Mi kellene a lakáshitelezés beindításához?

Továbbra is alacsony szinten van a lakáshitelezés, amely nagymértékben hozzájárul az ingatlanpiac válságához. Bár vannak bíztató jelek, az áttörés még várat magára. Vajon mire számítanak a szakértők 2013-ban? A Portfolio.hu Hitelezési konferenciáján jártunk.

A Portfolio.hu idén is megszervezte Hitelezés konferenciáját, amelyen a bankszektor, a hitelközvetítők és a szabályozó hatóságok képviselői a hitelezés aktuális kérdéseit vitatták meg. Aktualitásban pedig nem volt hiány: ahogy azt múlt heti bejegyzésünkben is írtuk, a lakáshitelezés rendkívül alacsony szinten maradt 2012-ben. Míg 2008-as csúcsévben 950 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak a bankok, addig tavaly ez a szám mindössze 200 milliárd volt. Ez jelentősen kihat a lakáspiacra is. Mivel csak kevesen engedhetik meg maguknak az önerős vásárlást, az új építések gyakorlatilag leálltak, de a használt lakások piacán is viszonylag alacsony forgalom volt megfigyelhető.

A konferencia felszólalóira az óvatos optimizmus volt jellemző. Többnyire egyetértettek abban, hogy bár vannak biztató jelek, az áttörésre még várni kell. De mi befolyásolja a hitelezést? Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese négy tényezőt sorolt fel: forgalomképes ingatlanok, fizetőképes kereslet, versenyképes banki kínálat, és megfelelő állami szerepvállalás szükséges.

Forgalomképes ingatlanok
Bár új építésű ingatlanok nemigen jelennek meg a piacon, kínálatban nincs hiány, igaz, ez elsősorban a használt lakásokra korlátozódik. Az árak nyomottak, a lakások annyiért kelnek el, mint 10 évvel ezelőtt. A kínálat akár túl nagynak is tekinthető: mintegy 110 ezer ingatlant jelöltek kényszerértékesítésre, ami a kvótarendszer miatt ugyan nem kerül egyszerre a piacra, mégis komoly állományt jelent, tekintve, hogy 2012-ben mindössze 70 ezer körüli volt az eladott lakások száma.

Fizetőképes kereslet
Ebből a szempontból minimális javulás volt megfigyelhető, a reálbérek kismértékben nőttek. Javultak a foglalkoztatási adatok is, de elsősorban a közmunkaprogram miatt, ami lakáshitelezés szempontjából kevésbé releváns.

Versenyképes banki kínálat
A jegybanki alapkamat csökkenése, valamint az otthonteremtő kamattámogatott hitelek megjelenése pozitív változásnak tekinthető, mivel a forinthitelek jóval olcsóbbá váltak. A bankvezető elmondása szerint támogatott hitelek már 6-7%-on, támogatás nélküliek pedig 9-10%-on is felvehetők. Az elmúlt években a javuló ügyféltájékoztatás, az átláthatóbb árazás, a kötelező jövedelemvizsgálat, a devizahitelezés megszűnése mind az ügyfelek biztonsága érdekében tett lépések, ugyanakkor ez azzal jár, hogy sokan kiszorulnak a hitelezési piacról, nem lesznek jogosultak a kölcsönök felvételére.

Állami szerepvállalás
Az állami támogatások jelenleg a lakástakarék-pénztárakon, a kamattámogatott hiteleken és az új lakások építésére és vásárlására felhasználható szocpolon keresztül érhetők el. A piacra további kedvező hatással lehet a félszocpol várható bevezetése.

Tokodi Gábor szerint mind a négy tényező esetében pozitív változások voltak az elmúlt hónapokban, ezért optimistán tekint az idei évre. Szerinte az egyetlen olyan tényező, ami továbbra is gátolja a hitelezés beindulását és a lakáspiac élénkülését az a családok jövedelmének kiszámíthatatlansága. A háztartások többsége ma nem érzi magát elég biztonságban ahhoz, hogy belemenjenek egy 10-15 éves eladósodásba.

Becsei András, az OTP Bank Lakossági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója már pesszimistább volt a hitelek elterjedését illetően. Szerinte a sikerhez nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség. A jelenleg elérhető kamattámogatott hitel nem elég vonzó a lakosság számára, mivel sokan félnek a hatodik évtől megemelkedő kamatoktól. Szerinte a támogatási időszakot ki kellene tolni 10 évre, az első 5 évben fix támogatás lenne, a következőben pedig folyamatosan csökkenő kedvezmény, és csak a 11. évtől lépne életbe a piaci kamatozás. Becsei András is kiemelte a tervezett félszocpol fontosságát, amelyet használt lakásokra is fel lehetne használni, így várhatóan jelentősen növelné a keresletet.

Van még egy szempont, amelyről kevesebb szó esett a konferencián, ugyanakkor nagyon fontos lenne a hitelezés fellendítéséhez. Ez a bankok és az ügyfél közötti bizalom, amely elengedhetetlen, ha valaki 15-20 évre elkötelezi magát egy pénzintézet felé. A bankszektor válságban elkönyvelt legnagyobb vesztesége talán nem is a nemfizető hitelesek tömegében vagy a mentőcsomagokra kiadott milliárdokban keresendő, hanem az ügyfelek elpártolásában, és ezt a rendezvény helyszíne előtti tüntetés is jól mutatta. A bankoknak az előnyös hitelkonstrukciók mellett sokkal rugalmasabb, ügyfélközpontúbb szolgáltatást is kell kínálniuk. A felelősség azonban a lakossági oldalon is megvan, hiszen amíg a legtöbben a bankrendszer legalapvetőbb működési alapelveivel sincsenek tisztában, nehéz lesz a józan párbeszéd kialakítása.

Előző cikkünk: Nincs több eszköz a devizahitelesek megsegítésére?

További bejegyzések:
Valódi rezsicsökkentést!
Szocpol gyerek nélkül – Tudnivalók a megelőlegezett lakástámogatásról
Változik a szocpol, de mikortól?
NET: Kinek jár?
Bérlakás vagy saját tulajdon? Mi éri meg jobban?
Munka másik városban – Lakhatási támogatás a mobilitásért
Megéri az árfolyamgát?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.