Angyali megújulás a XIII. kerületben

 Angyalföld, gyárépületek, ipari területek, ingázó, nyugdíjas, lakónegyedekAngyalföld: az önmagában szép csengésű névhez a korábbi évtizedekben cseppet sem lelkesítő képek, hangulatok tapadtak. A terület volt a munkásosztály és a szocialista ipar egyik fellegvára, és e jellegét hosszú időn át őrizte. Csúnya gyárépületek, a városképet romboló ipari területek, egyszínű, rossz hangulatú lakónegyedek. Ehhez képest az utóbbi két évtizedben Angyalföld egyike a főváros azon kevés területének, amelyek képesek voltak ténylegesen megújulni.

Nemigen hinne a szemének az az időutazó, aki mondjuk az 1960-as évekből hirtelen 2012-be csöppenne úgy, hogy egy tapodtat sem mozdul a Váci útról. Az ütött-kopott, szürke iparterületeket mára – legalábbis a Váci út belső és középső részén – világszínvonalú irodanegyedek váltották fel. A kép a városból tovább haladva kifelé sem romlik drasztikusan: itt ugyan elszaporodnak a kevésbé tetszetős, általában nagykereskedésekként, lerakatokként, raktárakként használatos épületek, de a Külső Váci út – ahogy manapság mondani szoktuk – nemzetközi összehasonlításban sem ad szégyenkezésre okot.

A forgalmas, naponta több tízezer ingázót hordozó főbb útvonalakon túl, pontosabban azok között eközben élhető, ám megfizethető lakónegyedek alakultak ki. A 2008-ban kezdődött válság előtt a XIII. kerület több éven keresztül vezette a lakásépítési statisztikákat, ami nemcsak a már említett ízléses irodaházakban érhető tetten, hanem az új lakóparkokban, lakóépületekben is.

Nem véletlen, hogy idén májusban a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-díjat adományozott a XIII. kerületnek a városfejlesztés terén elért eredmények elismeréseként. A testület méltatása szintén kiemeli: Budapest XIII. kerületének utóbbi két évtizede egy tudatos, összehangolt, az erőteljes befektetői-beruházói érdeklődést pozitív energiává alakító fejlesztési munkáját tükröz vissza. Mindez olyan több évtizedes, kitartó, és visszafogottságában is határozott városvezetési és városfejlesztési munkának köszönhető, ahol a politikai vezetés mindig partnernek tekintette a szakmát, és ennek eredményeként az új metróvonal és a főútvonal-szélesítés rendszerváltozás-körüli átadását sikerült igazi húzóerővé fejleszteni – emeli ki a társaság méltatása.

Az már úgymond csak hab a tortán, hogy az építkezéseket a közterek megújítása követte. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a XIII. kerület immár évek óta keresett célpont, nemcsak a könnyen megközelíthető irodahelyiségeket kereső cégek, hanem az emberi léptékű, ám a belvároshoz közeli és megfizethető lakóingatlanokat kereső magánszemélyek körében is. A XIII. kerület, különösen annak angyalföldi része immár jó egy évtizede a fiatal lakáskeresők „mekkája”, így a terület lakóközössége is fokozatosan lecserélődik: a nyugdíjas tulajdonosokat lassan lecserélik a 20-as, 30-as éveikben járók, a friss házasok, fiatal családok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.