650 milliárdot bukunk évente energián

fűtés, földgáz, Energiaklub, lakástulajdonosHa nem ismernénk a valóságot, pusztán a számokat nézve azt is mondhatnánk, hogy a magyar lakástulajdonos egy gazdag állatfajta. Ugyanis bődületes mennyiségű megtakarítható energián ülünk. A teljes hazai lakásállomány – családi és társasházak együtt – összesen 152 petajoule energia-megtakarítási potenciállal rendelkezik a fűtés és használati melegvíz előállítása terén – mutat rá az Energiaklub NegaJoule 2020 projektje. Csak a közérthetőség kedvéért: ez körülbelül 4,5 milliárd köbméter földgáz fűtőértéke, amelyért jelen áron több mint 650 milliárd kellene kifizetni.

Lakásaink, házaink fűtésére, valamint a melegvíz-előállításra évente az ország teljes energiafogyasztásának 34 százalékát fordítjuk. Ez 360 petajoule. Megfelelő modernizálás révén ennek lenne megtakarítható a több mint 40 százaléka.

A spórolás zöme a felmérés szerint a családi házak esetében lenne elérhető – itt lehetne megtakarítani a képzeletbeli 4,5 milliárd köbméternyi elpazarolt földgáz 85 százalékát, míg a nem panel társasházak esetében 12,5, a panel társasházak esetében pedig 2,5 százalék lehetne a megtakarított gázmennyiség megoszlása. Az arányok egyébként nem meglepőek: a magyar lakásállomány 66 százaléka családi házakban, 20 százaléka nem panelépítésű társasházakban található, és csupán 14 százaléka van panelépületekben.

A pazarló lakásállapotok megértéséhez még egy dolgot érdemes tudnunk. Lakóépületeink döntő hányada – 37 százaléka – 1960 és 1979 között épült. Ezt a generációt szorosan követi a maga 30 százalékával az 1980 és 1995 között felhúzott lakások csoportja. 1960 előtt az épületek 24 százaléka készült el, míg 1996 és 2005 között 7 százalékuk épült. Mindösszesen csak az épületek 3 százaléka származik a 2005 utáni időszakból.

Hasonlóan nagy a szórás a fűtési módok között is. Az 1970-es és 80-as évek erőltetett „gázosításának” eredményeképpen a lakások 51 százaléka használja ezt az energiaforrást fűtésre és használati melegvíz előállítására. Messze lemaradva a második helyen a tűzifa áll a maga 22 százalékával, de e kettőnek az értékét tovább növeli a vegyes fa-földgáz tüzelést használók 11 százaléka. Távhővel a lakások 12 százalékát fűtik, míg az áram és az egyéb megoldások 2-2 százalékkal részesednek a fűtésmixből.

A fenti adatokból pedig már látszik is, hogy miként fest a tipikus magyar lakóépület: vélhetően az 1960-as, 1970-es években épült, 70-100 négyzetméteres, sátortetővel ellátott kertes családi ház. Ezekből jelenleg mintegy 800 ezer darab áll szerte az országban. A kimutatások szerint ezeknek az épületeknek az éves energiaigénye négyzetméterenként mintegy 310-350 kilowattóra körül mozog, ami a fűtési és melegvíz-előállítási költségeket évente körülbelül 300-350 ezer forintra tornázza fel a használati szokásoktól függően. Ráadásul egy ilyen energetikailag korszerűtlen lakás széndioxid-kibocsátása is igen magas, évente elérheti a 3,5 tonnát.

Most hogy a szomorú tényekkel szembesültünk jöhet a kérdés: rendben, fejlesszünk, de miből? És a kérdés bizony fogós. Az elmúlt évek tapasztalatait nézve jelentős állami támogatásban nem érdemes reménykedni. Önerőből pedig egy ekkora beruházást megfinanszírozni kevesen képesek. Pedig éppen a szegényebb rétegekről mondható el, hogy leginkább sújtja őket az energetikailag pazarló épületek terhe.

Igény pedig lenne a modernizációra, ez tisztán látszik abból, hogy az olykor-olykor kiírásra kerülő pénzeket hetek, ha nem éppen napok alatt lekötik az érdeklődők. Viszont az is nyilvánvaló, hogy támogatás nélkül a többség nem képes belevágni a fejlesztésekbe. Egy építőanyagokat gyártó és forgalmazó cég megbízásából készült felmérés szerint a hazai lakosságnak csupán elenyésző része vágna bele támogatás nélkül lakóingatlanának energetikai felújításába. Ráadásul a tulajdonosok majdnem fele csak 100 ezer forintot vagy kevesebbet tudna ilyen fejlesztésre költeni önerőből, de 300 ezer forintig is csak a negyedük lenne képes felmenni.

Az adatok az Energiaklub NegaJoule 2020 kutatásának eredményein (további érdekes adatokat itt találnak) és a KSH adatain alapulnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.