Régi-új divat: a penthouse

Bár a penthouse már a húszas években elterjedt az észak-amerikai nagyvárosokban, itthon csak az elmúlt néhány évben vált divatos kifejezéssé. A hazai ingatlanhirdetéseket böngészve kiderül, gyakran ez nem több marketingfogásnál, hiszen a kínált lakás nem felel meg a penthouse kritériumainak. Ez az épületek tetején elhelyezkedő, hatalmas terasszal rendelkező lakástípus mindig is a prémiumkategóriát képviselte, de egy kis szerencsével már viszonylag olcsón, középkategóriás árszinten is lehet ilyen ingatlant találni.

Az, hogy pontosan mit jelent a penthouse, nagy különbségeket mutat attól függően, hogy a világ mely pontján vagyunk, vagy éppen milyen szakmát képviselünk. Eredetileg építész körökben a fogalom az épületek tetején, a homlokzat síkjánál beljebb elhelyezkedő építményt jelentette, ahol például a liftek gépházát helyezték el. Ezeken az értékes területeken alakultak ki később a penthouse-ok, amelyek a legprecízebb meghatározás szerint olyan lakások, amelyek nagyméretűek, és legalább az alapterület felének megfelelő méretű terasz kapcsolódik hozzájuk, ami a lakást legalább három oldalról körbeveszi.

Az ilyen ingatlanok általában prémiumkategóriát képviselnek, és nem ritka – főleg nyugaton – hogy saját úszómedencével, tetőkerttel rendelkeznek, de az is előfordulhat, hogy külön lifttel közelíthetők meg. Természetesen a valóságban nem minden penthouse felel meg ezeknek a követelményeknek, de legfelső szint és a nagyméretű terasz továbbra is meghatározó. A másik végletet a hazai ingatlanos hirdetések jelentik, melyekben gyakran az egyszerű tetőtéri lakásokat is penthouse-nak titulálnak, azonban ez inkább az eladhatóságot segítő marketing része.

Kilátás egy New York-i penthouse teraszáról. Gyakran képviselnek luxuskategóriát

Maga az elnevezés idehaza ugyan csak pár éve terjedt el, a penthouse nem újkeletű jelenség. Bár Európában már korábban megjelentek hasonló lakások, önálló lakáskategóriaként a húszas évek New Yorkjában kezdett el terjedni a helyi elit körében. A sikerhez nagymértékben hozzájárult a lift megjelenése, hiszen korábban a nehezen megközelíthető felső emelet inkább a szegényebbek lakóhelyének számított.

Mik a penthouse előnyei? A legkézenfekvőbb maga a hatalmas terasz, ahol valódi város feletti oázist lehet kialakítani, és legalább a saját kert illúzióját megszerezheti a tulajdonos. Ugyanakkor a városközponti elhelyezkedés előnyei is megmaradnak, hiszen a közelben elérhető mindenféle szolgáltatás. Az ilyen lakások legtöbbször tágasak, modernek és jól felszereltek, ráadásul a legfelső szintről nyíló kilátás sem mellékes szempont. Mivel nincs, vagy csak kevés szomszéd van, a tulajdonos privátszféráját viszonylag kevesen tudják megzavarni.

A hátrányok sora ennél jóval rövidebb, és elsősorban anyagi természetű. Mivel a lakás a legfelső szinten helyezkedik el, és sok szabad falfelülettel rendelkezik, a rezsiszámlák fizetésekor mélyebben kell zsebébe nyúlni a tulajdonosnak, mintha egy hasonló méretű, de hagyományos kialakítású lakásban élne. Gyakran említett hátrány, hogy a lakás nehezen megközelíthető nagyobb tárgyak, például bútorok szállításakor, de valószínűleg ez a mai technikai megoldások mellett kevésbé jelent problémát.

A hazai ingatlanhirdetéseket nézzük, érdemes odafigyelni, hogy mit is értenek penthouse, vagy penthouse-jellegű lakáson. Nem ritka, hogy a találatok között tetőtéri elhelyezkedésű, 10 négyzetméteres terasszal rendelkező ingatlan is így jelenik meg, de még földszinti lakást is lehet találni ezzel a jelzővel.

A legolcsóbb, a penthouse fogalmának többé-kevésbé megfelelő lakások 20-25 millió forintba kerülnek, és áruk négyzetméterre vetítve 300-450 ezer forint körül alakul. Ezek azonban még legtöbbször nem luxus, legfeljebb felső-középkategóriát jelentenek. A legtöbb ilyen ingatlannal a főváros XI., XIII, és XIV. kerületében találunk, és zömében nagyobb méretű, újépítésű lakóparkokban helyezkednek el.

A másik végletet a valóban prémiumkategóriás lakások jelentik, amelyek négyzetméterárai már 800-900 ezer forint körül alakulnak, és elsősorban a belvárosban, illetve a budai hegyvidéken helyezkednek el. A legdrágább ilyen lakás a Vörösmarty téri „üvegpalotában” van, és 350 négyzetméterért összesen 450 millió forintot kellene kifizetni.

Előző cikkünk:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.