Lakáshitelezés takaréklángon

Az elmúlt 12 évben nagymértékben átalakult a hazai lakáshitelezés, a válság hatására jelentősen visszaesett a lakosságnak nyújtott kölcsönök összege, és a KSH 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy továbbra sincs érdemi változás ezen a téren. Az ingatlanszektor felpörgetéséhez azonban fontos lenne a kiszámítható és fenntartható lakáshitelezés beindítása. A  támogatott hitelek, a kamatok csökkenése, és a szocpol bővítése eredményezhet elmozdulást ezen a téren. 

A lakáshitelek a 2000-es évek elején kezdtek el terjedni, amikor az első Orbán-kormány otthonteremtő programja keretében kedvező kamatozású, támogatott lakáshiteleket vezetett be. Ennek köszönhetően 2003-ban már közel 200 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek összesen több mint 800 milliárd forintért, amely összegnek 90 százaléka támogatott hitel volt.

Mivel a kamattámogatás hosszú távon elviselhetetlen terhet jelentett volna a költségvetés számára, 2003 után a kormány több lépcsőben visszavágta a támogatás mértékét és szigorította az igénybevétel feltételeit. Ez óhatatlanul is a piaci finanszírozás felé tolta a lakásvásárlókat, akik a frissen megjelent, forinthiteleknél jóval kedvezőbb kamatozású devizaalapú hitelek felé fordultak. A csúcsévnek számító 2008-ban már lakáshitelek 90%-a devizában volt nyilvántartva, és csak ebben az egy évben a lakosság 150 ezer szerződést kötve 950 milliárd forintnyi hitelt vett fel. 2009-ben aztán jött az összeomlás, az árfolyamok elszabadulását követően gyakorlatilag leállt a devizaalapú hitelezés, megszüntették a szocpolt, és a kamattámogatás feltételei is jelentősen megszigorodtak.

A változásokból adódóan a folyósított hitelek összege a korábbi évek értékének töredékére esett vissza, és nagy részét állami támogatás nélküli forinthitelek adták. 2012-ben mindössze 69 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek, amelyből ráadásul 12 ezer korábbi lakáshitelek kiváltására szolgált. Az elmúlt 12 évben csak 2010-ben volt ennél alacsonyabb szám. Az igényelt összegekre is érvényes ez, tavaly mindössze 200 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki szemben a 2008-as, 950 milliárdos értékkel.

Forrás: KSH
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Mire költünk?

Az elmúlt 12 évben folyamatosan változott, hogy a lakáshitelek milyen célra lettek felhasználva.  Ennek ellenére elmondható, hogy szinte mindig a használt lakások vásárlása volt a legnépszerűbb, az építkezés és az új lakás vársárlás aránya csak akkor nőtt meg kis mértékben, amikor az erre adott szocpol összegei megemelkedtek (2003-2004).

Forrás: KSH
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Csökkenő hitelösszeg, rövidülő futamidő

Nem csak a hitelek népszerűsége, hanem a felvett összeg is sokat változott az elmúlt 12 évben. 2001-ben mindössze 2 millió forint volt egy átlagos hitel. Az olcsó devizahitelek elterjedésével ez az összeg 2008-ra 5,7 millió forintra, a használt lakások esetében 7,5, az újlakás-vásárlás esetében pedig 8,1 millióra emelkedett. A válság beköszöntével a kölcsönöket igénylők óvatosabbá váltak, 2012-ben már csak 3,4 millió forintnyi összeget vettek fel átlagosan. Hasonló tendencia figyelhető meg az felvett hitelek átlagos futamideje kapcsán is. Míg 2001-ben egy használt lakás vásárlására felvett kölcsön futamideje átlagosan mindössze 8,8 év volt, addig 2008-ban közel duplája, 15,6 évre növekedett, a tavalyi évre viszont 14,5 évre mérséklődött.

Forrás: KSH
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Miért kell hitel?

Bár a válság kitörése óta a lakáshitelek megítélése sokat romlott a lakosság körében, vitathatatlan, hogy szükség van rájuk. A legtöbb család nem rendelkezik elegendő erőforráshoz ahhoz, hogy lakásvásárlását önerőből valósítsa meg, így rákényszerülnek a hitelek felvételére. A számok azt is jól tükrözik, hogy szoros összefüggés van a kihelyezett hitelek mennyisége és a lakásépítések és lakáseladások száma között. Ebből adódóan egy hatékony és fenntartható lakáshitelezés mind a lakosság, mind a gazdaság érdekeit szolgálná, hiszen az építőipar felpörgése jó hatással lenne többek között a foglalkoztatásra is.  Természetesen ez nem jelenti azt, hogy vissza kell térni a 2008 előtti gyakorlathoz, amikor sokan erejükön felül adósodtak el, a bakok pedig túl sok, később behajthatatlanná váló kölcsönt folyósítottak.

Biztató jövő?

Bár a tavalyi évben is nagyon alacsony volt a kihelyezett lakáshitelek száma és összege, szakértők bizakodóan tekintenek a közeljövőre. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkentése már rövidtávon is a kamatok mérséklődését vonja maga után, a támogatott hitelek pedig még ennél is kedvezőbb feltételeket nyújtanak a vásárlást vagy éppen az építkezést tervezőknek. Ugyancsak pozitív hatása lenne a szocpol tervezett bővítésének, amely felhasználható a hitelekhez kapcsolódó önrészként.

Előző cikkünk: Változik a szocpol, de mikortól?

További bejegyzések:
NET: Kinek jár?
Irodai költségek: mindenre gondoltunk?
Bérlakás vagy saját tulajdon? Mi éri meg jobban?
Munka másik városban – Lakhatási támogatás a mobilitásért
Veszélyes vizeken: védelmi tippek otthonra
Megéri az árfolyamgát?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.