Folytatódó árfolyamgát, romló lakhatási körülmények – Ez történt a héten

Az elmúlt hét nagyobbrészt az adósmentő intézkedésekről, azon belül is az árfolyamgátról szólt. A korábbi hírekkel ellentétben mégis meghosszabbították a jelentkezés határidejét, egészen 2017-ig. A különböző kormányzati beavatkozások ellenére százezrek lakhatása van továbbra is veszélyben, legtöbbször nem is hitel, hanem rezsihátralék következtében. Ezen segíthetne egy átfogó lakásfelújtási program is, de a kormány szerint erre legkorábban négy év múlva nyílik majd lehetőség.

Tovább tart az árfolyamgát

Bár legutóbbi hírösszefoglalónkban még arról írtunk, hogy az árfolyamgát megszűnésével lezárul egy korszak és az adósmentésnek talán egy új fázisába érkezünk, máris ennek ellenkezője történik. A kormány pénteken váratlanul bejelentette, hogy mégis meghosszabbítják a jelentkezés határidejét, egészen 2017 júniusáig. A módosítást hétfőn már el is fogadta az Országgyűlés. Talán a nagy sietség az oka annak, hogy hiba került a gépezetbe: A módosítás értelmében akik ezek után élnek a lehetőséggel, 5 évig törleszthetnek rögzített árfolyamon, míg a korábban jelentkezőknek legkésőbb 2017 júniusáig van erre lehetőség, vagyis sokaknál csak négy évig lehet alacsonyabb a törlesztőjük.

Az árfolyamgátra egyébként szükség van, annál is inkább, mert sokan 5 éves türelmi idővel kötöttek devizahitel-szerződést, vagyis az első években tőkét nem, csak kamatot törlesztettek. Azoknál, akik 2008-as csúcsévben kötöttek szerződést, éppen ezekben a hónapokban jár le ez a türelmi idő, ami a havi törlesztő további emelkedésével jár.

Növekvő lakhatási költségek, romló lakásállomány

A héten jelent meg a Habitat for Humanity éves lakhatási jelentése, amelyben többek között arra is felhívják a figyelmet, hogy a különböző kormányzati intézkedések ellenére többszázezer embernek van veszélyben a lakhatása különböző tartozásai miatt.Idén júliusig 3700 ingatlan lett kijelölve kényszerértékesítésre.

A jelentés arra is kitér, hogy a magyar lakosság jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordítja lakhatásra. Míg 2005-ben a jövedelem 19 százaléka ment el erre a célra, tavaly már 27 százalékra emelkedett ez az arány.

A lakhatási költségek enyhítésében nagy szerepe lehetne egy átfogó lakásfelújítási programnak, a kormány héten bejelentett tervei alapján legkorábban csak négy év múlva lenne erre lehetőség. A jelenlegi rezsicsökkentés ugyan némi segítséget jelent a családoknak, a probléma valódi okát, a hazai ingatlanok alacsony energiahatékonyságát nem tudja orvosolni.

Bíztató jelek a lakáspiacon?

Bár továbbra sincs érdemi változás a hazai ingatlanpiacon, néhány szegmensben kimutatható némi előrelépés. Mint ahogy arról múlt héten beszámoltunk, élénkülés figyelhető meg a nyaralók, üdülők piacán. A külföldön munkavállalók eurós keresete lökést adhat a hazai lakáslízingpiacnak, a bankok arra számítanak, hogy a fix eurós bevétel növeli az ilyen konstrukciók iránti keresletet.

Ugyancsak változás a piacon, hogy a Duna House adatai szerint egyre többen szeretnének nagyobb lakásba költözni, ami már az eladási adatokban is érzékelhető. A jelenség hátterében az állhat, hogy sokan a gyerekek születése miatt nagyobb ingatlan szeretnének, és már nem halogatható tovább a költözés.

Heti bejegyzéseink:
Így adózz az ingatlan után – Hitelelengedés lakásvásárlás után
Diszkriminatív az árfolyamgát?
Százezrek lakhatása bizonytalan Magyarországon
Így hűtsük lakásunkat
Jöhet az átfogó lakásfelújítási program – négy év múlva
Júliusig 3700 lakást árverezhetnek el

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.