NET = nyet

NET, eszközkezelő, lakás, lakáshitel, ingatlanMár öt hónapja működik a bedőlt hitelesek megmentésére felállított Nemzeti Eszközkezelő (NET), ám eddig még egy adósnak sem segített a szervezet. Hiába bővítették ki most az igénybe vevők körét, illetve az állam által megvásárolható lakások mennyiségét, a problémás hitelek által terhelt ingatlanok kevesebb, mint tizedének nyújthat megoldást a rendszer.

A bajba került devizahiteleseket hivatott segíteni az állam által öt hónapja életre hívott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET), ám a többség számára inkább a megmenekülés hamis illúzióját kelti, és ezzel azt is gátolja, hogy az érintettek esetleg más módon próbálják meg rendezni helyzetüket. A NET elméletben kimondottan azoknak a devizahiteleseknek lenne az utolsó menedéke, akik már legalább három hónapja nem tudják fizetni a részleteket. A konstrukció biztosítaná a számukra az úgynevezett elsétálás jogát, vagyis azt, hogy a lakás elvesztése után tiszta lappal kezdjenek, és ne maradjon a nyakukon a felhalmozódott hitel. A rendszer lényege, hogy az állami cég megveszi a banktól a bedőlt hitellel terhelt lakást, amelyet eztán bérbe ad a lakóknak, hogy ne kerüljön az utcára. A bank pedig az államtól kapott összeg fejében lemond minden további követeléséről. Eredetileg csak azok a hitelesek vehették volna igénybe a NET-et, akiknek már árverésre írták ki az ingatlanjukat.A múlt héten azonban nagy csinnadrattával bejelentette a kormány, hogy tovább bővítette a NET igénybevehetőségét, illetve az eszközkezelő által megvásárolható lakások számát. A múlt heti törvénymódosítás értelmében már nem csak a végrehajtás alatt álló lakások tulajdonosai ajánlhatják fel ingatlanjukat az eszközkezelőnek, hanem a szociálisan rászorulók is igénybe vehetik ezt a lehetőséget. Emellett kivették az ingatlan megvásárlásának feltételei közül azt is, hogy a hiteladós, vagy a vele együtt élő házastársa vagy élettársa legalább két gyermeket kell, hogy neveljen. Nátrán Roland helyettes államtitkár azt is bejelentette, hogy az idén az eredetileg tervezett ezer helyett 8000 ingatlan átvételét tervezi a NET, 2014-ig pedig 25 ezer lakóingatlant vásárolhatnak meg.

Üröm a NET kibővítésével kapcsolatos örömben, hogy az öt hónapja létrehozott szervezet eddig még egyetlen adós ingatlanját sem tudta megvenni, noha a hivatalos tájékoztatás szerint az első adásvételi szerződéseket megkötötték. De ennél is nagyobb probléma, hogy a kormányzati kommunikáció azt sugallja, hogy az eszközkezelő valóban megoldhatja a legnehezebb helyzetben lévő devizahitelesek helyzetét, noha ez valójában hamis illúzió keltése.

A Magyar Nemzeti Bank, illetve a PSZÁF hivatalos statisztikáiból kiderül, hogy az idei második negyedévben közel 110 ezer ingatlan esetében állt fent több mint 90 napos késedelem, azaz ennyi ingatlant terhelt nem fizető hitel. Az ilyen szempontból problémás lakásállományt a NET frissen bemutatott terveivel összevetve nem nehéz belátni, hogy az eszközkezelő a legrászorulóbb devizahitelesek csupán töredékének segíthet: az idénre tervezett 8 ezer megvásárolandó lakás az érintett lakások alig 7 százalékát teszi ki. És akkor azt a rizikófaktort még bele sem számoltuk, hogy valóban megvalósul-e a terv.

Amennyiben a 2014-ig tervezett 25 ezer NET-es ingatlant nézzük, talán rózsásabbnak tűnhet a helyzet, ez ugyanis már a kvázi fizetésképtelen hitelesek lakásainak az ötödét „mentené meg”. Ez esetben azonban már tényleg kell számolni azzal a bizonytalansági faktorral, hogy mennyire szoktak megvalósulni a kormányzatnak a több évre előre beharangozott intézkedései. De ennél még sokkal nagyobb rizikót jelent, hogy az elkövetkező pár évben szinte bizonyosan tovább nőt a rossz hitelesek száma (erről korábbi bejegyzésünkben is írtunk), így jóval több ingatlan lesz késedelmes hitellel terhelt a mostani 110 ezernél.

Összességében véve tehát csak egy nagyon szűk kört menthet meg a Nemzeti Eszközkezelő a legnagyobb bajban lévő devizahitelesek közül, annak ellenére, hogy a kormányzati kommunikáció azt sugallja, hogy tömegek számára nyújthat megoldást. A hamis biztonságérzettel pedig az a gond, hogy az érintettek a délibábban bízva esetleg meg sem próbálják más úton-módon rendezni a kétségtelenül nehéz helyzetüket, ebből pedig a végén nagy orra bukás lesz. Amennyiben az állam nem akar hamis illúzióba ringatott, ám a realitásokkal végül szembesülő, csalódott devizahiteles tömegeket, akkor vagy jelentősen tovább kell szélesíteni a Nemzeti Eszközkezelő igénybevehetőségét, illetve elősegíteni a gyors és hatékony működését, vagy a kommunikációján kell változtatni, és azon segíteni az érintetteket, hogy a bankokkal közösen, állami hátszéllel oldhassák meg a problémájukat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.