Fizet-e a biztosító, ha én engedtem be a betörőt?

biztosító, szerződő, gépjármű, lakásbiztosítások, Lang GyörgyiAktuális hír, hogy a Pa-Dö-Dö sztárját, Lang Györgyit úgy rabolták ki, hogy otthon volt, aludt, és a betörőknek vélhetőleg különösebb erőfeszítést sem kellett tenniük a bejutásra. Vajon számíthat a biztosítótól pénzre? Utánajártunk.

Az internetes oldalakon számtalan történetet találhatunk azzal kapcsolatban hogy mire fizetett, és mire nem fizetett a biztosító. A legtöbb vitát mindig azok a történetek váltják ki, ahol a biztosító valamilyen szerződéses apróbetűre, vagy technikai kizáró okra hivatkozva csökkenti a kártérítést. Ezekben persze kívülállóként nehéz igazságot tenni, két teljesen ellentétes interpretációja is lehet ugyanannak a történetnek. Ami az egyik oldalról úgy hangzik, hogy „nyomorultan éltünk fedél nélkül, mert kiégett lakásunkért hetekig nem volt hajlandó fizetni az aljas biztosító”, az a másik oldalról festhet úgy is, hogy „minden tűzvédelmi szabálynak és józan észnek ellentmondóan kiépített cserépkályhát hagytak működés közben őrizetlenül a tulajdonosok, így kártérítést nem tudtunk fizetni, viszont a szokásos rendkívüli gyorssegélyünket 50 százalékkal meghaladó felajánlást is méltánytalannak találta a szerződő, így ennek kifizetése sem történt meg.” Ki hazudik, ki ködösít, ki él vissza helyzetével? Sosem tudjuk meg.

Alapszabály, hogy a tulajdonos a elvárható mértékben maga is gondját viselje a biztosított vagyontárgyának. A legtöbb vita általában abból adódik, hogy mi is igazából az elvárható gondosság mértéke. Ezeknek egy jelentős körét az évek során felhalmozott tapasztalatok alapján a biztosítók maguk is összeírnak, és közzétesznek, vagy a biztosítási kötvényen, vagy egy ahhoz kapott általános szerződési feltételekről szóló tájékoztatóban. Ezeket olvasva meglepő részleteket találhat az ember. Pár példa, tegye fel a kezét, aki tudta magától:

1. Utasbiztosítások esetén a gépjármű utasterében hagyott poggyászokért és értéktárgyakért nem köteles a biztosító fizetni. Kombi gépjárművek esetén a csomagtartó utastérnek számít, hiszen ablaka van (tehát belátni).

2. Ha önként bocsátjuk rendelkezésére másnak a gépjárművünk használatát külföldön, akkor a gépjármű, és az abban tartott értékek kikerülnek a biztosítás fedezete alól. (Magyarul, ha egy szállodánál a londiner parkol helyettünk, és a kocsival történik valami, vagy eltűnik, akkor azért a szálloda felel, ha van erre kiterjedően biztosítása)

3. Amennyiben a gépjárművünk, vagy annak vezetője nincs közlekedésre alkalmas állapotban, akkor az azzal okozott kárra nem terjed ki a kötelezőbiztosítás. (Például ha a biztosító be tudja bizonyítani, hogy nem égett az izzónk, és így mentünk bele másba, akkor magunknak kell felelni ezért)

Lakásbiztosítások esetében is él az elvárható gondosság, és természetesen ott is felmerül, hogy mi mennyire életszerű? Jogi szakértőnk* szerint az alap kiindulási pont a józanész, és a józan ítélőképesség mellett is eldönthető a gondosság mértéke, így a valódi vitás eset sokkal kevesebb, mint azt a folklór tartja. Hallani ugyan családokról, akiknek úgy vitték el az autóját a házuk kapuval védett kertjéből, hogy a kocsikulcsot előtte kicsenték a házból, míg mindenki otthon aludt, és erre azért nem fizet a biztosító, mert nem tettek meg eleget az érték védelméért, ám a történet sokadik interpretációjából már kimarad, hogy vajon volt-e külsérelmi nyom a lakás zárain, volt-e nyitva ablak, és hol volt a kulcs a lakásban? Ha mindezek a biztosított ellen szólnak, még akkor is mérlegelheti a biztosító, hogy fizet, hiszen jól fizető ügyfélről nem feltétlenül mond le, és saját rossz hírét sem akarja kelteni vitás esetben. Fontos tudni továbbá, hogy ha fizetnek is valamilyen ellopott értékre, az ellopott értéktárgyak előkerülése esetén a biztosító visszakérheti a korábbi kártérítési összeget.

Lang Györgyi esetében felmerült, hogy ismerőse lehet az elkövető, márpedig a biztosító elvárhatja, hogy illetéktelenek hozzáférését és bejutását magunk akadályozzuk meg egy bizonyos mértékig. Ha Györgyi tudja bizonyítani, hogy jóhiszeműen járt el, és ápolásához volt szükség arra, hogy másra ruházzon át kulcsokat, akkor nem merülhet fel vele szemben a gondatlanság. Ahogy az sem lehet elvárás, hogy az ember a laptopját és kocsikulcsát a kispárnája alatt tartsa, illetve minden háztűznézőbe érkező látogatót – vagy esetleg lakáseladáskor a vevőjelöltet – C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatnak vesse alá. Szakértőnk felhívja a figyelmét minden facebookozónak: az elvárható gondossággal sajnos ellentétes, ha profilunkban mindenkit tájékoztatunk arról, hogy 2 hétre külföldre utazunk, ezzel célponttá téve értékes ingatlanunkat. Külföldön már voltak perek abból, hogy a biztosító megtagadta a kártérítést ilyen okra hivatkozva.

Sok a vitás kérdés, hogy a bejelentést követően mikor fizet a biztosító. A szakértő szerint erre általában egyértelmű útmutatást adnak a biztosítók kötvényei, de nyomatékosíthatjuk követelésünket, ha ügyvédhez fordulunk, aki mérlegeli, hogy jogos-e sürgetni a biztosítót. Egy biztos: tévhit, hogy folyamatban lévő rendőrségi nyomozás automatikusan lelassítja a kifizetést, vagy jogerős ítéletig, esetleg lezárt jegyzőkönyvig húzhatná a biztosító a kifizetést.

*(A poszt megszületésében köszönjük dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd szóbeli segítségét. A blogposzt nem minősül jogi állásfoglalásnak, az esetleges pontatlan megfogalmazásokért ezúton elnézést kérünk.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.