Takarékoskodunk, de nem tudjuk, hogyan

 válság, lakás, földtulajdon, hitelfelvételMegtanulták a válság leckéjét a magyarok, és igencsak ódzkodnak bármilyen hitel felvételétől – akár ez a tanulság is leszűrhető abból a friss felmérésből, amelyet az Erste Csoport készített a régió 12 országában. Egy jellemző adat: egy lakás vagy ház megvásárlása érdekében a csehek és szlovákok 72-74 százaléka venne fel hitelt, míg a magyarok körében ez az arány csupán 47 százalék. Ennél csak a román hitelfelvételi hajlandóság alacsonyabb.

További érdekesség, hogy a földtulajdon megszerzéséhez szükséges esetleges hitelfelvétel kapcsán messze a legelutasítóbbak a magyar háztartások. Az eddigi tapasztalatok szerint tehát nemigen térül meg egy ilyen beruházás, ami a 2000-es évek elején bekövetkezett telekár-boom fényében legalábbis érdekes vélekedés.

A felmérés arra is rávilágít, hogy Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik inkább lefaragnak kiadásaikból, semmint adósságot halmoznának fel. Szintén a válsággal kapcsolatos tapasztalat érződik ebben a vélekedésben, különösen annak fényében, hogy a bankok felé korábban vagy jelenleg eladósodott válaszadók aránya ezzel együtt Magyarországon a legmagasabb.

Ami a megtakarításokkal és a pénzügyi kultúrával kapcsolatos további megállapításokat illeti: a magyarok a 12 megkérdezett nemzet közül a legtakarékosabbnak bizonyultak, legalábbis ami a válaszadók önmagukról alkotott képét illeti. Míg a megtakarítást Magyarországon 56 százalék tekinti kiemelkedő jelentőségűnek, a többi ország általában 30-40 százalék közötti arányt mutat, a szlovákok pedig a másik irányban számítanak rekordernek, csupán 19 százalékkal. A megtakarítás jelentősége ráadásul nőtt is az utóbbi években, bár e növekedés mértékében hazánk éppen hogy lemaradt a dobogós helyekről.

Ezt a képet erősítik azok a válaszok is, melyek szerint a magyarok nagy arányban gondolják át minden forint elköltését, valamint a 12 ország közül a legkisebb százalékban költenek többet a tervezettnél.

Vannak azonban az eddig említettekkel ellentétes tanulságok is: elsők között az, hogy míg a csehek, lengyelek, németek, szlovákok körében bőven 10 százalék alatti azok aránya, akik egyáltalán nem takarítanak meg bizonyos rendszeres összegeket, nálunk ez a mutató 23 százalék. Ezzel nagyjából Horvátország, Románia vagy Szerbia átlagát hozzuk.

Árnyalja a tudatosan gazdálkodó nemzet képét az is, hogy (Törökország kivételével) messze minket érdekelnek legkevésbé a pénzügyi témákról és megtakarítási lehetőségekről szóló tudósítások, beszámolók. Ennek meg is van az eredménye: a magyarok támaszkodnak a legmagasabb arányban banki tanácsadóra, amikor befektetéssel, megtakarítással kapcsolatos döntéseket hoznak. E kettő együtt tehát az önálló pénzügyi tájékozottság hiányára utal, miközben pénzügyi kultúránkat átlagosnak „vallottuk” a felmérés során. További adalék ehhez: a magyarok valamivel később érzik szükségét annak, hogy felkészítsék gyermekeiket a pénzzel való bánás fortélyaira, mint a legtöbb térségi nemzet fiai.

Ami pedig egyáltalán nem meglepő a felmérés eredményei közül: a magyarok mind anyagi helyzetükkel, mind az általuk rendszeresen megtakarított összeggel roppant elégedetlenek, ráadásul attól tartanak, hogy a jövőben még kevesebbet tudnak majd félretenni. Számszerűsítve egyébként az átlagos magyar havi megtakarítás 15 ezer forintra rúg, aminél a környező országokban (Csehországban és Szlovákiában is) jóval többet félre tudnak tenni a megkérdezettek. Ide tartozik az is, hogy nálunk a legalacsonyabb azok aránya, akik alapvető dolgok vásárlásakor nem kell, hogy hosszasan vívódjanak e beszerzések anyagi vonzatán.

Végül egy apró érdekesség: mindezek ellenére mi magyarok sokkal kevésbé gyakran vásárolunk diszkontáruházakban, mint (a lengyelek kivételével) bármely más nációi tagjai a vizsgálatba bevont országok közül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.