Tovább zuhan a lakásépítés: Mindig van lejjebb?

Megjelent a KSH legfrissebb, harmadik negyedévre vonatkozó lakásépítési statisztikája. Az eredmények még a korábbi rossz adatokat is alulmúlják. De vajon meddig tarthat még a visszaesés? Mi kell a folyamat megállításához?

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a lakásépítésekre vonatkozó harmadik negyedéves adatait. Az eredmények lesújtóak: az év első 9 hónapjában mindössze 4077 lakás épült, ami a tavalyi évhez képest 37 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen annak fényében rossz eredmény, hogy tudjuk, már tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögettünk. Ráadásul a jövőben sem számíthatunk sok jóra: a kiadott építési engedélyek száma is 32 százalékos visszaesést mutat.

Hogy mi az oka a rendkívül alacsony számoknak? Az, hogy az elmúlt években a jegybanki alapkamat csökkenését leszámítva semmi olyan nem történt, ami az ellenkező irányba  mozdította volna el a folyamatot. A lakosság eladósodottsága nem mérséklődött számottevően, a munkahelyi bizonytalanság, illetve jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett pedig nagyon kevesen mernek belevágni még az egyre olcsóbbá váló lakáshitelbe is.

Sajnos attól még nagyon távol állunk, hogy fordulat következzen be a lakáspiac agóniájában. A hitelezési továbbra is alacsony szinten van, a szocpol összegek márciusban belengetett megemelése úgy tűnik, csak üres frázisok maradnak, és a jelek arra utalnak, hogy a devizahitelesek problémája sem lesz máról holnapra megoldva. Hathatós kormányzati beavatkozás nélkül nem lesz változás, kormányzati beavatkozás pedig nem egyelőre nem várható.

De miért is olyan nagy probléma az ingatlanpiac válsága? Bár az ingatlanokért eladóként keveset kapunk, vásárlóként azonban alacsonyabb árat is kell fizetnünk, így érdemben nem veszít az, aki lakását cserélné le. Gyakran elhangzik az is, hogy csökkenő, elöregedő népesség mellett nincs szükség új lakásokra, bőven elegendő lenne a meglévőket felújítani.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A lakásépítések leállása például komoly hatással van az építőiparra és a foglalkoztatásra. Ahogy a kétezres években az olcsó hitelek okozta fellendülés együtt járt a foglalkoztatás bővülésével, a jövedelmek emelkedésével, úgy ennek a fordítottja is igaz, a leállás csak tovább növelte a munkanélküliséget, erősítette a jövedelmek visszaesését. Azt sem lehet mondani, hogy ne lenne kereslet új, vagy legalábbis felújított lakásokra, hiszen már csak az ember élethelyzetéből adódóan – pl. gyerekszületés – is van egyfajta fluktuáció az ingatlanpiacon, a jelenlegi tranzakciószámban azonban még ez sem köszön vissza. A pangó ingatlanpiac ördögi kör a devizaadósok számára is. Hiába szabadulnának meg bedőlt otthonaiktól, még jóval áron alul sem tudják azt eladni, mivel egyszerűen nem érkezik érdeklődő.

Előző cikkünk: Elkészült a Fidesz javaslata: marad az árfolyamgát

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.