Erkélyből oázist

Gyűjtögető nemzet vagyunk. Ha végigmegyünk egy emeletes házakkal beépített utcán láthatjuk, hogy hány-és hány család tárolja a lakás erkélyén a leselejtezett bútorokat, a már tinédzserkorba lépett gyerek babakocsiját és ehhez hasonló értékeket.  A balkon sokak számára a hiányzó raktárhelyiséget pótolja, ahova csak nagyritkán teszi be – illetve ki – a lábát. Pedig lehetne ez máshogy is: Viszonylag kis pénzből, és némi idő ráfordításával valódi oázisok alakíthatók ki még ezeken az apró területeken is.

Arra, hogy miért nem hasznosítjuk a balkont, általában három érv szokott felmerülni. Az egyik a már a bevezetőben is említett raktározási funkció. Sok lakáshoz nem tartozik tárolóhelyiség, így kézenfekvő megoldás az erkély. Érdemes azonban végiggondolni, hogy valóban szükségünk van-e az oda kikerülő holmikra, esetleg nem tudjuk-e azokat helytakarékosabban elrendezni.

Ugyancsak gyakori indok, hogy az erkély egy zajos, koszos belvárosi utcára néz. Kétségkívül nem a Rákóczi út forgalma a legüdítőbb látvány, de az ilyen környezetben talán még nagyobb kincs lehet egy kis zöld sziget. A növények amellett, hogy oldják a betondzsungel hangulatát, még a lakásba jutó szálló por mennyiségét is csökkenthetik.

A harmadik ok az időhiány szokott lenni, mondván, ha van is erkélyünk, egyszerűen nincs az embernek ideje arra, hogy kiüljön, és a növényekben gyönyörködjön. Ez azonban már inkább értékrendbeli kérdés. Sokkal megnyugtatóbb naponta 15-20 percet az erkélyen a szabadban ülni, mint a számítógép vagy a TV előtt.

De mi kell az erkély zöldítéséhez? Természetesen léteznek sokmillió forintból kialakított kertek is, valójában nem kell túl nagy befektetés a balkonok kicsinosításához. Egy-két virágcserép vagy láda, némi föld, és persze növények. Ezek mindegyike beszerezhető a nagy barkácsáruházakban, de piacokon, kisebb üzletekben akár még olcsóbban is megvásárolhatók.

Első lépésként fel kell mérnünk, hogy milyen adottságok állnak rendelkezésre: mekkora a hely, milyen tájolású, mennyire süt oda a nap, és mennyi időt tudunk majd a növények gondozására fordítani. Nem muszáj a klasszikus muskátli/petúnia párosnál leragadni, egyre többen ültetnek az erkélyükre fűszernövényeket, de ha elegendő a tér, akár zöldségeket, paprikát, paradicsomot is. Természetesen nem lesz innen biztosítható az egész család zöldségellátása, de ezek a növények is lehetnek esztétikusak, ráadásul a saját termés betakarítása igazi sikerélményt jelent.

Ha valakinek nagyon megtetszik a városi kertészkedés, már nem csak az erkélyen élhet szenvedélyének. Egyre több helyen alakítanak ki úgynevezett közösségi kertek, amelyeket elhagyott, vagy alulhasznosított területeken alakítanak ki civil szervezetek, vagy éppen helyi önkormányzatok. A kezdeményezés lényege, hogy a területen apró parcellákat művelhetnek meg a programba becsatlakozó hobbikertészek. A fő cél itt már nem is annyira a növénytermesztés, mint inkább a helyi közösségek erősítése.

Előző cikkünk: Így adózz az ingatlan után – Öröklés, ajándékozás

További bejegyzések:
Tovább stagnál az ingatlanpiac
Obamának sincs jobb ötlete az árfolyamgátnál?
Hogyan veheti el az állam az ingatlanunkat?
Így adózz az ingatlan után – Illeték lakásvásárlás után
Így hűtsük lakásunkat
Jöhet az átfogó lakásfelújítási program. Négy év múlva…

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.