Vihar előtti csend – Ez történt a héten 2013.08.17.

Tovább folytatódott az ingatlanárak csökkenése, és a támogatott lakáshitelek kamatainak mérséklődése. Némi pozitív elmozdulás megfigyelhető meg hitelezés terén, az átütő fordulatra azonban valószínűleg még várni kell. A devizahiteleseknek jó hír, hogy már készül az újabb mentőcsomag terve, és jövő évtől akár a magáncsőd is bevezetésre kerülhet. Ennek ellenére nem érdemes felfüggeszteni a törlesztést az állami segítségben bízva, hiszen az új csomagok részletei egyelőre nem ismertek. Ez történt a héten:

Ennyire még sosem volt olcsó lakáshitel

A kedvezményes lakáshitelek kamatai soha nem látott mélységbe estek az elmúlt hetekben. Az állampapír referenciahozamainak csökkenése miatt a törlesztés első öt évében már 6-7 százalék körüli fix kamaton lehet törleszteni, amit a futamidő fennmaradó éveiben piaci kamatozás követ. Ezzel párhuzamosan tovább estek az ingatlanárak is, az FHB lakásárindexe például már több mint négy éve mérsékelt, de folyamatos csökkenést mutat. A kedvező feltételek miatt ugyan érzékelhető a hitelek iránti érdeklődés növekedése, igazán komoly áttörésre rövidtávon még nem lehet számítani.

Hatalmas árkülönbség a lakótelepeken

Akár kétszeres különbségek is lehetnek országosan a panellakások négyzetméterárában a Duna House felmérése szerint. Bár Budapest összességében drágának mondható, nagy eltérések figyelhetők meg az egyes kerületek, sőt, lakótelepek között. A legdrágább lakások a III. kerületi Pók utcai lakótelepen, valamint a XI. kerületi Gazdagréten találhatók, ahol egy négyzetméterért 200 ezer forintnál is többet kell fizetni. A főváros legolcsóbb lakótelepe a XVIII. kerületi Havanna 120 ezres négyzetméterárral. Vidéken Sopron és Győr panellakásai emelkednek ki a mezőnyből az árak tekintetében, ezzel szemben Tatabányán, Miskolcon és Szolnokon már 100 ezer forintos négyzetméterár alatt is lehet lakótelepi lakást találni.

Jöhet a magáncsőd?

A családi csődvédelem részletiről tárgyalt a kabinet a szerdai kormányülésen. A KDNP már több éve próbálja elérni a magáncsőd bevezetését, amelyre most úgy tűnik, 2014 elejéről akár lehetőség is nyílik. A csődvédelem lényege, hogy a fizetésképtelenné vált adós mellé csődbiztost rendelnek, aki felügyeli egy, a napi megélhetést és a hitel részbeni visszafizetését egyszerre lehetővé tevő törlesztési terv végrehajtását. A tervezet várhatóan ősszel kerül az Országgyűlés elé.

Feléled az eszközkezelő?

Az elmúlt két hónapban látványosan nőtt az Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) felajánlott ingatlanok száma. Bár a program már 2011 év végén elindult, eddig mindössze 7500 lakás került be a rendszerbe, ráadásul ennek közel fele az elmúlt két hónapban. A növekedésben közrejátszhat, hogy januárban némileg lazítottak a belépés meglehetősen szigorú feltételein, de a bankok szerint az is, hogy a rendszer mostanra állt fel teljesen. A NET lényege, hogy a fizetésképtelenné vált adósok felajánlják az államnak ingatlanjaikat megvásárlásra, ezt követően pedig kedvezményes áron visszabérelhetik azt. Mivel a bankoknak a követelés jelentős részéről le kell mondaniuk, a belépéshez a pénzintézetek hozzájárulását is meg kell szerezni. A tervek szerint 2014 év végéig 25 ezer ingatlant vonnának be a programba.

Alternatív mentőcsomag: végleges árfolyamrögzítés

Egy alternatív devizahiteles mentőcsomag terve jelent meg csütörtökön a Napi Gazdaságban. Az intézkedés lényegében az árfolyamrögzítéshez hasonló, azzal a különbséggel, hogy az a hitel teles futamidejére szól, a valós és rögzített árfolyam különbsége nem egy gyűjtőszámlára kerül, hanem átvállalják az állam és a bankok. A csomag mintegy 50 milliárd forintba kerülne évente, ami mindkét szereplő számára elviselhető terhet jelentene. A Portfolio.hu szerint a csomag eredménye a forintosításhoz hasonlítana, hiszen kiszűrhetővé válna az árfolyamkockázat, ugyanakkor a törlesztőrészletek 25 százalékkal csökkennének. Hátránya, hogy a kiadások egészen a hitelek kifutásáig jelentkeznek a bankoknál illetve az államnál, ráadásul azokon már nem segít, akik 90 napon túli tartozással rendelkeznek, hiszen ők a csökkentett összeget sem tudják majd törleszteni.

Nő a nem fizető hitelesek száma

Egyre magasabb a nem teljesítő hitelek száma, de ebben az origo információi szerint nem csak a csökkenő családi jövedelmek játszanak szerepet. Sokan azért halogatják a bankkal történő megegyezést vagy a havi részletek befizetését, mert az újabb mentőcsomagokra várnak. Ez azonban veszélyes lehet az adósra nézve, hiszen még semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot az új csomag tartalmát vagy bevezetésének időpontját tekintve, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan kik lesznek ebben érintettek. Az adósoknak már akár egy-két hónapos csúszás is behozhatatlan hátrányt okozhat, ráadásul lehet, hogy éppen a tartozás miatt nem lesz jogosult az újabb mentőövre.

Heti bejegyzéseink:
Biztos, hogy a lakáshiteleseket kell megmenteni?
Feléled az eszközkezelő?
Biztosra mennél? Így hirdesd a lakásod!
Jön a családi csődvédelem?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.