Kapunk hideget és meleget

lakáskorszerűsítés, fűtésszámla, hőszigetelő, hővisszaverőA lakáskorszerűsítés mostanában a többség számára egyet jelent a nyílászáró-cserével. A cél, az egyre jobban elfutó fűtésszámla féken tartása.  Erre ösztönöznek az ablakokon és ajtókon keresztül kiszökő hőről közölt sokkoló adatokat is. Jobban jár azonban az, aki a tél előtt sem felejti el, hogy nem csupán a benn lévő hőt kell védenie, különben olyan megoldást választhat, amely majd nyáron üt vissza. Ráadásul korábban nem tapasztalt penészedéssel, sőt télen szén-monoxid-veszéllyel is meg kell majd küzdenie.

A hőszigetelő ablakok terén csúcstechnológia született, az 1800-as évek második felében: a gerébtokos ablak.  A századforduló előtt a tökéletességig fejlesztették ezt a technikát – a csavarokkal összekapcsolt befelé nyíló ablakokat – és spalettával majd redőnnyel kombinálva, olyan hatékony nyílászáró született, amely a hő kinn és benntartásában egyaránt többet tudott, mint egy sor későbbi gyártmány. Akkoriban természetes volt, hogy több generációra terveztek, s olyan gondosan válogatott alapanyagot használtak, amely akár száz évig is kitartott. Sőt a századforduló előtti utcaképet védő építészek – mérések alapján – esküsznek arra, hogy a kettős üvegezésű, hagyományos ablakok még a mai energiatakarékossági elvárásokat is teljesíthetik, némi átalakítás, felújítás után.

Ahhoz, hogy a historizmus korából származó ablakok ne csak szépek és romantikusak legyenek, hanem megfelelően karbantartottak is, lenolajjal és lenolaj-alapú festékkel kell ápolni. A belső üvegtáblákat érdemes kicserélni, láthatatlan, vékony ezüstréteggel ellátott speciális üvegre. Ennek többféle változatát is gyártják és nemcsak hőszigetelő üvegszerkezetben használható, hanem hagyományosan egyrétegűként is. Megfelelő pótolólagos tömítésekkel, a meglévő spaletta vagy redőny megtartásával, illetve ez utóbbi utólagos hőszigetelésével, tömítésével sok esetben megfelelően lehet korszerűsíteni – csere nélkül is – ezeket az ablakokat. A redőny vagy spaletta használatával például akár 25-30 százalékkal is javítható az ablak hőszigetelő képessége, ráadásul nyárra is megfelelő árnyékoló eszköz lesz a kezünkben. A természetes fából készült ablak pedig besegít az optimális páratartalom kialakításába, így gátolja a penészedést.

Annak viszont, aki nem olyan szerencsés, hogy a századelő mesterembereinek keze munkáját és évtizedek során kicsiszolt technológiáját mondhassa magáénak, mindenképpen érdemes nyílászáró-cserére áldoznia. Sőt akkor is, ha ezt mondjuk már megtette 15-20 évvel korábban. A technika ugyanis az ablakok hőmegtartó-képességét tekintve nagyot lépett előre az elmúlt 20 évben. Olyannyira, hogy míg korábban elképzelhetetlen volt egy szinte teljesen beüvegezett tetőtér, ma már ezt a luxust is élvezni lehet úgy, hogy ne essen csorba az energiatakarékosságon.

Nem túlzás azt állítani, hogy a mai építőanyagok között csúcstechnológiát képviselő ablakok is találhatók, amelyek furmányos keretezésük, két-, háromszoros üvegezésüknek köszönhetően rendkívüli energiatakarékossági mutatókkal rendelkeznek. Ezek a mutatók azt mérik, hogy egységnyi idő alatt mennyi a hőveszteség a szerkezet egységnyi felületén. Mértékegysége a Watt/m2K. Míg a 90-es évek elején hőszigetelő üveggel gyártott nyílászáróknál ez az érték 2,6 volt, addig ma a legfejlettebb, hármas üvegezésű ablak 0,5-ös értékkel rendelkezik. Mindezt a speciális, leheletvékony hővisszaverő felülettel borított üvegtáblákkal és a táblák közé préselt speciális hőtartó gázokkal (argonnal, kriptonnal vagy újabban xenonnal) érik el. Ma már olyan rendkívüli értékeket érnek el hőveszteség-csökkentésben, amelyet néhány külső fal sem biztosít. Így előállhat, hogy a hőkiáramlásért már nem az ablak, hanem a fal lesz felelős.

A hőszigetelést tökélyre vinni szándékozóknak azonban figyelniük kell a lakás optimális páratartalmára és a levegőcsere biztosítására is. A hermetikusan zárás megkívánja a belső tér gépi szellőztetését, ennek hiányában a szükséges légcserét a keretbe beépített résszellőzőknek kell biztosítaniuk. Az utóbbi időben megszaporodó – néha halálos kimenetelű – szén-monoxid mérgezésnek is sokszor a meggondolatlan nyílászáró-csere az oka. Aki a fűtésen való spórolást elsődlegesnek tekinti, vagy éppen bedől egy nem a legjobb megoldást ajánló ablakügynöknek, jó tehát ha beszerez egy szénmonoxid-mérőt is, ha a lakásban nyílt égőterű kazánt használ.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.