Agglomerációba költözne? Most érdemes lépni!

A válság érzékenyen érintette a Budapesti Agglomeráció lakáspiacát, ami az árakon is megérezteti hatását, így most olcsón juthat családi házhoz az, aki itt keres magának új otthont. Nem mindegy azonban, hogy hol keresünk: jelentős különbségek vannak az egyes települések között árak tekintetében.

Bár a Budapesti Agglomerációt sem kerülte el az ingatlanpiac válsága, a visszaesés nem azonos mértékben érintette az egyes településeket, és jelentős különbségek figyelhetők meg az árak alapján. A Duna House legfrissebb elemzése szerint a nyugati és az észeknyugati szektor településein kellett legtöbbet fizetni egy lakásért, az átlagárak itt elérték a 25 millió forintot is, egy négyzetméterért pedig 230-250 ezer forintot kellett kifizetni. A legolcsóbb a délkeleti szektor (Vecsés, Gyál, Üllő), ahol már 154 ezer forintos négyzetméteráron is lakáshoz juthatunk, egy ingatlan pedig átlagosan 13,9 millióba kerül. Folytatás

Válság hatása: vissza a városba?

Egyre inkább veszít a népszerűségéből az agglomeráció, az elmúlt húsz évben lezajló gyors szuburbanizációnak elfogyott a lendülete, sőt, 2007-től kezdődően elindult a visszaáramlás a városba. Bár ebben több tényező is szerepet játszik, az ingatlanpiaci válság és a hitelek bedőlése felerősítette a már meglévő tendenciát: sokan nem tudják fizetni a vidéki lakásra felvett hitelüket, és egyre kevesebben engedhetik meg a családi ház luxusát.

Már a rendszerváltást megelőző néhány évben megkezdődött a fővárosiak kiköltözése a környező kisebb településekre, de igazán nagy lendületet a kilencvenes évek közepén vett a szuburbanizáció. A vidéki hangulat, a friss levegő, és az elérhető áron megszerezhető családi ház vonzó alternatívát jelentett a koszos, zsúfolt nagyvárossal, és a felújításra szoruló panelekkel, bérházakkal szemben. Míg a kilencvenes években elsősorban a privatizált önkormányzati lakások továbbadása, addig az ezredfordulót követően az egyre olcsóbbá váló lakáshitelek – mind nagyobb hányadban devizahitelek – jelentették a forrást a családi házak megvásárlásához. Folytatás

Menni vagy maradni?

Budapest, agglomeráció, fenntartási költség, keresletMegtört az agglomerációba kiköltözők lendülete, 2007 óta már többen jönnek vissza Budapestre. A motivációk között a változatlan infrastruktúra, a hosszú és drága menetidő, valamint az ingatlanok drágább fenntartása kiemelt helyen szerepel. A váltásnak azonban ára van. A válság és a visszaeső kereslet miatt a korábbiaknál jóval kevesebbet kapnak a tulajdonosok, így a majdani lakhely kiválasztásában is kompromisszumokra kényszerülnek.

Mostanra nem csak egy rövid fellángolásnak, hanem visszavonhatatlan ténynek bizonyul az, hogy Budapest ismét vonzóbb a fővárost körülvevő agglomerációval szemben. A rendszerváltást követően 16 éven át alapvetésnek számított, hogy többen költöznek ki a sok esetben falusias környezettel csábító kisebb településekre, míg ezzel szemben a Budapestet lakóhelyükéül választók száma mindig kevesebb volt. Ez a tendencia egészen 2007-ig tartott, amikor is első ízben fordult elő, hogy többen költöztek Budapestre, mint amennyien kiköltöztek a környező településekre. Abban az évben pontosan 70 332 fő költözött Budapestre, míg az agglomerációt választók száma „csupán” 67 501 fő volt. Onnantól kezdve mindig több volt a Budapestre vándorlók száma: 2008-ban 6 632, 2009-ben 10 681, 2010-ben már 14 842, míg 2011-ben 7 349 volt a különbség a beköltözők javára.

Folytatás