Még 8000 ingatlant vehet át az eszközkezelő

Folyamatosan nő a Nemzeti Eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok száma, már több mint 16 ezer lakás került be programba. Az idei év végéig még mintegy 8000 ingatlan átvételére lehet számítani, ami összesen 100-120 ezer embernek jelenthet segítséget.

Tovább nőtt azoknak az ingatlanoknak a száma, melyek valamilyen adósság – pl. devizahitel, közműtartozás – miatt a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonába kerülnek. A szervezet szóvivője szerint eddig 16 650 lakást vettek át, és a cél, hogy ezt a számot év végéig 15 ezerre emeljék. Folytatás

Végleg becsődölt az ócsai projekt?

A ma megjelent hírek szerint már a kormány is lemondott az Ócsai lakóparkról, és nem tervezi újabb pályázat kiírását. A még üres lakások az Eszközkezelő tartalékalapjába kerülnek, és például a katasztrófa sújtotta területeken élők átmeneti szállása lehet belőlük.

Úgy tűnik, már a kormány sem bízik az Ócsai lakópark sikerében. Bár még tavaly év közepén is a folytatásról nyilatkoztak, decemberben lejárt a jelentkezés utolsó határideje, és újabb pályázatot már nem is írnak ki a lakásokra. Az üres épületek a Nemzeti Eszközkezelő tartalék ingatlanjaivá váltak, de az még nem világos, hogy konkrétan hogyan fogják őket a jövőben hasznosítani. A tartalékingatlanokat a NET Zrt.-nek minden hónap 15-ig meg kell hirdetnie bérbeadásra szociálisan rászorulók részére, vagy tartalékolhatja esetleges katasztrófák idejére. Folytatás

Jön a fordulat? – Ez történt a héten 2013.06.08.

A lakáspiacon ugyan enyhe, de biztató jelek vannak., A forgalom kis mértékben emelkedett tavaly, de a lakásárak tovább csökkentek. Folytatódnak az eddigi mentőcsomagok, közben pedig módosuló kisajátítási törvény borzolja a kedélyeket. Ez történt a héten:

Enyhe növekedés a lakáspiacon – Budapest az élen

A héten jelent meg az Lakóingatlan Értéktérkép, amely a tavalyi év lakáseladási adatait dolgozza fel. Az elemzés szerint stagnálás – enyhe növekedés volt jellemző a lakásforgalomban. Elsősorban Budapesten volt számottevő bővülés, ahol 7,4 százalékkal nőtt az eladott lakások száma. Az árak azonban tovább csökkentek, aminek köszönhetően már 10 évvel ezelőtti árszinten lehet ingatlanhoz jutni. A legdrágább, 160 ezernél magasabb négyzetméterárral a Fővárosban, az agglomerációban, a Balatonnál és néhány nagyváros térségében találkozhatunk, de Kelet-Magyarország nagy részén a 100 ezer forintot sem érik el az egy négyzetméterre jutó árak. Folytatás

Obamának sincs jobb ötlete az árfolyamgátnál?

Míg a hazai árfolyamgáttal és annak újbóli meghosszabbításával kapcsolatban itthon inkább a kritikus hangok jellemzőek – mondván az a stratégia hiányára utal – addig az USA-ban az újabb és újabb határidő-kitolásokat egy kényelmes kompromisszumként értékelik. Persze ez a két koncepció közötti különbségből is adódik.

A múlt héten megszavazták a magyar árfolyamgát rendszer határidejének kitolását, így 2017-ig marad idő, hogy kihasználjuk a rögzített árfolyammal való törlesztés, és a halasztott kamatkockázat kombinációjából álló konstrukciót.

Azonban az óceán túlpartján is hasonló témában történt bejelentés: az amerikaiak HAMP (Home Affordable Modification Program) névre hallgató adósmentő programjának is kitolták a határidejét. Folytatás

Felépítik-e Ócsát London mellé?

A válság természetesen nem csak Magyarországon viselte meg az ingatlanszektort, és az azt fűteni hivatott jelzálogpiacot, ám a 2008-as egyöntetű hatás után más-más forgatókönyvek szerint alakulnak a piacok egyes országokban.

Az általános válságrecept a következő: a hitelből finanszírozott ingatlanberuházások a hitelpiac kiszáradásával elmaradoznak. A bedőlő hitelek, illetve devizás hitelek esetén az árfolyamváltozás plusz terhet tesz a finanszírozók vállára, ami nyomást gyakorol az ingatlanárakra: a kereslet visszaesik az elmaradó friss hitelfelvételek miatt, a kényszerértékesítések új kínálatként jelentkeznek, és az általános hangulat miatt is egyre csökken a forgalom és az árszínvonal is. Folytatás

Adósmentés: az összefogás mellett a lakosság

Lakásfókusz Elemzési Központ, adósmentés, devizahitelesek, felmérésA lakosság közel háromnegyede olyan kormányzati adósmentő intézkedéseket támogatna, amelyek az érintettek összefogására építve egyszerre szolgálják a bajba jutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ 500 fő körében frissen végzett reprezentatív felméréséből. Az adósmentés kapcsán az egyik legfontosabb szempont a lakosság számára, hogy a programok minél szélesebb körhöz eljussanak. Az eddigi intézkedések kiterjesztése és vonzóbbá tétele lehet a megoldás.

Tízből kilenc magyar támogatja a bajba jutott devizahitelesek valamilyen formában történő megsegítését, ám a nagy többség olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek egyszerre szolgálják a bajba jutott családok megsegítésének, illetve a pénzügyi stabilitás és a gazdaság megerősítésének célját – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ 500 fő körében frissen végzett reprezentatív felméréséből.

Folytatás