden a paraméterektől függ, de azt be tudjuk mutatni, hogy most inkább a vásárlás előnyei kezdenek kidomborodni. A trend mindenképpen megállapítható!

Valójában olyan sok a tényező, hogy szinte lehetetlen dönteni. Más a helyzet, ha már megvan a pénzünk, vagy ha még nincsen meg. Előbbinél a döntés úgy merül fel, hogy elköltsük lakásra meglevő pénzünket, vagy béreljünk és fektessük be a pénzt. Utóbbinál úgy, hogy vegyünk-e fel hitelt, vagy béreljünk lakást és próbáljunk kuporgatni? Folytatás

Elhúzódó adósmentés jöhet? – Ez történt a héten

A héten újabb fejezettel bővül a devizahiteles mentőcsomagok története. A kormány bejelentette, hogy a devizahitelek fokozatos kivezetését tervezi, amelyről tárgyalásokat kezdenek a bankokkal. További részletek nem ismertek, de valószínűleg lekerültek a napirendről a legradikálisabb megoldások, és inkább egy több évre elhúzódó program várható.

Devizahiteles csomag: elhúzódó válságkezelés jön?

Szerdán tárgyalt a múlt héten beharangozott újabb mentőcsomagról a kormány, túl sok információ azonban nem került nyilvánosságra. A találkozó után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a kormány célja a devizahitelek fokozatos kivezetése, amelynek megvalósításáról tárgyalásokat kezdeményeznek a bankokkal. A bejelentés megnyugtatólag hatott a piacokra, hiszen nagy valószínűség szerint lekerültek a napirendről azok a radikális megoldások, amelyek a múlt héten kerültek szóba. Folytatás

Hol, mit, mennyiért? Indul a verseny az albérletekért

Kevesebb, mint egy hét van hátra a felsőoktatási ponthatárok kihirdetéséig, így lassan el kell gondolkodni azon, hogy hová költözzön majd a gyerek, ha más városban fog tanulni. Mivel kollégiumi férőhely nem jut mindenkinek, a nyár közepe az albérleti szektor csúcsát is jelent. Jövő héten eldördül a startpisztoly, így utánajártunk, mennyiért és milyen lakást lehet szerezni Budapesten.

Becslések szerint a Budapesten tanuló, mintegy 100 ezer hallgatóból 40 ezerre tehető azok száma, akik nem a Fővárosból vagy az agglomerációból érkeznek, így valamilyen lakhatási lehetőség után kell nézniük. Mivel a kollégiumi férőhelyek száma korlátozott, sokan kénytelenek albérlet után nézni. A diákok választását leggyakrabban a lakás elhelyezkedése és a bérleti díj befolyásolja: az olcsóbb lakások népszerűek, elhelyezkedés szempontjából pedig a jó közlekedési kapcsolatok és az egyetemek, főiskolák közelsége a fő szempont. Folytatás

Elszabaduló ingatlanárak Németországban

Németország több városában kritikussá vált a lakáshelyzet, mivel a piac nem tudja követni a folyamatosan növekvő igényeket. Az üresen álló lakások arány mélyponton van, ami a bérleti díjak és az eladási árak rohamos növekedését eredményezte. Különösen az alacsonyabb jövedelmű családnak okozhat komoly gondot az emelkedő lakbér fizetése, de az is előfordulhat, hogy sokan nem találnak maguknak megfelelő lakást. Szakmai szervezetek azonnali beavatkozást sürgetnek.

Németországban egyre égetőbb a lakáshiány, ami elsősorban a nyugati, gazdaságilag prosperáló nagyvárosokban jelentkezik. Ezekbe a központokba folyamatosan emelkedik a Németország más térségeiből illetve külföldről érkező munkavállalók, egyetemisták száma, a növekvő igényekkel azonban sem a privát, sem a szociális lakásszektor nem tudott lépést tartani. Münchenben 2012-ben 23 ezren pályáztak szociális bérlakásra, de csak 1800 állt üresen. A probléma komolyságát jelzi, hogy a lakáspolitika a most kezdődő választási kampány egyik központi témája lehet. Folytatás

Bérlakás vagy saját tulajdon – mi éri meg jobban?

albérlet, lakástámogatás, lakáshitel, Mivel Magyarországon európai viszonylatban rendkívül alacsony a bérlakások száma, az önkormányzati bérlakásokból pedig egyre kevesebb van, és rendkívül nehéz bejutni, annak, akinek nem áll rendelkezésre a kezdőtőke, két lehetőséggel élhet: Vagy a privát piacról bérel lakást, vagy belevág a vásárlásba egy hitellel. Kiszámoltuk, hogy melyikkel jár jobban.

A vizsgálathoz megnéztük az aktuális ingatlanhirdetésekben, mennyibe kerül egy kisebb (45m2), és egy közepes méretű (69m2) lakás vételára, és mennyibe kerül egy ezekhez hasonló adottságú lakás bérlése. Annak érdekében, hogy az árakat a méret és a minőség mellett az elhelyezkedés se befolyásolja, mind a négy esetben a Főváros XI. kerületében található ingatlanokat vizsgáltunk meg.

Folytatás

Terjed a lakásbérlés – kényszerből

Hamburg, Budapest, bérlakás, lakáshitel, lakáspiacBudapest és Hamburg lakosainak száma csaknem azonos, mindkét nagyváros mintegy 1,7 milliós lélekszámú. A lakáshelyzet viszont gyökeresen eltér egymástól. Míg Hamburgban 70 százaléknál is többen élnek bérlakásban, addig Budapesten – az országos adatokból becsülve – a városlakók 10 százaléka. A bejelentés nélkül bérbe adott lakások száma miatt azonban ez a szám minden bizonnyal magasabb és az utóbbi években tovább is nőhetett. Az ok a lakásvételhez szükséges hitel hiánya.

Nem ritka eset mostanában, hogy a kisebb lakásból nagyobba való költözést nem eladással és hitellel kiegészített vétellel oldják meg a kényelmesebb otthonba vágyók, hanem inkább kiadják a régi ingatlant és az onnan beszedett bérleti díjat néhány tízezer forinttal kiegészítve bérlik az újat.

Folytatás