Miért romosak a műemléképületek?

műemléképületek, ingatlanfejlesztők, ingatlan, állami szabályozásAz országban járva azt tapasztaljuk, hogy egyrészről számtalan szép régi épület díszíti a városainkat, másrészről rengeteg jobb sorsa érdemes öreg ingatlan borzalmas állapotban csúfítja az utcák összképét. Felmerül a kérdés, miért nincs senki, aki felújítaná ezeket a valaha gyönyörű ingatlanokat, ahelyett, hogy egy újat építenek mellé.

A rejtély megoldásához kérdésünkkel megkerestük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesületet, amely a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztők hoztak létre. Reagálásképp megküldték számunkra a sajtóközleményüket, amelyből lehangoló választ kaptunk a felvetésünkre.

A probléma gyökerét az állami rendelkezések okozzák, amelyek indokolatlanul megnehezítik az ingatlanfejlesztők dolgát. Egy öreg épületet felújítani akkor is sokkal komplikáltabb és költségesebb lenne, ha nem kötnék meg az állami jogalkalmazók az ingatlanfejlesztők kezét. Elég csak a régi ingatlanok rossz belső elosztására, a túl nagy belmagasságra és a többi paraméterre gondolnunk.

Ehhez járul hozzá az a jelenlegi helyzet, hogy gyakorlatilag bármilyen épületet műemlék védelem alá lehet soroltatni, illetve akár két évre is ideiglenes védelem alá lehet helyezni. Természetesen fontos az állami szabályozás, hiszen a profitérdekelt cégek legszívesebben minden régi ingatlant eldózeroltatnának, hogy építsenek egy új, korszerű épületet a régi helyébe, és így a történelmünk egy-egy darabját vesztenénk el minden lerombolt épülettel. Azonban a jelenlegi szabályozás túllőve a célon lehetetlenné teszi az ingatlanok megújulását.

A gond nem is az állami szabályozás meglétéből származik, hanem, hogy nincsenek pontos kritériumok, mi alapján és miért lesz egy ingatlan védett. A fejlesztők másik nagy kifogása, hogy gyakran indokolatlan a teljes védelem, elég lenne az ingatlan bizonyos elemeit védelem alá helyezni. Nyugati mintára szeretnék bevezetni a részleges védelmet, ami nem akadályozná az épület gazdaságos „újrahasznosítását” a védendő elemek megtartása mellett.

Amíg a helyzet nem változik, a fejlesztők elkerülik a 14 ezer védett ingatlant, mert állításuk szerint jelenleg 20-30%-kal többe kerül egy műemlék védettségű ingatlan felújítása, mint egy teljesen új felépítése, a bürokratikus hercehurcáról nem is beszélve. Mivel az államnak nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésére a felújításokhoz szükséges anyagi források, ezért ameddig a szabályozás nem változik, tovább szomorkodhatunk a pusztuló és romos műemlék-házak látványában országszerte.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.