Most aztán jól jönne a szigetelés!

energiamegtakarítás, hőszigetelő, hőveszteség, építőanyagokEbben az igen hideg időben házunk is megérdemelné a felöltöztetést, de a régebbi, mára már elavultnak mondható szigetelést a fűtési számla vastagsága, és a saját komfortérzetünk miatt is megfontolandó vastagabbra cserélni. Ha az elhatározás megszületett, akkor érdemes pár szakkifejezéssel tisztában lenni, valamint szakember segítségét kérni a felújításhoz.

Éjszaka csikorgó hideg, de nappal sem jellemző a 0 foknál „melegebb” időjárás mostanában Magyarországon, így ha valaha is feltette magának azt a kérdés, hogy milyen jól védi otthonát az időjárási elemektől, akkor az elmúlt napokban biztosan megtette. Ennek megfelelően a tennivalók képzeletbeli listája jócskán átalakul a következő időszakban, de legkésőbb tavasszal annak érdekében, hogy a következő téli szezonban már ne legyen olyan fagyos a mosolyunk.

Az építészek nem győzik hangsúlyozni, hogy a családi házak két legnagyobb problémája a rossz szigetelés, valamint a nem megfelelően illeszkedő nyílászárók. A szigetelés problémája leginkább a tetőtérrel rendelkező házakra jellemző, bár a szakemberek szerint ez egyben könnyen orvosolható is. Egy biztos: a tíz évvel korábban bevett szokásnak tekinthető 50 milliméteres szigetelés helyett mára inkább a 250-300 milliméteres a gyakorlat, ennek használata már jelentős megtakarítást eredményez a fűtési költségekben, valamint érezhetően lecsökkenthető a hőveszteség, amely komfortérzetünkre lehet jótékony hatással.

Jó hírnek számít, hogy a tulajdonosok tisztában vannak azzal, hogy szigetelni szinte kötelező, azonban a felújításba kezdők kétharmada egyáltalán nem vesz igénybe építészt vagy tervezőt egy felmérés eredménye szerint. Az esetek azon egyharmadában, amikor a tulajdonos építész vagy tervező segítségét kéri, a szakember szerepe elsősorban a kiviteli tervek elkészítésére és az engedélyeztetésre irányul, de az azokban meghatározott energiahatékonysági paramétereknek megfelelő építőanyagok és termék kiválasztásában már csak 10-ből 8 megrendelő kéri a szakember segítségét.

A kutatás szerint a családiház tulajdonosok 54 százaléka energiamegtakarítás céljából újítja fel ingatlanát, de az építésszel terveztetők is elsősorban csak a kiviteli tervek elkészítését és az engedélyeztetésben való részvételt várják el a szakembertől, az anyagok beszerzésében való közreműködést már nem. Ennek eredménye pedig az, hogy az ingatlan megtervezett és kivitelezett energiahatékonysági teljesítménye jelentősen eltér egymástól, így a tulajdonos a fűtésszámlán keresztül akarata ellenére is tovább kénytelen költeni otthona melegére.

A családiház-felújítók 66 százaléka számára a szigetelőanyagok hőszigetelő képessége a legfontosabb szempont, ugyanakkor döntő hányaduk helytelenül vagy nem tudja, hogy mi a szigetelőanyagok legfontosabb tulajdonságainak jele, illetve, hogy annak alacsony vagy magas értéke-e a kedvező. Ennek ellenére az esetek átlagosan 75 százalékában a szigetelőanyagokat a megrendelő, vagyis az ingatlan tulajdonosa saját maga vásárolja meg.

Ha megszületett az elhatározás, és belevágunk az otthonunk szigetelésébe, akkor a következőkre mindenképpen oda kell figyelni:

Hővezetési tényező (lambda – λD érték – W/m•K): a szigetelőanyag alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, meghatározott idő alatt. Minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelő képesség.

Hővezetési ellenállás (R-érték): egy adott szerkezet hővel szembeni ellenállását, tehát a szigetelőréteg hatékonyságát mutatja. Minél nagyobb az ellenállás értéke, annál jobb a hőszigetelés.

Hőátbocsátási tényező (U-érték – W/m2•K): egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.