Valódi rezsicsökkentést!

Az elmúlt hónapokban a rezsicsökkenéstől volt hangos a sajtó, a háztartások növekvő kiadásait azonban sok esetben nem is a magas energiaárak, hanem az elavult épületek és korszerűtlen fűtési rendszerek okozzák. Energetikai szakemberek szerint egy felújítással nagyságrendekkel több pénz takarítható meg, mint a jelenlegi kormányzati intézkedésekkel, ráadásul ez az államnak is több hasznot hozna. Kérdés, hogy a családoknak honnan lenne forrása a szükséges felújításokra.

Sokan és sokféleképpen kritizálták a kormány már-már unalomig szajkózott rezsicsökkentési programját. Elhangzott, hogy igazságtalan, hiszen ugyanúgy vonatkozik a nagycsaládosokra, mint az úszómedencéiket fűtőkre, hogy a szolgáltató cégektől való elvonás a karbantartások elmaradását eredményezi, illetve hogy elbocsájtások lehetnek a szektorban. De nem szabad megfeledkezni az energiatudatosságról sem: sokan úgy gondolják, hogy a rezsicsökkentés eleve rossz üzenetet közvetít, mivel a fizetendő összegek egyszerű csökkentése nem sarkall takarékoskodásra, a tudatosabb energiafogyasztásra.

Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne szükség a lakossági terhek mérséklésére. Az Energiaklub felmérése szerint 2012-ben a hazai háztartások átlagosan jövedelmük 20 százalékát fordítják energiaszámlákra – az unióban ez az arány 10 százalék – minden tizedik család pedig kénytelen bevétele 34 százalékát erre a célra fordítani. A TÁRKI adatai alapján 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. A probléma nagyobb arányban érinti a vidéki családi házakban élőket, illetve azokat, akik egyedülállóak, elváltak, vagy nyugdíjasak.

Forrás: Energiaklub

A rezsicsökkentésnek azonban lenne komplexebb, ugyanakkor kifizetődőbb megoldása is, amelyet a környező országok régóta alkalmaznak. Ez nem más, mint a lakásfelújítás, szigetelés, fűtéskorszerűsítés. Bár a panel-program célkitűzései hasonlóak voltak, nagy szükség lenne a családi házas ingatlanállomány megújítására is.

Az egyik hazai bank által kialakított mintaprojekt keretében azt vizsgálták meg, hogy 25 kiválasztott családi házon elvégzett korszerűsítés hogyan befolyásolja a rezsiköltségeket. A kísérletből kiderült, akár már öt év alatt is megtérülhet a korszerűtlen családi házaknál az ablakok és ajtók cseréje, vagy a homlokzat hőszigetelése, egy egy-két millió forintos beruházással pedig akár harmadával-felével is csökkenthetők a rezsiköltségek. A legnagyobb megtakarításra az 1970 és 1990 között épült energiafaló családi házak esetében lehet számítani. Egy az Energiaklub által készített felmérés szerint a lakosság negyede tervez is energetikai célú felújítást a következő három évben. 40 százalékuk célja ezzel a rezsicsökkentés lenne, míg 35 százalékuk szükségből, a meglévő berendezések elöregedése, halaszthatatlanná vált cseréje miatt vállalkozna a felújításra.

Van azonban egy meglehetősen komoly érv a szigetelés ellen: viszonylag nagy összegű beruházást igényel a lakástulajdonostól, a homlokzat szigetelése például máris 1,5 milliós tétel, és ekkor még nem volt szó nyílászárócseréről, kazánkorszerűsítésről. Az, akinek gondot okoz a rezsiszámlák rendszeres fizetése, nagy valószínűséggel nem rendelkezik a felújításhoz szükséges megtakarítással sem. Ezért is lenne fontos, hogy legyenek olyan támogatások, amelyek segítenék a háztartásokat abban, hogy belevágjanak a fejlesztésekbe. Bár jelenleg is igényelhető otthonteremtő kamattámogatott hitel a meglévő lakások korszerűsítésére, a felújítások tömegessé válásához ennél előnyösebb konstrukcióra lenne szükség. Egy ilyen program sokkal nagyobb segítség lenne a családoknak, mint egy egyszeri, 10 százalékos rezsicsökkentés, hiszen amellett, hogy hosszú távon javítaná a lakások energiahatékonyságát és mérsékelné a fenntartási költségeket, az államnak is hasznot hozna. Kevesebb tüzelőanyagot használva például csökkenne az ország kitettsége az import földgázzal szemben, amiért ráadásul most gyenge forinttal kell fizetni. Emellett a felújítások elsősorban a helyi mesterembereknek adna munkát, és lökést adhatnának a jelenleg mélyponton lévő építőiparnak.

Előző cikkünk: Szocpol gyerek nélkül – Tudnivalók a megelőlegezett lakástámogatásról

További bejegyzések:
Lakáshitelezés takaréklángon
Változik a szocpol, de mikortól?
NET: Kinek jár?
Bérlakás vagy saját tulajdon? Mi éri meg jobban?
Munka másik városban – Lakhatási támogatás a mobilitásért
Megéri az árfolyamgát?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.