Elhúzódó adósmentés jöhet? – Ez történt a héten

A héten újabb fejezettel bővül a devizahiteles mentőcsomagok története. A kormány bejelentette, hogy a devizahitelek fokozatos kivezetését tervezi, amelyről tárgyalásokat kezdenek a bankokkal. További részletek nem ismertek, de valószínűleg lekerültek a napirendről a legradikálisabb megoldások, és inkább egy több évre elhúzódó program várható.

Devizahiteles csomag: elhúzódó válságkezelés jön?

Szerdán tárgyalt a múlt héten beharangozott újabb mentőcsomagról a kormány, túl sok információ azonban nem került nyilvánosságra. A találkozó után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a kormány célja a devizahitelek fokozatos kivezetése, amelynek megvalósításáról tárgyalásokat kezdeményeznek a bankokkal. A bejelentés megnyugtatólag hatott a piacokra, hiszen nagy valószínűség szerint lekerültek a napirendről azok a radikális megoldások, amelyek a múlt héten kerültek szóba.Arról, hogy pontosan mit fog tartalmazni az új mentőcsomag, kik lesznek érintettek, és hogy mikor indul a program, továbbra sincs információ. A miniszter egy pénteki interjúban úgy fogalmazott, hogy a lakáshitelesekre szeretnének koncentrálni, és nincs időkeret szabva a tárgyalásoknak, de szeretnének mihamarabb megoldást találni a problémára. Rogán Antal ehhez képest ugyancsak pénteken úgy fogalmazott, hogy ősszel javaslatcsomagot szeretnének a Parlament elé vinni, akár van megegyezés a bankokkal, akár nincs.

A legvalószínűbb forgatókönyv a devizahitelek forintosítása lehet, ugyanakkor ez számos kérdést felvet. Ha például a hiteleket ma forintosítanák, a törlesztőrészletek tovább emelkednének a magasabb forintkamatok miatt, így ez sok hitelesnek egyáltalán nem nyújtana segítséget. Abban az esetben viszont, ha az árfolyamveszteség egy részét elengednék az adósnak, azok járnának rosszul, akik korábban eleve a kevésbé kockázatos, de drágább forinthitelt választották. Valószínűleg nehéz lesz olyan megoldást találni, amely minden csoport – devizahiteles, forinthiteles, pénzintézet – számára megnyugtató eredménnyel jár.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, a devizahitelek forintosítása akár évekig is eltarthat, és nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a hitelkiváltásban a Nemzeti Bank is szerepet vállaljon. Az államtitkár szerint “a devizahitel szerződések nem érvénytelenek, de olyan rossz termékek, amelyeknek nincs helyük a háztartások pénzügyi portfoliójában”.

Elindult az albérleti csúcsszezon

A felvételi ponthatárok kihirdetésével idén is elindult a csúcsidőszak az albérletek keresésében. Csak a fővárosban mintegy 40 ezer vidéki diák tanul, akiknek csak egy része tud kollégiumi férőhelyhez jutni. Budapesten a legolcsóbb lakások 40-50 ezerért bérelhetők ki, de jobb elhelyezkedésű, vagy legalább kétszobás ingatlanokat inkább 70-80 ezer forintért hirdetnek. A diákok körében a VIII., a IX., és a XI. kerület a legnépszerűbb, hiszen a választásnál az ár mellett a legtöbbször az egyetemek közelsége meghatározó.

A BME egyik felújított kollégiuma – nincs mindenkinek elegendő hely

A vidéki városokban a budapestinél olcsóbban lehet lakáshoz jutni, a legkevesebbet azoknak kell fizetni, akik Gödöllőn tanulnak, itt már havi 30 ezerért is lehet kiadó garzont találni.

Újabb kamatcsökkentés

A Nemzeti Bank kedden történelmi mélypontra, 4 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ez jó hír lehet a forinthiteleseknek, illetve azoknak, akik a közeljövőben tervezik kölcsön felvételét, ugyanakkor rossz a betétek tulajdonosainak. Kérdés, hogy a pénzintézetek milyen mértékben, és mikor követik a kamatváltozásokat a hitelkamatok meghatározásakor.

A magyarok a legtudatosabbak

Egy friss felmérés szerint a Kelet-Közép-Európai régióban nálunk a legmagasabb a lakásbiztosítással rendelkezők aránya. Hazánkban az ingatlanok 72 százaléka biztosított, ami 3,2 millió szerződést jelent. A lista másik végén Bulgária található, ahol mindössze 7 százalék a biztosított lakások aránya. Az átlagos biztosítási díja azonban nem nálunk a legmagasabb, a csehek és a szlovének mélyebben a zsebükbe nyúlnak.

Kevés a lakás de legalább olcsó

Az elmúlt évek a hazai ingatlanpiac igazi mélyrepüléséről szóltak. Kevesebb lakás épült mint a harmincas évek világválsága alatt, és ha el is készül egy lakás, vevőt nehéz hozzá találni. Az okok összetettek: a lakosság egy része eladósodott, a jövedelmi viszonyok romlottak. Nehéz előteremteni a lakásvásárláshoz szükséges tőkét, viszonylag kevesen tudnak készpénzből vásárolni, hitel felvételétől pedig sokan ódzkodnak. Aki teheti, annak viszont most éri meg ingatlant venni, hiszen az ezredforduló óta nem voltak ilyen alacsony árak, ráadásul a lakáshitelek kamatai is csökkennek. Az index.hu érdekes infografikát készített a lakáspiac visszaeséséről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.