Lakásméret: Legyen kicsi, de mennyire?

Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyságban a legkisebbek a lakások Nyugat-Európában. Brit civil szervezetek a zsúfoltság káros hatásaira szeretnék felhívni a figyelmet, és szigorúbb szabályozásért lobbiznak. De vajon mi a helyzet Magyarországon? Mekkora minimális élettérre lenne szükségünk, és hogyan lehet kis lakásban növelni a térérzetet?

A Brit Építészek Intézetének (RIBA) egy friss felméréséből kiderült, hogy Nyugat-Európán belül az Egyesült Királyságban a legkisebbek a lakások, és a jövőben további csökkenésre lehet számítani. Az új építésű lakások átlagterülete mindössze 76 négyzetméter, szemben a 30 évvel ezelőtt jellemző 85 négyzetméterrel. Ezzel párhuzamosan az átlagos szobaszám 5,2-ről 4,8-ra csökkent. Egy egyszobás lakás átlagos mérete 49 négyzetméter, ami nagyjából akkora, mint egy metrókocsi, de az országban bőven akadnak jóval kisebb otthonok is.

A felmérés arra is rámutatott, hogy ez egyáltalán nem a magas népsűrűségre vezethető vissza, hiszen hasonló adottságú országokban tágasabb lakások épülnek. Írországban 87, Hollandiában 115, Dániában pedig 137 négyzetméter az új lakóingatlanok átlagterülete. Az okok sokkal inkább abban keresendők, hogy az Egyesült Királyságban nincs szabályozva, hogy milyen minimális területtel kell rendelkeznie egy lakásnak vagy éppen egy szobának, és ezt az ingatlanfejlesztők következetesen kihasználják.

A britek meg is kongatták a vészharangot: több civil szervezet is elkezdett lobbizni annak érdekében, hogy a kormány írjon elő minimális alapterületet az újonnan épített lakások esetében. Ez egyrészt szociális kérdés, hiszen véleményük szerint a túlzsúfolt élettér stresszt okozhat, egészségügyi kockázatokkal jár, de a gyerekek tanulási képességeire is kihathat. A gazdasági oldalról sem szabad azonban megfeledkeznünk. A fejlesztők szerint a rendkívül magas négyzetméterárakkal jellemezhető Londonban sokan eleve csak a nagyon kis lakásokat engedhetik meg maguknak, ami viszonylag stabil keresletet eredményez még ebben a szegmensben.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon talán első látásra meglepő, de a válság hatására éppen a brittel ellentétes tendencia figyelhető meg: a lakások átlagos alapterülete növekedést mutat. 2001-ben például a 97 négyzetméter volt az átlagos lakásméret, ami 2007-re 87 négyzetméterre csökkent, majd meredek emelkedést követően tavaly már a 107 négyzetméteres értéket érte el.

Forrás: KSH
Nagyításért kattintson a képre!

Ennek a növekedésnek az oka, hogy a 2008 után a válság hatására visszaesett a vállalkozások által kialakított otthonok száma, és az újonnan átadott ingatlanok elsősorban az egyes családok által saját használatra épített lakások közül kerültek ki. Míg az előbbi körben zömében nagyobb városokban épített társasházak jellemzőek, addig utóbbiban a nagyobb méretű családi házak dominálnak. Ebből is következik, hogy az új lakások méretét nem feltétlenül kereslet, hanem a kínálati piac aktuális állapota határozza meg. Bár a hazai négyzetméterárak össze sem hasonlíthatók a londonival, nálunk is a kisebb, és olcsóbb lakások népszerűek a piacon. Budapesten a 2012-ben értékesített ingatlanok mintegy 25%-a volt 40 négyzetméternél kisebb, további 40%-a pedig 40 és 60 négyzetméter közé esett.

Mekkora térre van szükség?

A lakásméret befolyásolja, hogy mennyi privát szférája lesz az ott élő embereknek, milyen bútorokat lehet használni, mennyire lehet közösségi életet élni – például tudunk-e vendégeket hívni. Az, hogy az elvárt funkciókhoz mekkora területre van szükség, természetesen szubjektív, függ attól, hogy hány személy lakik benne, milyen idősek, milyen életmódot folytatnak. Bár mindenkinek más-más igényei vannak, az építész szakma megpróbálta számszerűsíteni a különböző funkciókhoz kapcsolódó minimális térigényt.

Magyarországon az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. sz. (XII. 20.) Kormányrendelet határozza meg, hogy melyek a lakásépítéshez kapcsolódó főbb előírások. Az ebben megtalálható fogalom szerint a lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek kialakítása lehetővé teszi a pihenést, az otthoni tevékenységek folytatását, a főzést, mosogatást, az étkezést, a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot, valamint az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását. A lakószobának legalább 8 négyzetméteresnek, 30 négyzetméternél nagyobb lakás esetében pedig legalább egy lakószobának 16 négyzetméteresnek vagy nagyobbnak kell lennie az előírások alapján. Bár a szabályok egyértelműek, még ma is találkozhatunk olyan kis lakásokkal az ingatlanhirdetéseket böngészve, amelyek nehezen felelnének meg ezeknek.

Hogyan lehet növelni a térérzetet?

Ha a hely nem is lesz nagyobb, a térérzeten lehet javítani akkor is, ha kisméretű lakásba kényszerültünk. Sokat számít például a gondosan kiválasztott falfesték. A világosabb színek optikailag megnövelik a helyiséget, vízszintes sávok festésével pedig a szűk szoba is tágabbnak tűnik. Fontos, hogy ne használjunk nagyméretű, illetve sötét színű bútorokat, és azokat próbáljuk minél inkább a falak mellett elhelyezni, mivel a szoba közepére rakott berendezési tárgyak indokolatlanul sok helyet vesznek el. Klasszikus térnövelő módszer a tükrök használata, amely akkor éri el a legnagyobb hatást, ha az ablakokkal szemben helyezzük el őket, megkettőzve a szobába érkező fény mennyiségét.

Előző cikkünk: Lakáshitelezés takaréklángon

További bejegyzések:
Változik a szocpol, de mikortól?
NET: Kinek jár?
Bérlakás vagy saját tulajdon? Mi éri meg jobban?
Munka másik városban – Lakhatási támogatás a mobilitásért
Veszélyes vizeken: védelmi tippek otthonra
Megéri az árfolyamgát?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.